Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 12. szám - A délszláv agrárreform

5 MAGYAR KÜLPOLITIKA / Vasárnap, 1923 március 25. állítva, de a reform terheit az állam ' lehetőleg a magánosokra hárítja! Egy negyedik törvény megtiltja a nagybirtokok eladását és megtérhes­sél és még a gazdálkodáshoz okvetle­nül szükséges kölcsönök felvételét is külön Hatóságok engedélyétől teszi függővé. Az előző törvényekkel való­ban gletnie adslructus nagyhirlokcs e törvénnyel megmaradt birtokán is tönkrcmenetclr-i van itélve, ha ez a hatóságána k ugy tetszik.; Az ötödik törvény felhatalmazza az agrárreform minisztert, hogy fontos szociális erdekek fenforgása esetén el­tekinthet az 1924 október l én 'ejáró ideiglenes bérleti rendszertől és min­den más korlátozástól és a napbirto­kokat már most véglegesen és a maguk egészeben kisajátíthatja telepítés cé1­jaira. A kisajátítás összegét azonban majd csak a végleges agrárreform tör­vény fogja megállapítani, addig csák it ideiglenes bérletek nevetséges bér­összegét kapja a vo't tulajdonos éo «/• elvett házak hatóságilag megállapított értékének három százalékát. Ezzel a törvénnyel aztán kényre. kedvre telje, sen ki van szolgi^tatva a földbirtokos I a kormánynak. Egyelőre eddig van. A kormány há­rom hónapi áldásdüs működésének közgazdasági eredményei még uem mérhetők le pontosan, de az bizonyos, hogy e.. törvények" után aligha mer megmozdulni a kormány ellen egy földbirtokos is és a földosztás e boí­sevikszerü kodifikálása érthetővé teszi, hogyan kerültek volt bolsevikok is a kormány választási listáira. Más kér­dés az, mi lesz a gyakorlatban e tör­vényekből a választások lezajlása után. A szivében konzervatív Pasics szívesen tekint el e törvények komoly végre­hajtásától, ha teheti, de ha a helyzet ugy kívánja, kegyetlenül végrehajtja őket, hiszen minden mellékes, minrirz vsak a töme^Jélrevezélésére. kieszelt bolondság, a fö az, hogy Pasies ma­radjon hatalmon. Ha a kormány agrártörvényeinek hatását egyelőre még nem is lehef megjósolni, a délszláv állani eddiei agrárrcformjáról már kezdenek a dél­szláv közgazdasági körökben leszii­rödni a vélemények. Pár hete rjr, I'ranges Ottó, zágrábi egyetemi tanár, egy adatainál fogva is nagyon érde­kes tanulmányi irt az. ühzorban erről a kérdésről. Franges szcrinl az agiárreformra szükség volt nemzeti szempontból: a nem áihunhű elemek leküzdése cél­jából. Szükség volt reá szociális szem­pontból: meg keljeit szüntetni a job­bágyság maradványai!. A szociális szempont tulhajlása volt azonban, hogy a földosztás karitatív, jellegei öl­tött: nem a gazdasági képesség, hanem a szegénység volt a földosztás mér­téke. Szükség volt a reformra közgaz­dasági szempontból: a lalifundiuinok tultengésének véget kellett velui. E tekintetben azonban az. eljárás setll ál­gondoltnnk. sem hasznosnak m-m mondható. Előbb a birtokokat a kör­nyék lakosai közölt osztogatták és csak aztán kerüli telepítésre a sor. így szaggalfák szét I«6. 