Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Nagy Ferenc emlékezete

237 jogászgyüléssel, melyen jogi szempontból a trianoni szerződésről is nyilatkozott és meg-jelölte azokat a feladatokat, melyeket jogászvilágunknak a jog* helyreállítása és továbbfejlesztése terén meg kell oldania. Nagy Ferenc barmonikns egyéniségében a tanári, a jogtudósi, az államférfiúi qualitások szorosan egybefolytak. Mint ember is jogász, mint jogász is ember volt a szó legnemesebb értelmében. Élete örök példaadás a jövő magyar jogásznemzedéknek. A Magyar Tudományos Akadémia választásai. Akadémiánk f. évi május 13-án tartott teljes ülésében ejtette meg az ez idei tagválasztásokat. Rendes tagul dr. Finkey Ferenc kir. koronaügyészhelyettest, az Akadémiának 1908 óta levelezőtagját, levelezőtagokul pedig dr. Staud Lajos nyug. kir. kúriai tanácselnököt és dr. Bálás Károlyt, a Pázmány Péter tudományegyetem ny. r. tanárát választották meg. Számunkra ezek a választások kettős örömet is jelentenek, mert Staud Lajos szerkesztőbizottságunk tagja, Finkey Ferenc pedig lapunknak kiváló munkatársa, aki lapunkat már számos nagyértékü tanulmányával tisztelte meg. Dr. Szabó Imrének, Budapest székesfőváros tiszti főügyészének halála a magyar jogászság egészére is súlyos veszteséget jelent. Kimagasló közéleti funkciója mellett is a csendben, úgyszólván visszavonultságban dolgozó jogász és a kötelességteljesitést mindenek fölé helyező tisztviselő mintaképe volt ő és azok közé tartozott, akit épen akkor ért a halál, amikor lankadatlan munkában töltött évei után a még magasabb poziciók utja állt nyitva előtte. Az Országos Ügyvédszövetség Szegeden, 1929. évi június hó 26-tól június hó 30-ig rendezi II. Vándorgyűlését, amelynek védnökségét dr. Zsitvay Tibor m. kir. igazságügyminiszter ur vállalta. A Vándorgyűlés napirendjére tett kérdések a következők: 1. Kari érdekek különös tekintettel az ügyvédképzésre és továbbképzésre, a magyar ügyvédségnek a közteherviselés terén vitt szerepére, valamint a zugirászat gyökeres kiirtására, 2. Szükséges-e az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet reformja és ha igen, mik a reformkivánalmak? 3. Milyen elveken épüljön fel a magyar közigazgatási rendtartás és melyek azok az ügyvédi kívánalmak, amelyek benne keresztülvihetők volnának. 4. A védelem szerepe a büntetőeljárásnak a főtárgyalásig terjedő szakában, különös tekintettel az ügyvédi kar idevonatkozó kívánalmaira. 5. Kivánatos-e a magánjog kommercializálása, különösen a kellékszavatossági jogok gyakorlásának előfeltételei tekintetében. Az ismerkedő vacsora Werbőczi István-serlegbeszédét dr. Széli Gyula felsőházi tag, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, a trianoni revíziós beszédet dr. Dési Géza, az Országos Ügyvédszövetség társelnöke, a megnyitó ülésen az ünnepi beszédet dr. Medvigy Gábor, a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagja, a Szemere Bertalanemlékbeszédet dr. Putnoki Béla, az Ország-os Ügyvédszövetség miskolci osztályának ügyvezető elnöke, a záróülés ünnepi beszédét dr. Baracs Marcel országgyűlési képviselő, a budapesti ügyvédi kamara elnökhelyettese, a búcsúvacsora ünnepi beszédét dr. Náray Szabó László, a szombathelyi ügyvédi kamara elnöke és dr. Kováts József, az Országos Ügyvédszövetség miskolci osztályának társelnöke mondja. A kecskeméti ügyvédi kamara és az Országos Ügyvédszövetség kecskeméti osztályának együttes diszgyülésén dr. Káinoki Bedő Sándor tart előadást. A Vándorgyűlés teljes ülésein dr. Beck Salamon, dr. Dettre János, dr. Eisner Manó, dr. Fabinyi Tihamér, dr. Geőcze Bertalan, dr. Glücksthal Andor, dr. Görög Frigyes dr. Király Ferenc, dr. Kohner Arthur, dr. Kuthi Sándor, dr. Leopold Elemér, dr. Markos Olivér, dr. Nagy Dezső Bálint, dr. Szivessy Lehel, dr. Varannai István és az 1000 pengős pályázat nyertese tartanak előadásokat. A kongresszus folyamán Szeged szab. kir. város a Vándorgyűlés tagjainak tiszteletére színházi díszelőadást, fogadóestét és táncvigalmat rendez. A Vándorgyűlés résztvevői június hó 30-án a kecskeméti ügyvédi kamara