Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 8. szám - A magyar-holland szellemi kapcsolatok

1929 5 Április 16 lett meg négy mértföldnyi utat; erre diligence-ot használt s ezzel tett meg további három mértföldet; eztán lóra kellett ülnie s így lovagolt két mértföldnyi utat, majd újra kocsira ült s így ment Linzig. Linztől hajón tett felfelé a Dunán két mértföldet, azután ismét kocsin egy mértföldet. Aschach-nál útja keresztülvezetett a Dunán s most lóháton tett meg négy mértföldet, majd újra hajón Passauig öt mértföldet. Az utazási eszközöknek ez a változatossága — hogy egyszer hajón, majd lóháton, majd mindenféle kocsin kellett mennie, — egész Majna melletti Frankfurtig tartott, ahova a napló írója augusztus 2-án érkezett meg. Frankfurttól az út már egyszerűbb volt, itt az úgynevezett navis ordinariat használta, vagyis a rendes szállító hajót, amellyel két napi utazás után Frankfurttól Kölnbe érkezett, anélkül, hogy valami különösebb esemény fordult volna elő útjában. Kölntől augusztus 6-án folytatta útját tovább s három nap múlva déltájon elérte a holland határt. A határon való átjutás azonban nem volt valami könnyű: először vámot kellett fizetni, s a vámos felesége nem engedte meg a hajó áthaladását mindaddig, amíg a mi naplóíró diákunk — éppen úgy, mint a többi utasok — az 1 és 1/2 stuiver vámot meg nem fizette. Hasztalan hivatkozott diákunk a maga studens-előjogaira, a vámfizetés alól nem sikerült megmenekülnie. A határállomástól tovább folytatta útját, de a szél oly erős volt és a hullámok oly magasan jártak, hogy a hajós kényszerülve volt egy vendégfogadó mellett kikötni, s két óráig várni. Csak estefelé csendesült meg a szél, úgy hogy újra útnak indulhattak, s az utasok, — habár még akkor is folytonos aggodalom közepette — 7 óra körül értek Arnheimbe. Arnheimtől egy órai szünet után tovább hajóztak, de már nem jutottak el az éj leszállta előtt Wijk bij Duurstede-ig, hanem kénytelenek voltak egy vendégfogadó mellett kikötni, s itt a szabad ég alatt tölteni az éjszakát. Másnap reggel haladtak tovább, s délfelé elérték Wijk bij Duurstede-t, ahol ebédjüket elköltötték, amely személyenként tíz stuiverbe került. A vámmal — amelyet amint az útleírásból látjuk, követeltek — itt már valamivel könynyebb dolguk volt. Wijk bij Duustede előtt újra vámot kívántak tőlük, de — amint a napló mondja — visszautasítottuk a követelést és nem fizettünk semmit. Wijk bij Duurstede után két órányira Uttrecht előtt újra bajuk volt a vámmal, bezárták előttük a hidat, de ha hajójuk nem mehetett is tovább, az utasok tudtak magukon segíteni; leszálltak a hajóról, csomagjukkal együtt, s a híd másik oldalán lévő Uttrechti hajóra szálltak, s így kikerülték a vámfizetést. így érte el diákunk augusztus 10-én utazásának célját. Az egész út Debrecentől Utrechtig több mint öt hétig tartott, s 130 magyar, vagyis 157 holland forintba került. Magyar-holland szellemi kapcsolatok kifejlődése Amint ebből az útleírásból láthatják tisztelt Hölgyeim és Uraim, a holland egyetemek látogatása a XVII. és XVIII. században oly nehézségekkel volt egybekötve, hogy méltán csodálkozhatunk azon, hogy e nehézségek dacára nem egyesével vagy kettesével, hanem tömegesen keresték fel ifjaink ezeket az egyetemeket. 1748-ban a Franeckeri egyetemen 23 magyar tanuló hallgatott egyidejűleg, dacára, hogy ez az év volt az aacheni békekötés éve, amelyet az osztrák örökösödési háború előzött meg, amely háború alatt még a közönségesnél is nehezebb volt ellenséges földön át Hollandiába kijutni. A beiratkozott magyar tanulók száma Leydenben kerek hatszázra tehető, ugyanennyien keresték fel az uttrechti egyetemet; Groningenben mintegy harmadfélszáz volt a magyar hallgatók száma, s a kis Harvack is 372 hallgatót számlált tanulói sorában. Legszámosabban látogatták azonban if jaink a franeckeri egyetemet, melyen az egyetem fennállásának kerek kétszázada alatt több mint 1200 magyar ifjú volt beiratkozva. Kezemben volt egy kötete a franeckeri tudori értekezéseknek, melyben 12 ilyen értekezés volt egybekötve, ebből nyolc magyar egyetemi hallgató volt. Nyilvános jele ez annak, hogy if jaink igyekeztek azokat az éveket, amelyeAz ország első faiskolája IÍISII Budapesti irodája: flv /INDRASSY Ét ?4* Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét; évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld [ tgil példán;/ ára 1