Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 12. szám - A délszláv agrárreform

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 március 25. a« angpl külpolitika, különösen az ADgorával *zemben tanúsítóit politika lényesét viszont el \an készülve arra az esetre is, netalán sz angol politika engedékenynek mutatkoznék a moszuli kérdésben Ebben az esetben e\ van szánba rá, hogy egyediül is megkezdi a harcot az imperialista török állásponttal. Mindenesetre, ki nem foirolt mép ebben a pillanatban a köteti helyzet és nem tudni, - mi történik a kulisszák raögöü. Tény az, hogy Anglia hajlandó kivonulni Meiopotnmicibó\ kellő garanciák nnllelt, t. i. ho^y kinonulása se Törökrrszágnak, se Franciaországnak ne lehessen javára. így érthető aztán, hogy éppan Londonban tárgyalnak az arab kiküldöttek Mezopotámia, Szíria, Palesztina, Transzjordánia, Jemen) és Hadzsász konledcrációjáról — az u. n. felszabadult arali tartományok konföderációja — ai afrikai arab tartományok kizárásával; pedig az arabsa v: konfödorativ tervei átnyúlnak Afrikaiig is. Eddigelé nem ismerjük meg a mozgató rugóid*, lehet, hogy ez taktikai lépés mind Angliától, mind pedig a felszabadult arabságtól, mely lépésrőllépésre igyekszik elveszített régi nagysú-at visszaszerezni. De n«m lehetetlen, hosy ez 3 konföderációs tárgyalá* azt jelenti, h*>gy Feyszál s Husszein nem tudnak megegyezni Fiiaddal, az egyiptomi királlyal', ami a regi kalifátus! ellentétekre emlékeztetne és ami embrionális álJapotában is vé'gretes lehet az arabs törekvésekre. A NavdÚószioiÜM) azonban, hoiiy Anglia kivonulásaival egyidejűen llehetelkvnná akarja tenni mind a törökök, mind pedig a franciák helyzetét az arabok laikta tartomány ok bum. A keleli helyzetnek mén CÍV érdekessége, hogy u török eWenuav a s latokat Anglia SÜvesen tárgyalja s Moszul kikapcsolásával most má'r nem is Anglián múlik : l keleti békr. hanem inkáiib, i l'runoiá. kon, akik Któzsiában jobban vannak érdekelve, mint Anglia s igv a török követelések ij&ább Franciaországnak szólnak, mint Angliának. °<><><><í, s>Ö<><><>0<>00<><><X^ A bagdadi vasutvonal mentén... fenti céllal. A németek.. Drana nach Osten" politikája. amely Kingában véve zseniális külkcreskrdelmi és gazdasági politika volt, csak abban a boldog időben éttvénvesülihetett. amikor a keleti sinprfr a körponti hatalmak területén. — az egy Szerbia kivételével — haladt ál. A mai helyzet a bagdadi vonal jelentősegéből sokat elvett s egészen más. inkáinb lokális jelentőséget adott neki. Lokális jellegének mélyreható jelentősége azonban elvitathatlan s éppen az utóbbi iélentóségnek fövonösa Sziria s a közvetlen belsőségek összekapcsolása, vagyis a s Földközi tenger s a belsőségek közelebb hozatala. B vasutszakasznak domináló jellege fennmarad mindaddig, mig a sokat emlegetett, Kairó-Kalkulai, hihetőbben inkább a Kairó-B. *u: dadi vonal ki nem épül. Ha ez, megtörténne. Alexendettel, amely a bagdadi vonal természetes kikötőhelye. elveszítenéjelentőségét és vele együtt egfrz EszakSziria Aleppúval együtt trasisito keres, kedolniét, viszont, az egyiptomi kikötök s Palesztina vennék át a szerepetHa a Kairó-bagdadi vonal kiá-aazás nélkül épül meg. jelentősége még mindig lesz. mert helyzeténél fogva elönyöseb'ben tudja közvetíteni a kereskedelmet Örményországgal s Eszakmezopolámiával, mint a másik. Viszo: it ha a Kairo-bagjdaöi vonal útjában valahol pl. az Eufrátesz partjánál Moszul felé kiágazna, az Aleppóbagdadi vonal csak ugyN tudná, fenntartani favori/áHat&át. ha szintén kap egy kiágazást Örményország felé, akár ugy, ha az angorai voma'at Niszíbinig kiépítik, aUár pedig uey, ha a Wilhclm v. Presscl-félc vonal kiépülvén még Sfoszul előtt beletorkolna az A'cppó-bat'dadi vonalba. S most lássuk azon területeik jelentöség&t, amelyen át a vasútvonal ha kid Kurrkulaktól—Tel Haja'ig. Itt három zónát kiilé-nböztetünk meg: És'zaik Szíria, észak-nyugat és észak-kelet Mezőpolámia. E terii'eteken megterem a gabona, olajbogyó. pamut, dohány, szőlő, sokféle gyümölcs. Az erdőidben legcvakoriiyb az eper-, olaj-, gyümölcs-, nyár-, hárs-, jávoT- és tölgyfa. Aimi az állatvilágot jellemzi: teve, ló. kecske, juh s a száirnyasok, azonkívül sakál, vaddisznó. Szíriában éppúgy, min! Kis. •ázsiában. 'iaon virágzó a selyaiultiettuyó. tenyésztés. Kszak-Sziria földje nagyon termékeny, eppenugy északnyugat Mezopotámia is, amely talán fában szenved hiányt. E területek exportja: a mazsolaszőlő, a tojás, a nsrancs s datolya, azonkívül a gahonanemüek s ipari cikk?i közül: a nagyon t'ejlcit butor és a különféle keleti szöMökészilmények exportja. Khaya'l Wadih Nimafultati. III. •. 4 oasut francia s: akas: a. Kurlkulakig követtük előbbi cikkünkben a vasutvonalat, pedig földra'zila? épp ugy, rni. u etnocTáfiai'ag Islahiínél kellett volna, megállapodnunk, amennyiben a bagdadi vonal kisázsiai, azaz török szakasza odáig tart. Mi azonban a jelenlegi helyzet alapján osztályoztuk a vonalat, s . iey most is el fogunk térni a földrajzi egységtől, miután a francia szakasz már Mezopotámia északnyugati és északkeleti részét is érinti. Ha szigorúan a szíriai szakaszt akarnók tárgyalni, ugy Islahjétól, illetőleg KurtKulaktól Dscherabuluszig, az Eufrátesz partjáig kellene haladnunk. Jelen szakaszvoualunk azonban Kurt-Kulaktól Tell-Hajalig terjed, iniloiben Esznkszirián és északnyugat és és. ikkelet Mezopohimián lia'ad át A bagdadi vonal ezután érinti Szíriát, azonban jelentősége Sziriára kiszámithatatlan. Aleppóntil belekapcsolódna a szíriai vasutakba. a kereske' delem menetéi Kisázsia, Mezopotámia felé gyorsabb ütemben tudja biztosítani. A bagdadi vonal kiépülése elölt az áru A. 'eppótól ugyanezt az utat 14—15 nap alatt léve. meg Mosszulig, s akkor is nagy kétségek között, hogy nem jut-e a kóborló beduinok kezébe. - Sziria felé a tengeri kereskedelmet fellendíti e vonal. Eddig ugyanis uz importáru, amely a belsőségeknek: Mezopotámiának, Perzsiának s Örményországnak volt szánva, jobbára a Vörös-tengeren át a Perzsa-öböl partjai felé gravitált s innét a Tigris és Eufrát völgyén került a belsőbb piacokra, Perzsiába. Egy megfelelő szárazföldi ut hiánya miatt kellett az árunak e kerülőt megtennie, mert vasút hiányában az idő kb. ugyanaz volt, amely alatt az ám akár tengeren, akár szárazföldön eljuthatott a közti kelet belsejébe. Ami pedig a biztonságot illeti, a tengeri ut megfelelőbb volt az előbbinél. A bagdadi vasútvonal e diszkonauciát megszüntette, mert a tengeri áru Sziriábáu partra rakva folytathatja útját Aleppo felé s. belekapcsolódván a bagdadi vonalba lejuthat vasúton Moszulig, esetleg Bagdadig gyorsabb idő alatt, mintha utját 3 tengeren folytatná; i Perzsaöbölig. E tény bizonyítja a bagdadi vasútvonal fontosságát a megváltozott hrlvzetben. Az a cél. amelvért a bagdadi vonal kiépült: Hamburg—Bagdad, illetőleg az Északi tenger és az indiai Óceán összekapcsolása megszűnt Olv, akadálsok gördültek ez elé. amelyeknek eliminálása nc_m <supán üK\cs kereskedelmi ••rerzödésektól, hanem a közbeeső népek ellentétes érdekeitől is függ. Már pedigi az előállott helyzetben éppen e népek