000 földigénylő között a legjobb mintagazdaságokut. mig a megmüveletlerrül heverő óriási területekre csak ötezer gyarmatost telepiteltek le. Valahogyan összeté­vesztették a birtokost a birtokkal s mert a birtokos nem érdemelt kímé­letet, fölparcellázlák birtokát, amelvre pedig államérdekből szükség volt. A; így végrehajtott agárrefovm kö­vetkezményei hamaio. -an jelentkeztek. A terméseredmények csökkenő irány­zatot veitek s a kivitelre egyre keve­sebb gabona jut. A háború előtt a dél­szláv állam mai területének fölöslege egv millió métermázsa búza. més fél millió árpa, hat ét háTomnegyed millió kukorica, nyolcszázezer zab és egy millió burgonya volt. Ekkora ki­v ilelröl ma beszélni sem lehet. A nagv* birtokok fölosztása az. állatállományt is csökkentette. A gazdasági iparágak ís nagy ha­nyatlást mulatnak. A mai délszláv áilain nyolc cukorgyára 1913-ban hat ( millió métermázsa cukorrépatermésből I hatszázezer métermázsa cukrot pro- I dukált, 'ami hozzávéve e gyárak mel- I léktcrmekényeit. mai árban több mint ! háromnegyedmilliárd dinárt jelentene. A nagybirtokok fcicsztssa ichl in in 11 csak bárom és félmillió a cukorrépa­termelés, a cukoré, árak lernid vényei fél milliárdot sem hoznak. A délszláv állam cukorhev itclre szorull, ami mintegy kétszáz millió dinárral terheli meg az évi külkereskedelmi mérlegel. A háború előtt hetven szeszgyár száz­negyvenével- ftektoliler alkoholt sv. ir­tott, ma ennek tizedrészét sem gyártja már. Egy harmadik következmény a részben végrehajtott, részben folya­matban levő folyószabályozási mun­kálatok abbamaradása, sőt lassú, de biztos pusztulása. Az agrárrerformot teljes fiaskóval fenyegeti az a megváltási rendszer, melyet a jelenleg érvényben levő ideiglenes bérleti rendelet kontemplál. ' Ez legalább kél és fél milliárd dinár terhel zudit az állam nyakába, amit nem lehet külföldi kölcsönnel fedezni, hiszen e tehernek semmi ellenértékét sem lehel nyújtani. Ráadásul a föl­osztott terület nagy része erdőség, mely 3 százaléknál többet nem jöve­delmezhet, ellenben ő—7 százalék ka­rnál. 1—2 százalék amortizáció fogja terhelni. A segítség: áttérés a telepítési rend­szerre. Csak azulán szabad a birtoko­kat parcellázni, ha már nincs megmü­veletlen leni let és akkor is csak foko­zatosan és józan mérsékletlel. A meg­váltás rojndent öszromlással fenyegető veszedelmét csak ugy tehet elkerülni, ha szakjtva az agrárreform karitatív jellegének ábrándjával, a l'ölosztásia kerülő birtokokat az állam eladja s az t tudási rsásés bizonyos r«sse. jut­tatja a volt tulajdonosoknak. A nagy­birtokra igenis szükség van. de az ál­lam felügyelet és irányítás alá veheti ókel. gondtalan fölosztásuk ellenben gazdasági katasztrófái készít-elő. Tanulmányához Fvanges statiszti­kái táblázatokat csatolt, mélyekből ki­derül, hogy az ország területének -13. 9 százMéka áll gazdasági müvelés alatt, 30. 9 százaléka erdő és 25. 2 százaléka megniiivéletlen. 1921-hen a gazdasági művelés alatt álló területnek 32. 9 százatéka vo't bevetve. Az egész or­szágban 1922 végén 767 nagybirtok volt, Eidek'es nié^hliftérfl; hogv amíg a monarchiái ól elvett t'aíiOífí. ártyokban a mego. ü véletlen tcrü-lcl igen csekély IBosznia 0. 8, Vojvodiiiu ' 1. 5. Szlovénia 5. 3, Honálovszág 7. 1. Dahnáeia 11. 1 százalék), nddi^j Szerbia területének M| MBcedoniáénak 59. 0.. Monteiicgtóé­nak 72. 8 százaléka meginti véletlen. Nem akarunk béleWnnl Franges tuiuihuí nyának biráh-láb; '. csak azt jsjO ?z«ik íiKn h(,; \ i tud s objekti­vitása nála ís hálléilie sZóíui a szláv sovinizmusa. mögött és lióuy s\nemzeti kisebbségei; jogairól intézkedő nem­zetközi szerződésekről, sót. a délszláv : >)\olniánv idevágó paragrafusairól is teljesen megfeledkezik. Kiegészít éiöl megemlítjük még. hogy liiv tilalos kimutatás verini 1922-lx: i li/em-fey és fél millió métermázsa huz. a. egy cs negyed millió vozs, két és egynegA-ed árpa, két és fél millió /ab, lizehnárűro millió kukorica termelt. Az. áHalállománv •-. rgy nvillió ló, négy és háromnegyed millió szarvasmarha, hat és háromnegyed millió bh-ka, há­lom és egynegyed millió sertés. És ide kell nekünk állatjóváléíell szállí­tanunk.. bj. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságának legutóbbi üléséit FeltiKf Ali'ród. Örszádh Artlittí. Szálai Pál. ÜZÚ^zu üvörrv dr. éjs ^Vnhrm'inn Ede cégícKYzők; iMgazgjl. ók'ii-i; Weis: MÓ> ftókfönök l'K'. kii /'illóvá: fíorn. mii-. ArnoldK Fejér Vilmos. Földesig Lnóös Mmirtiwtit. lános. P. odoOsik Józser dr.. fin Ina Zsiinvm-I. Stfjhn Rí­kárd és H'ei'jr Gyula Wtíá*rrisel'ők cég. jegyz-íikiv: Idiár Sá. n<Vn\ fthó), \. »),; •• nókfcínökökké; tvángi László dr. és Simmtlsiíi Elemér dr. titkárokká, fíó­tor Vildtor dr. helyettes jo^rnstóesos íost<wá-c-xo»sú njeyötWMekl ki A Magyar Általános Takarékpénz­tár R. -T. igazgatósági a miire. 29re egybehívott, i-eiute-i közgyűlésnek jov. i­»oÍci tcgj4, 4kX>gf az alíptókct •'(. <« »•'/'"' koronára emelje. Minden ol xiffi Tés't'-": l uttin W* Utnab uit td iM'e+tv La- 'nninaa részegedő ríízvényi ojAol fel. lu ee. viket. a kÜígyOléi <; Ü»I uiegállapl­Land'J jutányos áeori, a másikat p«dig regeseit «'</</»>« t'. t köftségmtntceen. A iCKcemclea 'trljcs k»ro»z, tülvitelr. u'An a Wafimr M'uiiros ^TtkBrikphixuh «'«/•• tCkék i. i lai-UOckalapjA tgyíttrttH 1\i. mitliárfl koronho iosnak emelkedni. A tökaanielés indoka egyrésüt a tabaréK p '-iiz-Hr terje=zkcilíie,. - amen. i. v il-en B-. ela­pestou *, vidíken p: di» » flékja, Otsíeíeá |. hí, 17 (lukja Ifsz: < mf< in •-'lé-.. 