Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Megjegyzések Dr. Dombováry Géza: Helyreigazítási jogi kérdések c. cikkéhez

171 csak quasi-közfunkciójellegének felismerésével, politikailag vagy személyileg ugyan érdekelve, de az objektivitás törvényes minimumának figyelembevételével kell, hogy gyakorolja. Nem teheti tehát, hogy egyoldalú kihagyásokkal közöljön bírósági tárgyalásokról tudósítást, ez „hív szellemben és igazán való közlésnek" nem tekinthető és helyreigazítási jogigény alapjául szolgálhat; — megteheti azonban természetesen, hogy totálisan hallgat az ügyről. Ez esetben pozitív cáfolatközlési kényszert statuálni, vagy pl. valamely pártállású lapot kényszeríteni, hogy parlamenti tudósításaiban számoljon be ellenkező pártállású szónokok beszédeiről, azokat •— amennyiben csak épen röviden érintette — igazítsa helyre: természetesen a sajtószabadság oly mérvű korlátozása volna, mely a mai pártlapok korában keresztülvihetetlen és nyilván a Szerző által sem kontemplált túlzott hatósági beavatkozásra vagy vélt egyéni sérelmek miatti zaklatásra vezetne. Dr. Rácz György. SZEMLE. A Budapesti Ügyvédi Kör közgyűlése. A Budapesti Ügyvédi Kör f. év április 14-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelynek tárgya a tisztikar és választmány újjáalakítása is volt. A tisztikar tagjaiul az 1932— 34. évekre a közgyűlés a következőket választotta meg: Elnök: Dési Géza. Másodelnök: Szilágyi Artúr Károly. Alelnökök: Balog Sándor, Fabipyi Tihamér és Révay Bódog. Főtitkár: Fehér Dezső. Titkárok: Mezey István és Strasser Dezső. Gazda: Simon Mihály Pál. Helyettes gazdák: Glücksthal Lajos és Nyári Miklós. Ügyész: Boda Ernő. Pénztáros: ifj. Váradi Jenő. Könyvtáros: Bürger Károly. Ellenőr: Bene Ödön. Számvizsgálók: Dusárdy István, Giskán Jakab és Tihanyi Lajos. Megválasztott ezenkívül a közgyűlés 54 választmányi tagot is. A közgyűlést követő társas vacsorán a megjelent tagok az új tisztikart és választmányt igen lelkesen ünnepelték, elsősorban az újból megválasztott Dési Géza elnököt abból az alkalomból, hogy az igazságügyminiszter megbízta őt az egész ügyvédkérdés gyökeres reformjának előkészítésével és az ezt az anyagot a maga teljességében felölelő javaslat kidolgozására. Racionalizálási ankét. A Budapesti Ügyvédi Unió a Budapesti Ügyvédi Körrel karöltve még f. év március havában u. n. racionalizálási ankét keretében előadássorozatot kezdett olyirányú javaslatok kidolgozása céljából, hogy a bíróságoknál végrehajtott egyszerűsítések mellett mikép lehetne az ügyvédek munkáját is racionalizálni és az ügyvédséget, különösen a bíróságokon kifejtett munkájával kapcsolatban a felesleges sallangcktcl megszabadítani. Az anyagot öt részre osztották fel és pedig: perrendtartási, végrehajtási, telekkönyvi, cégjogi és kényszeregyezségi eljárási részre. Mindegyik rész külön előadót kapott, nevezetesen Ribáry Ernő, Boda Ernő, Gulinann Lajos, Sichermann Frigyes és Schleifer Pál személyében. Különös megelégedéssel kell regislrálnunk azt, hogy a megtartott előadásokon dr. Moldoványi István, a budapesti központi kir. járásbíróság elnökhelyettese vezetésével a budapesti biróságok több tagja állandóan