érdekeit semmiképpen acm 'ehet összeegyeztetni a A független eszt állam öt évi tevékenysége Február 24-én mult öt éve annak, hogy Esztonia kikiáltotta függetlenségét. Az orosz forradalom szolgáltatta az alkalmat ehhez a lépéshez. Lwow herceg, akkori orosz miniszterelnök hosszabb habozás után, HM 7 március 30-án megerősítette Esztonia önkormányzati javaslatai. Az általános választások a mérsékelt pártoknak adtak többséget és az említeti év július elsején az eszt nemzetgyűlés saját kezébe vette országa sorsának intézését. Az eszt területen 150. 000-nvi létszámban található demoralizált orosz hadsereg elleni védekezés céljából az esztek nemzeti hadsereget kezdtek szervezni. Dacára annak, hogy az u. j hadsereget az orosz vezérek elismerték, a kö/lwn hatalomra "került szovjetek akadályokat kezdtek gördíteni az ezredek szervezésének útjába, sőt a helyi tanácsok azzal is. fenyegetőztek, hogy az eszt hadsereget legvvercs kézzel kergetik széL Mégis ezek a nagy nehézségek között szervezeit csapatok váltak az eszi hadsereg mogvává. Midőn Sze«nt(Délei"váiron az ideiglemes klormánv megbukott, cs«t ncmzttgvülés or>százónak legfőbb hatóságául jelentette ki macáit, de a bolsevikok a nerazielevülést szuronnyal szétkertfették. A nemzetgyűlés és kormányzószervei azonban teljesen titokban tovább is dolgozlak s elhatározták, hogy télies függetlenségükét fogjíilk kivívni és a szövetséiBe?ek támogatásának maaiwerése céüiából bizottságot küldtek ki a külföldre Az 1918. ev eleién, mrdön a németek' uj hadmozdulatokat hajlottak végre, a bolsevik hatalom Észtországban megszűnt s 1918 február 24-én Révaiban (Tallm) kikiáltották az orszátf függellensétrét. A szövetsécoseki csakhamar elismerték Észtország" füíee. tlensécéf. de ugyanakkor a németek elfoglalták az egész orszasot és felmerült •* német birodalommal yaló nerszonálunió terve is. Ezt azonban « németek veresége meghiúsította. A német Jiad<seree visz<szayonult, n titkos honvédelmi bizottmány újból megszervezte az eszt ezredeket, s a nemzetgyűlés másodszor is összeült. Ekkor ui veszedelem zúdult az alig megszületett országra. A német mecszíillátesaJ bizonyos mértékig felért íegyvertelen ország ismét szovjethadseregsrel szemben volt kénytclem megküzdeni létéért. Az első segítséget pénzben és kgyverben Finnország mvujtotta és ugyanez év december 18-án az anRol hadiflotta kötött ki Révaiban és se«tette L ztúm. -t j nélkülözhetetlen i'egv vérekkel. A féloi-sz. -ig a bolsevikiek kezétien volt, de a kiváló nemzet megvédte macát és három hónapon be'ü! kiűzte a vörös hadsereget. Az 1919. év tavaszán végre összeülhetett az eszt alkotmánvozó nemzetgvülc-. Koalíciós kormuinv alakult, a nemzetgyűlés megalkotta a földreformlörvénvt. HozzáíogoU az alkolmánvtörvénv íneehozatalához és kiadta a jelszót, hogy az orszáa függetlenségét mindenáron meg kell védelmezni. A szoyiet'hadsereg újból megtámadta az 'országot, de húrom hónapi védelem után az eszt "hadsereg <-llenoffcnzivát klezdhetetL Már Szemtnétervjitrlhoz közeledett a 'eHck' által is támtreatott eszt hatfeeree e)s eüuslalta Pskdvot. Eg. vúdciülcg visszniutasitotta az eszt sereg a németek támadását is. Az eszt hadsereg ezen sikerei végül zovielkormánvt s J920 február máJsodikán aláírták a békeszerződést, melynek értelmében Oroszország elismerte Észtország fügsetlcnséeét és fizetett Iá millió aranyrubel hadikácnótlást. Ezekután 1920 iunius ló-én meghozta oz alkotmánvozó nemzetgyűlés az alkotmánvtörvénvt s ugyanez évii oveniberében megválasztotta az ország az ui parlamentet. Mis