1 alT­Hált vállalatokon telük A Magva: ' Ortef­»!<!•> lii. r- a Ma«yar AH»lánr s lívci: • m­bank Hí. niüliét-dod. fikecmel' •< MiiutWr Testvérek és Tár«ai Rt-g«J Uezösen kif-jl sztett fiífiparj FA.. ÖJW a Magyar Jég- és ViszontbiztQsiíö Rt., vahimlnt i>( Emépai Áru. és Podgyász­b; z(Js: 1. s Ht. take-niüiéi^i ié fijletíejlí- ' dese szint! i nagy '. "Ki. igíayeltek. Az «vi ir-'-T1)'. -. j» iriiílió borona tiszté uyen­*t~ütt ttiníti fit. Az i«u2it<i. ig javallata szerint a tavalyi 55 koronás — ll% osz­taUkbal >z--mbca az idén IZ> fcoiotm — . ?.; <*, tseidíéket fizetnek. — Az Egyesült Izzólámpa és Villamos­sági R-T. I. hó lö-é, i inegiarlotí rend­kívüli kóiiij i, -: re cllnilirot'a az ala[iiő­kéBek 52860 dar. -ib 20ü korona névértékű uj részví<nj ki-bocsitasával 4-2 000. 000 ko­• ooáröl 3í. oSO. Oe0 koronára való fct>. t. é­•Utét. Az Hsízes uj 192i wájus t töl OJZ: taUkjagosUH ií%z. vvinyeki'tt » regi rísz. vé­n, vosekuek elívótoli jo<r biz"t<yíitt; iiik min- • dtu 4 régi rész. vény uíáiű 1 uj részvényre^ daubonkiut 1O. O0Ó korona áfban. — A Magyar Országos Központi Takarékpénztár részvényeseinek c hó' 17-én tartót) rendkívüli kő^üyülése < hai^ro/t, ! hucy az. intézet aljiotőké­iét 120. 000 drb. ui réSzvónV l. ihevsá­la-\!»ai liíO millió kvroiwa emeli fül. A rész. vc•nyesek elővételi iofftikar az uj vész. vcnvek're és netlig 3 vcrz. wnv után 2 ujrs. 3600 koronás két es. véniö rés*­létben befizetendő áron március 20-fól lil-ic «yaki. 'roiihuti: +k. Az e-'ső. rcs/. lpt. • EUt elővételi fi. -? cvakor'j-iáva! cO'vle­iiilti. vi m-sori '; tészltfi legkésőbben áorili- hó 30-ig flzel. 'ndö. • — Hungária Műtrágya R. -T. clhaitá­rezia alauldbéjén k 20. "00 drb 400 fc'i­ron* öi é. uj részvény kibocsátásával 64 millió kcroi). 'i. rí>l 72 ruiilióva VR'. A omflfc­- ,. MÜíden 9 régi 400 K u. e. és 19. 600 K fejj tehát 2CÉ. 0O0 K leüzetísc mel­Isti. t. uj 1 -iszvény átvöteléne jogosít. — A Bóni Gyártelep és Mezögazdasági Részvénytársaság márcins f9-iki köz­gyaléíie az oí'Müli'-ko: Sn koronában, fdla­l-ii-t'«i meg amely március 20-tól kezdve n )l; i;;, ci tészánütolú c- Ténzv, 'iltó Kaukjűií k; ül ítifinctéarc. — A Belvárosi Takarékpénztár iga/. ­o fe. -. -. -i a 1. t •) -. K- ki -z. 1: gyűl mek az ehnult évre 80 k oszfá­lék KÍIizciését foaht java-oim: ( tava­K: 10 K-. s. vl szeirflien. — Az Első Magyar Részvényserfőzde miiKijji rendes kihsgyülése elií^tittozta « Drekt-r-htuifi nmtteher eörgyárakkal ct!ú éfdekkBüHisig, létesitíee és ezzel; \/. üaszes Drehei-HiiggenmaeUer róízvényre'k meg­. „; yíjgett az alaptőkének HO. oao d. ara-b réízvi'nnj-cl y: iiú ftilemélusét, ugy­-/in. 11 tová'blü 170. 000 darab uj ré«Z­vény kibocsátását, amelyek. a részvénye­seknek fegnalc felaj; rnltatní olyképpen, líCügy miiuh ii részvényre egy' uj részvény jut 4000 K árban. Az elOvétea jojf 192'i márejus 20-tól április 7 i^' n Uauyar Or­: ~úgos Központi Ti&rékpénztárnAl gya-< korolba'ú. aHo'. a tótlt •'•vi szelvény e li(jnnp 2J-tól kezdve váltatik be 120 ko­ronával. Végül kfeflÍBzitették az igazfa­tófáj. ot, maly a kötetkezákéypen alakult nic2: Kt'nz- Jenfi dr. fcln. >k)., Orchcr •I'-u" (társelnök), ííréásr Antal Jenő, Haggenhmahci Uszkiv, Wdftnsr jfozSet (helycittoa elnökök),. tu»<. G^dr«y,. 4Bmgna Gyula dr. Érhsrd Alloaz. fmér Mlkáií, I áfUck Fri:;;. ItaUn FrüjTj es dr., J Sauncr Fe%yos, ffaggenmecher Henrik, I IIC'/'. T -nirck' r O. tó.. ifoi'-d L-ajos JTtens József, UettXer t/en. -. dr, c* Stictli Aladár dr. — A Magyar-Cseh iparbank R. T. ­nak A. o"n Albert Bódog elnöklete alatt ma megtartóit XII. rendes köz­tyülésén HZ iffaztal«>sá5 összes iiyas. lafai határozattál emeltettek és emiek aiatiü-'i 9 40. 2. 1(5. 930. 60 koronát ki­tevő tiszta nvcicscvböl f. hó' 23-tól •kezeivé részvénventfni 30 ksrona. azaz 'j, ">%-rrs osztalvk fi?e(irtik ki 1 tavalyi 12"«-ka! szemben. — A Mezőgazdasági Ipar Részvény­társaság közli, hogy a lulajuohúban levő McsShegycsi CuJcoripkr R4szvinytársasági ri'; ázvényeire! 1500 korona réizvényöBSzég, , )UO korona íclpénz éa rtO korona költ«í^. I k-nnml *s érWJrfOTgalnii adó mé^ltritéie e ion jen tlovctc're, a\á, il}a fel * tírMsig \->iyns-iiiík. A Hsgvai- Altalénc* Hi­f '. biuik béazUca tniudeü egves r&, -/. vt-nvte vonatkozó utalvány felmutatójának 1—1 tlaioh Mizöhtjwc-A Cukoriper /?'•?: ••' ­Mmiág rúivenyt (otJ tft;; í, <vi malriUS •-•••i-fkníut kezdve áií5'li» ü-iij: Jjeziró'ag. ü rsnáe? «Z'. M'' 6vpVban. 2050 korom egg­idt-v b'fiiet^r ri'e»'i4f, (, türsa-ágn-^f Uc- ' vében átengedm. — A Magyar Városi Bank koigyá; lé*e az 1922. év mirlese szer-nt n-«utál­kozó 38. 210. 340 K hyeresiabol * mult év októberében 200 000. 000 K-ra émk e^ész* alaptőke után 13 ftizak'k faB K' qsUalékft állaoitctt m?. ». Bselvio! x JÍ'M J! V; '<rosí Bri'ik év » Masvar Jet­záloa Hitelbank.. ocilis t-ÍÖl fi, --i OL — A Dr. Just-féle Izzólámpa és Villa­mosságii B. -T. kőzi;; álé>e nz W'. '. 1 v oszta'. &ái 17 ko. -ouifaau (10%) állapí­totta m?g A k-'! iyii'<U e. hítárotta -JE slifttokénék ÍO&iMUéO K-rol jJO OOO. oS-í kdroaárV való itlzmelitít. •> rígi: c«i­vényésók 2: 1 ará-iyban tOSo koron C-1*­íiiXiérível gyakorolhatják »% ClűvéJteft inSreiü* hó -0-tól A ré-^víny»k ­totódéi jecj-sííe oé:, üból a 170 K névén; kel a'tar a'éka. 'npl"ji 200 korczáCa *'a«ri­— A Hazai Bank Részténytársaság. Az isazcatósáiz mai nation ni*trtarto<t ti léiében meT: tfapií. oita ». Í922TÍ'ÍÍ üz­iciév miriesét. amely 73. 330. 7*9. 97 koron 1 t'rs'. ta ny-rcefetael zárul. A fo­lyó hó 28-ári eevivehivTifi rtneres kní­gyilfásn«k javasoltatni foj;, hógy a ienti nyeicséi'ból a tartialékalap éa u>«Jtti'jalr» menieleló j>A4ö3ÍmtKáw mellett 1000 korofM n. é rtsivéir, én­ként 230 fcercita. azaz 23 százaink osz-' lalék tVeHe*<é>k: az elíiző évi szá-' z^Jékkal 3z^inben. Az igazgatóság Ágoston Oszkár. Baiizs László és Lu­kács Lá. szió céíVesetSkcl i«azcato}w­Keltesekké. r>!c«nbvvaer-Csép«i 9tv­cves. Fried Uórn. Herzoe fmve. Saíéz Ftírené, Tornai Imre éj dr. Vv'erkner Albei i fötísztviseJöklet cé«vezetökki é* Práwr Tibor főtisztviselői intézővé ne­vezte kv — Az Első Pesti Spódium- és Enyv­gyár R. -T. igazgatóság* elbuttfroztS, hogy rulró hó reudkiiüU közgyűlést hiv öeaze melyen a mostani S0 millió koron* Osizígii alaptőkéjének miltii fc'oro-' i ám való ettelftPt't fogja javasolni olykép, ' !i:. iy niinden-'Vetótt a jelenleg forgatom-. >>an |év8 -100. 000 drh 200 korona n*vcr-: tekQ részvény 80. 000 dili ÍOOO koraa*. I -ríttrészvényre rona. síélk össze; egy«; II *--toI iúdiiVAnyozni fogin. lio^y » tar-. falékhUtp terhire v. iM<* <U> 10Ó0 K név-­értítcU részvény boosáttasaék ki, amelyek a régi) részvényeseknek 3: 2 arányba* inggen o4<it*anak iif. Az ipozgatóság java­sj'ni íogja a közgyűlésnek, liogy továbM. • 48. 000 drb 5000 Woua nérérlékíi n|;; i'éozvén.. - uoeíáttossék ki; ere* uj réstvi'1­, iyck ic'/e3 egiszi>fcíwn a rciXvt/i'r'escknok: fognak jctojávttatni, áz uj ri-szv-ónyek ! elSv'ételi jogáítvaa tehát ugy a 80. 000 drb régi, mint; i 32. 000 drii iy ingyeA lesz- | vény, összesen tehát 112000 dr!> fog tá­szesodni olyként, hogy minden 7 drb in* ) már 1OO0 korona n4vórt*kil részviny alap. j jén tovablil 3 uj részvény lesz áivehet5< | Ksíijzersmind int-'zk-erjé. i történik azirin',, hogy e réEzvvnyekból egy tflzsdéi kötCí I a jélcnleg. i 23 drb helyett ezentúl 10 drb! legfeii., — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a napokban megtartott' 8l-ik­'reiiöes évi l>öz<ryiinésc az igezgaitóüiá^ fiaik 'összes iavaslatát eeyhancuan elfo-i g'adta. A réssvénvertkénfj -100 korona] oiztalék március 23-t.ól keriil kifi'rS-! tísre. -\ közgyűlés elhatározta a: alapéi tőkének 'JOO mitiiörót 600 millió io-j romira uri'iV felemelését 200 millió a; lartal'f-kulapból keriil befizetésre és ez-1 zel as 1000 K-ás részvények névérték*; 2000 koronára eme!letik fel. Tqrtbfar' 200 milUó 100.00O darab n i- 2000 K j mSt-éítékü. 1923-tól osziailékrii iojosqlt! részvény kibocsálásával szereztetik beJ Az HÍ részvényekre a rétit i.-szvénye-1 ' sek ez évi március 23-tól ártrilis 3-áis° kél réei részvéas: alaptan esr ui rész- i vényre sviíorüDíiarnak elővételi .iojrolji 13.0,00 K. áron. melvnek fde. vaffyiaj 7300 K 1023 ámiüs 3-áic bezáróan. «j l-áfralékos 7500 K ez évi máius 10-iff' bezáróan befizetendő. — A leliilbé­lye^zéssel és az 11 i íx'szvénvck kilwesá­lásával járó összes költségekéi és ille­tékeket a bank viseli. Laptulaj donos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom