Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A csepeli kikötő középeurópai jelentősége

131 jegybankjai többé-kevésbbé kivonták magukat az amerikai hatás alól. Még feltűnőbb ez Franciaország, mint Anglia esetében, minthogy a francia jegybank kamatlába B1/, % maradt. A francia pénzpiac azonban különleges helyzetben van, kapcsolata a nemzetközi piacokkal még laza. A stabilizálás óta az országba visszaáramlott hatalmas tőkék nem találnak gyors elhelyezést, főkép, mert az adók és illetékek, melyek a külföldi értékpapírokat terhelik, egyelőre lehetetlenné "teszik, hogy Párizs újból nemzetközi kibocsátási központtá fejlődjön. A nagy adós államok közül Németországnak nem volt alkalma, hogy jegybankkamatjával a newyorki rátához igazodjon, minthogy a Reichsbank már a mult év őszén belső konjunkturális okoknál fogva 7%-ra emelte a diszkontját. A Magyar Nemzeti Bank október elején vonta le a nemzetközi kamatdrágulás konzekvenciáját, midőn a hivatalos kamatlábat 6-ról 7%-ra emelte. A 6%-os ráta több mint két éven át volt érvényben és jegybankunk igyekezett a mérsékelt tételt a hitel olcsóbbá tétele érdekében lehetőleg sokáig fenntartani. De a piaci kamattételek a nemzetközi viszonyok hatása alatt mindinkább eltávolodtak a hivatalos diszkonttól és a dollárhitelek elsőrangú igénylök részére is 6% fölé emelkedtek. A; jegybank igénybevétele igy erősen növekedett, egyben az érc- és devizakészlet részbén a gabonakampagne nehézkes megindulása, részben külföldi rövidlejáratú kölcsönök visszavonása folytán csökkenni kezdett. A Nemzeti Banknak ezen folyamat ellen védekezni kellett. Egy ujabb enyhülését a hitelviszonyoknak — csak ugy mint a többi adós államok — a newyorki pénzpiaci helyzet megfelelő változásától remélhetjük. Dr. Kemény György. A csepeli kikötő középeurópai jelentősége. A Csepelszigeten és a soroksári Dunaágban részben már felépült, részben még épülő, és legutóbb megnyitott kereskedelmi és ipari kikötő a jelenben is már többet jelent, mint egy fordulópontot a magyar Duna és elsősorban Budapest hajózásában. Hatalmas méreteivel, impozáns teljesitöképességével kiesik a jelen gazdasági keretekből, egy messzebb jövő fejlődését anticipálja és adott körülmények között egy messzebb jövő fejlődéséhez adhatja a szükséges alapfeltételeket.1 A kikötő-terv első felmerülésétől kezdve egész az utolsó időkig sok dicséret mellett is gyakran hallatszottak hangok, melyek a tervet és keresztülvitelét éppen ezen idöszerütlensége miatt kifogásolták. Több oldalról felhozták az ellenvetést, hogy a kikötöépitkezés túlnő a jelenlegi gazdasági szükségességek méretein, hogy bizonyos értelemben „luxusbefektetést" jelent, 1 Történelmi és statisztikai, valamint geográfiai és technikai adatokat lásd a magyar kikötőügyek kormánybiztossága által 1927-ben kiadott jelentésében, valamint a baseli kongresszuson 1926-ban beterjesztett referátumban. (A csepeli kereskedelmi- és ipari kikötő épitkezése és a soroksári Dunaág szabályozása. Budapest, 1927.)