a 19-iki alkotmányozóíivülési választások a iöldieform relszava alatt vitettek, keresztül, addig 1920-ban már a rendes gazdasági élet visszaállitása volt -> icle^, mert akkor már megvolt a íöldbirtoktorvénv. mely ar összes három- za. z deswhnfe) felüli birtokok kisajaHasál rendelte el. A parlamenti választás jobbfelé is tolt,., D. irtnJ{ <öbb. téeet. mj« az ufkMm. nvozótvülésben a radikális demokraták alkották a többségei, a parl. -nnentbcn az. ngr. r. csoport, a keresztéimzöcialisták és » parasztpárt nyertek t&bbséeél Az új k'irmánv tehát ezekl»öl került kj \z ellenzékei a szodálclrmokralák' független szocialisták és kommunisták, valaimint a nemzeti kisebbségek (négy német és egy oro^zl nlkotiák. A kommunisták, bár kevesen vannak, mindössze öten. nagv gondot okozták kor. mnnvnak, mert az orosz szovjet őket mindenféle eszközzel támogatta. A jobboldali nártc/k azonban veiül ezek ellenállását is letörték. Esztoniát 1921. év folyamán ar összes nagvhatalmak de rure elismerték. Esztonia és Finnország füa«etler*égével uiabb két turáni állam lépett m önálló államok sorába s a magyar nemzet léiének ötödik- évfordulók alkalmából szívből küldi jókivánsálgaif: l testvérnemzetnek, amelv éDOen aranyira tudatában sian a turáni nélpek együttműködésének, mint mi magura. TOmcsánui János. OOOCOOOOOOO <X><>OKX>0<><><>00<>< KÖZGAZDASÁG. A délszláv agrárreform Aki a délszláv hivatalos lapot olvassa, meglepődve tapasztalhatta, hogy, ámbár a szkupstina fel volt oszlatva es feloszlatása előtt már hetek óta aem volt munkaképes, a folyó év elején mégis egyre-másra jelenlek meg benm agrár-„törvénvek'", melyekről megjelenésükig senkisem hallott. A régi Szerbiában alkotmányokat is uká? volt sztíkás meghozni, annál kevésbbe ütközik meg valaki azon, hogy efféle hagatell-ügyekröl • minisztertanács hoz szép csendben.. törvényeket". Persze, a „felszabadított" uj tartományok másféle alkotmányossághoz voltak szokva, de ez az ö bajuk. A kormány választások előlf állott, a törvényhozásnak ezt a módját jó kortcslogásnak hitte: ezzel közjogi skrupulusaí meg is szűntek. Egyik ilyen törvény kimondja, hogy! azon földbirtokosok földje, akik nem laknak a délszláv államban, a földigénylök részérc a maga egészében ki. adandó ideiglenes bérletbe, tekintet nélkül nagyságára. Ez a rendelkezés nem érinti a tulajdonjogot az agrárreform végleges rendezésekor. Szóval, c-sak ki kell valakit szek'iro'zni. vagy ki kell kergetni az országból s mindenét cl lehet törvényesen venni a tulajdonjog épséghentartásával'. Ha a birtokos nem maga műveli a földjét, száz holdnál több nem maradhat teljes rendelkezése alatt ugyanezen törvény, szerint. Egy másik törvény az agrárreform1 a'á vett nagybirtokok lakóházait és ugyt'b épületejt a tulajdonjog épségben tartásával lcfoglalhatóaknak mondja ki, *öt szükség esetén megengedi a lakóházaknak istállókká való átalakítását is. A törvény kimondja, hogy az igy lefoglalt épületeken nagyobb javítások nem eszközkendők, a kisebbeknek azonban a tulajdonos számlájára meg kell történniök. A tulajdonjog tehát abban áll, hogy a mások ált»l díjtalanul használt épületeket a kidobott birtokos tartozik tataroztatni! Egy harmadik törvény az állami uradalmak agrárreform alá fogását szabál yozza. Korteskedésröl lévén szó. megengedi az uradalmak szélpircellá. zásáit is, de egy csomó teltételt ir elö és kimondja, hogy csak >az esetben használhatók fel a reform oéjjjaira, ha a közelben nem áll megtelelő magánt birtok rendelkezésre. Az agrárreform minduntalan államérdekként lesz be/ 4