Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendkívüli perorvoslatokról. 2. [r.]

112 kell a tanúvallomás megbízhatóságára következtetni, hanem for­dított irányban is állania kell annak a próbát, vagyis a tanú megbízhatóságát talán még sokkal inkább annak alapján kell megbírálni, hogy mennyiben érdemel hitelt vallomása, mennyi­ben illik az bele abba a képbe, amit a biró mindenre kiterjedő figyelme és sokirányú képessége igaznak megérzett? •• * . • -v *^ Sokkal hosszasabban foglalkoztam a fentiekben a meg­felelő tanuhallgatáshoz szükséges birói szellemi munka felada­taival, követendő módszereivel, minthogy most még a bizonyí­tékok mérlegelésére fordítandó munka sokigényű voltát is ha­sonló részletességgel vizsgálat tárgyává tehetném, — de talán felesleges is lenne ez, mert hiszen az olyan módon foganatosí­tott tanuhallgatás, amilyenre fenti igénytelen fejtegetéseim ösz­tönözni akartak, elejétől végig egyben mérlegelés is, amikor a vallomásokból a helytelent kiküszöbölni és a helyest több oldal­ról, különösen a tanú tudása lehető teljességének felszínre ho­zásával megtámasztani igyekszünk. Amit még ezekhez hozzá tehetek az, hogy a szabad mérle­gelés nagy elve, akár jognak, akár kötelességnek, akár pedig helyesen kötelességszerűen alkalmazandó jognak tekintjük is, a bíróval szemben ugyanazokat a nagy kívánalmakat támasztja követelőén, amelyek a helyes tanuhallgatáshoz is nélkülözhetet­lenek, s melyek ha működésben vannak, — akkor a tanukkal való bizonyítás minden hibalehetőségek dacára is megfelelő, értékes bizonyító eszköz lesz. A BŰNVÁDI PERRENDTARTÁSBAN SZABÁLYOZOTT RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOKRÓL. Irta: dr. Eisner Manó szegedi ügyvéd. (Folytatás.)* II. Kényszerűségből mellőzve még számos érdekes kérdés felvetését megállapíthatjuk, hogy 'az ujrafelvételnek törvényünkben való szabá­lyozása általában kielégítő keretek között történt meg, sőt a törvény­nek negyed-fél évtizedes hatályossága után reformtörekvésekről inem is, csak reformgondolatokról beszélhetünk. Keressük már most, hogy perrendtartásunk másik rendkívüli per­orvoslata, a jogegység érdekében használható perorvoslat, megadja-e a revíziónak azt a mértékét a jogkérdésben, amelyet az ujrafelvétel ad meg á ténykérdésben? Az első részt I. a f. évi januári számban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom