Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 2. szám - Sir Eric Drummond a Népszövetségi Ligák genfi ülésén. Pekár Gyula és Zichy Ernő gróf a magyar csoport munkásságáról. A jövő évi teljes ülés Budapesten lesz

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 július hó. eiók vezetőit és prominensebb tag­jait. — Egészben véve ugy magyar, mint nemzetközi szempontból a Ligák szereplés^ felmenő vonalat mutat. Azáltal, hogy az egyes nemzetközi organizációk vezetői résztvesznek a plenáris és bizott­sági üléseken, rendkívül emeli a Ligák működésének fontosságát. Tgy például ezúttal Albert Tho­mas, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója, eljött a gazda­sági bizottság ülésére és nagy be­szédet mondott, aláhúzva a Ligák nemzetközi fontosságát és azon Fe­lül szükségességét és hasznát is. — A harmadik delegált Póka­Pivny Béla az oktatásügyi bizott­ságon kivül a politikai jogi bi­zottságban is igen értékes munkát fejtett ki. Ezekben foglalta össze Pékár Gyula a Népszövetségi Ligák idei tel­jes ülésének a munkáját. Magyar szempontból, mint azt már Pékár Gyula is aláhúzta, rendkívül nagy­fontosságú Zichy Ernő grófnak a ki­sebbségi bizottságban tett jelentése, amikor is párhuzamosan nyomtatott tanulmányban tünteti fel, hogy az annyira magasztalt Angeleseu-féle törvény a maga u. n. előnyeivel meny­nyire eltörpül Apponyi nemes és szabadságokat biztosító paragrafusai mellett. Zichy Ernő gróf a kisebbségi bi­zottságban tett javaslatáról követke­zőképpen nyilatkozott előttünk: — A Népszövetségi Ligák Uniójának most folyó plenáris ülése az Apponyi- és1' Angelescu­féle közoktatásügyi törvényjavas­latokat tárgyalja. Ez az ügy ugy pattant ki, hogy Madame Bakker von Bosse holland hölgy, nagyobb utazást tett Erdélyben, mely uta­zásáról cikket irt és jelentést ké­szített a Népszövetségi Ligák Uniójának. Erre a jelentésre vá­laszolta Pangrati szenátor a kö­vetkezőket: „A mi iskolai törvé­nyünk elleni panaszok felidézik emlékezetünkben Apponyi gróf híres iskolai törvényét, melynek a kisebbségek elleni szigorúsága is­meretes és semmiféle román tör­vénnyel nem állja ki az összeha­sonlítást." — Kn felhasználtam ezt az al­kalmai, hogy válaszoljak Pan­grati szenátornak. Készítettem egy jelentést a Népszövetségi Li­llák Unióiának, melyben az Appo­nyi- és az Angelescu-féle törvé­nyeknek a kisebbségekre vonat­kozó rendelkezéseit'1 hasonlitom össze. Ebből a jelentésből minden­nél világosabban kitűnik, hogy: 1. A magyar uralom alatt Er­délyben minden felekezeti iskola nyilvánosjellegü volt, inig a mai román uralom alatt csak a- román felekezeti iskolák nyilvánosjelle­güek és az összes tanitórendek ál­tal vezetett iskolák román'tanítási nyelvűek. 2. A magyar uralom alatt min­den felekezeti iskola kapott ál­lami segélyt, a román aralom alatt a magyar iskolák csak 1928-ban kaptak először és akkor is elenyé­szően csekély' segélyt, 25 millió leit, 3. A magyar állam csak ott ala­pított állami elemi iskolát, ahol azt azt illető község kívánta, vagy nem tudott felekezeti'iskolát fenn­tartani, vagy különös politikai ér­dek vezette erre. Ma a fennálló fe­lekezeti iskolák mellett erőszakkal beszedett adók mellett építenek román állami iskolákat. Az illető községek nem tudva fenntartani két iskolát, következésképpen a fe­lekezeti iskola' megszűnik. — A magyar uralom alatt a fe­lekezeti középiskolákban csakis a magyar nyelvet és irodalmat taní­tották magyarul és a román nyelv és irodalom matura-tárgyak vol­tak. Ezzel szemben ma a magyar nyelv és irodalom még csak vizsga tárgya\ sem lehet. A románok a Liga kiadványa­ként lenyomtatott Zichy-féle irat­ra Genfben egy hevenyészettt vá­laszt nyújtottak be, mely még té­vesebb állításoktól hemzseg, mint Pangrati levele. Vitára a mostani ülésszak alkalmával már nem' ke­rülhetett a sor. A vita a Ligák ok­tóberi tanácsülése alkalmával fog kitörni. Remélhetőleg ez tisztító vihar lesz és1 Madame Bakker uta­zása óta a már-már deffenziváhan lévő románokat meg fogja győzni álláspontjuk) helytelenségéről. A nagy nyugati nemzeteket nem szükséges meggyőzni, ők ma már egészen tisztában vannak a dolgok állásával. Az idei teljes ülés igen érdekes vi­ták után, melynek jelentősége annál nagyobb, mert a Népszövetség vezér­titkára, Drummond utján képvisel­tette magát és igy hivatalosan kezd érdeklődni a Ligák munkája iránt, be­fejezte ezidei munkáját. Októberben a Ligák Tanácsülése Dantzigban ül össze, hogy ott pontosan megvitassák a jövő évi Budapesten tartandó plená­ris ülés napirendjét. A most befejező­dött ülés két nagy sikeréről, hogy a budapesti meghívást elfogadták, mely eredmény Pékár személyes nagy be­folyásának köszönhető, a másikról pe­dig, amit Zichy gróf elért a kisebb­ségi bizottságban, még sokáig fognak beszélni Genfben. Lippay Imre (Genf). Egy államot a maga állami és tár­sadalmi életével élő organizmusnál: kell tekinteni, melyet súlyos következ­mények nélkül nem lehet sem szét­darabolni, sem pedig megcsonkítani. Marshall Brown (Princetown.) ... Egy szerződés nem lehet sírbolt. A világtörténelem sohasem, ismert ölökké tartó szerződéseket... MUSSOLIM. Belgvum függetlenségének jubiláris ünnepsége. A százéves forduló alkalmából törté­nelmi menet vonul cl n brüsszeli városháza nőtt. ,\: emeleti páholyban a királyi család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom