Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Megjegyzések Dr. Dombováry Géza: Helyreigazítási jogi kérdések c. cikkéhez

172 részt vett és ilymódon adva volt a lehetőség, hogy á felmerült praktikus javaslatok a bíróság és ügyvédség együttes részvételével kerültek napvilágra és képezték közvetlen beható megbeszélés tárgyát. Ennek a közvetlenségnek kedvező kihatásai nem is maradlak el, amennyiben a minden célszerű és ésszerű újítás iránti fogékonyságáról közismert elnökhelyettes az előadások kapcsán tartott reflexióiban több javaslatot mindjárt magáévá tett és így remélhető, hogy az ankét kézzelfogható eredményeket fog felmutatni. Az ankét befejezése ulán legközelebbi számunkban a fontosabb javaslatokat ismertetni fogjuk. Itt említjük meg, hogy az Országos Ügyvédszövelség által nagy sikerrel bevezetett ügyvédi vétivek új alakot nyertek, amely célszerű berendezéssel lehetővé teszi, hogy az ügyvédhez visszakerülő példány az eredeti aláírásnak indigomásolatát adja. Meg kell továbbá emlékeznünk az újabban bevezetett iratbetekintési lapokról, amelyeknek használata hivatva van a járásbirósági irattárban állandóan tapasztalt tolongásokat megszüntetni s így egyformán szolgálja az ügyvédség és a bírósági személyzet érdekeit. Ezeknek az iratbetekintési lapoknak lényege az, hogy azokkal kérni lehet a kívánt iratoknak másnapra való kikészítését, amennyiben pedig azok az irattárban nem találhatók, a benyújtó írásban kapja meg az értesítést arról, hogy az iratokat hol lelheti fel. Jogegységi döntvény. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 49. számú polgári döntvénye: A polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál nemcsak a büntető bíróság felmentő ítéletének (az eljárást megszüntető határozatának), hanem elitélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve, kivéve, ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja, vagy föltétele a büntetőbíróságnak elitélést tartalmazó ítélete. IRODALOM. Dr. Molnár Kálmán: A magyar jogszemlélet néhány alapvonása, a Magyar Jogi Szemle Könyvtára, 37. füzet. A Magyar Tudományos Akadémia a mult évben dr. Molnár Kálmán pécsi egyetemi tanár „Magyar Közjog" című munkáját jutalomdíjjal tüntette ki. Ennek az alapvető közjogi munkának néhány megállapításához közjogi irodalmunk reprezentánsai részéről több hozzászólás történt, sőt élénk vita fejlődött ki. Ezekre az észrevételekre teszi meg most szerző fenti című munkájában megjegyzéseit. A hozzászólások főleg a jogfolytonosság és a főkegyúri jog kérdéseit érintették, de kiterjeszkedtek egyúttal — különösen Polner Ödön szegedi egyetemi tanár — a közjogi provizórium jogalapjára és végül röviden érintették — főleg Reiner János — azt a kérdést, hogy alkotmányjogunk mai provizórikus rendje jogrend-e, vagy csak merő ténylegesség. Molnár Kálmán ezekre a kritikai megjegyzésekre a legnagyobb nyugalommal, de egyúttal a tudós alaposságával adja meg a válaszokat. A jogfolytonosságról Szontagh Vilmos és Zsedényi Béla miskolci jogakadémiai tanároknak válaszol és ezen vita -keretében tisztázza álláspontját a nemzet fogalma kérdésében, kiindulva abból az alapigazságból, hogy minden jog forrása