Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 54. szám - A fiatalkorúak és a büntető novella - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet alakuló közgyűlése

540. Erdélyrészi Jogi Közlöny 54 szám. részt. Az aradi ügyvédi kamara részéről: ár. Schütz Henrik, dr. Parecz Béla, dr. Prigl István, dr. Tolnay János aradi ügy­védek, a balassagyarmati ügyvédi kamara részéről dr. Willheim Károly ipolysági, dr. Koltay Ernő balassagyarmati ügyvédek; a beszíerccbányai ügyvédi kamara részéről dr. Vájna Gábor és dr. Zakariás János brassói ügyvédek; a budapesti ügyvédi ka­mara részéről Baracs Marcell, Brückler Mihály, Dálnoky Béla, P'riedmann Bernát, Gyöngyösy József, Kenedy Géza, Krausz Kde, Leitner Adolf, Lovrich István, Melha Kálmán, Mezey Mór, Nagy Dezső, Pap József, Paral Ferenc, Pollák Illés, Schmid Ig­nác, Somogyi Miksa. Stern Sámuel, Stiller Mór, Szivák Imre, Vámossy Károly, Wolf Vilmos és Weinek József budapesti ügy­védek ; a debreceni ügyvédi kamara részéről Berky József szol­noki, Márk Endre és Megyeri Pál debreceni ügyvédek; az egri ügyvédi kamara részéről Babócsai Sándor és Csépán Géza ügy­védek; az eperjesi ügyvédi kamara részéről dr. Popper Lajos, dr. Sztehló János eperjesi és dr. Politzer Bernát rózsahegyi ügyvédek: a győri ügyvédi kamara részéről dr. Perl József és dr. Németh Károly ügyvédek; a kassai ügyvédi kamara részéről dr. Sichermann Bernát, Stekker Károly kassai és Kossuth Já­nos sátoraljaújhelyi ügyvédek; a kecskeméti kamara részéről Kecskeméti Lajos és Szabó Iván ügyvédek: a kolozsvári ügy­védi kamara részéről dr. Czikmántori Ottó, Nóvák István és dr. Papp József ügyvédek : a marosvásárhelyi kamara részéről Csong­vay Lajos és dr. Lányi Oszkár ügyvédek; a mármarosszigeti ügyvédi kamara részéről Szegedi Gyula mármarosszigeti, Popo­vits Miklós ungvári és dr Belényesi András beregszászi ügyvé­dek ; a miskolci ügyvédi kamara részéről Bizony Ákos és Hol­lender Gusztáv ügyvédek; a nagyszebeni ügyvédi kamara részé­ről dr. Gresskovics Miklós nagyszebeni és dr. Issekutz Viktor erzsébetvárosi ügyvédek: a nagyváradi ügyvédi kamara részéről dr. Hlatky Endre, Berkovits Ferenc és Weiger Imre ügyvédek: a pécsi ügyvédi kamara részéről Pleininger Ferenc, dr. Bodó Aladár pécsi és dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvédek; a po­zsonyi ügyvédi kamara részéről Sziklay Ottó, Horváth Árpád, Lange Kálmán, Belicza Pál, dr. Weisz Vilmos ügyvédek; a sop­roni ügyvédi kamara részéről Zergenyi Jenő ügyvéd: a szabad­kai ügyvédi kamara résréröl Bévész Ernő, Farkas Zsigmond, Vécsey Samu és dr. Gyelmis Gerö ügyvédek; a szegedi ügy­védi kamara részéről dr. Végmann Ferenc, dr. Pisztor Egen szegedi, dr. Mangold Samu nagybecskereki és dr. Varró Ignác nagykikindai ügyvédek; a szatmárnémeti ügyvédi kamara részé­ről Keresztszegi Lajos és dr. Pap Béla; a székesfehérvári ügy­védi kamara részéről dr. Báday Lajos székesfehérvári és dr. Illés Dezső veszprémi ügyvédek; a szombathelyi ügyvéhi ka­mara részéről Feldmann Bódog és dr. Esső Imre szombathelyi ügyvédek; a temesvári ügyvédi kamara részéről Kisfaludy Kál­mán, dr. Steiner Adolf temesvári, Brediciáni Coriolán lugosi, Haag Aladár verseci és dr. Szcitinszky Adolf pancsovai ügyvé­dek ; a zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről Czinder István zalaegerszegi, Hertelendy Béla nagykanizsai és Csonka Ede ka­posvári ügyvédek. Dr. Szivák Imre elnök tudatta, hogy az igazságügyi minisz­ter az országos ügyvédi gyám- és nyugdijintézet alakuló köz­gyűlését vasárnap hívta össze s ennek vezetésével öt bizta meg. Az alapszabályok részletes s alapos ismertetése után a közgyűlés megválasztotta dr. Szivák Imrét elnöknek, dr. Nagy Dezső alelnöknek, dr. Stern Sámuel titkárnak és Gyöngyösi Józsefet nyugdijintézeti ügyésznek. Intézeti tisztviselők: Pénztá­rosnak dr. Keresztessy József, ellenőrnek dr. Nettzler Gusztáv. Igazgatósági rendes tagoknak; dr. Brüll Ignácz Budapest, Hlatky Endre Nagyvárad, közgyűlési tag, Kisfaludy Kálmán Temesvár, közgyűlési tag, Márk Endre Debreczen, közgyűlési tag, dr. Pap József Budapest, közgyűlési tag, dr. Rochlitz Tódor Pozsony, dr. Rózsa Izsó Szeged, dr. Somogyi Miksa Budapest, közgyűlési tag, dr. Szohner Lajos Budapest, dr. Wittmann Mór Budapest, ügyvédeket. Igazgatósági póttagokul: Csetényi Adolf Budapest, Farkas Zsigmond Szabadka, közgyűlési tag, Lovrich Gusztáv Budapest, közgyűlési tag, Visy László Pécsi ügyvédeket. Felügyelő­bizottsági rendes tagokul: dr. Kelemen Lajos Budapest, dr. Pap Sándor Kecskemét, dr. Schreyer Samu Budapesr, dr. Schütz Henrik Arad, dr. Zachariás János brassói és felügyelő bizott­sági tagokul dr. Paop József Kolozsvár, dr. Szigeti Sándor bu­dapesti ügyvédeket. Dr. Szivák Imre inditványára a közgyűlés egyhangúlag s nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy ö felségéhez a következő táviratot intézi: „Magyarország összes ügyvédi kamaráinak küldötteiből alakult nyugdijintézeti közgyűlésünk legmélyebb hódolattal és soha el nem muló hálával mond szívből átérzett köszönetet ki­rálvi felségednek kegyességéért, melylyel a törvénynek királyi szentesítés által lehetővé tette évtizedek reményeit, vágyát ké­pező legmesszebb ható emberszereteti célzatú nyugdijintézetünk megalkotását és ma befejezett alakulásunkkal az életnek átadá­sát — öröklő hódolattal maradván a magyar országos ügyvédi gyám- és nyugdijintézet alakuló közgyűlése megbízásából dr. Szivák Imre elnök.., Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az elnöknek azon indítványát, hogy a közgyűlés tagjai nyomban a közgyűlés befejezése után az ő vezetése alatt menjenek át az igazságügyi miniszterhez megköszönni a humánás intézmény megvalósítását. Ugyancsak köszönetet szavaztak dr. Tőry Gusztáv, Irnling Konrád államtitkároknak, valamint dr. Szászy Béla min. oszt. tanácsos­nak. Kisfaludy Kálmán inditványára podig a közgyűlés meg­köszönte dr. Szivák Imre elnöknek a közgyűlésen tanusitott lelki­ismeretes elnöki funkcióját, dr. Barna Ignác táblai bírónak az igazságügyi miniszter megbízottjának pedig jóakaratú pártfogá­sáért szavazlak köszönetet. Végül dr. Pap József kamarai titkár­nak az alakuló közgyűlés jegyzőkönyv vezetőjének köszönték meg fáradozásait. Elnök ezután meleg szavakban búcsúzott el az alakuló közgyűlés tagjaitól s a közgyűlést berekesztettnek jelen­tette ki. A közgyűlésen tapasztalt egyes érdekes jelenségekre alkalmilag visszatérünk. Zálogjogszerzés élő állaton. Az osztrák legfelső bíróság az alsóbiróságok elutasító ítéletével szemben felperes keresetének helyt adott a következő érdekes tényállás mellett : Felperes a foglaltató hitelezők ellen zálogjoga elsőbbségének elismerése iránt pert indított a hitelezők által bíróilag lefoglalt tiz tehén tekintetében. Keresetét azzal indokolta, hogy neki a teheneket a végrehajtást szenvedő neje vett megőrzésbe. Ez pedig a birói foglalásokat zálogba adta, mely aztán végrehajtást szenvedő időbelileg mgelözte. Végrehajtató alperesek azzal védekeztek, hogy zálogszerződés egyáltalán nem jött létre és ha létre is jött, n< in joghatályos, mert testi átadás nem tör­tént és mert az állatok megőrzésbe sem vétettek. Alperesek tagadásával szemben a per során megállapítást nyert, hogy a zálogbaadás a következőkép ment végbe: Felperes megbízottja eljött végrehajtást szenvedetthez, ki felperesnek nagyobb ösz­szeggel adósa volt. Végrehhjtást szenvedett, ennek neje és fel­peres megbízottja elmentek az adós és nejének közös tulaj­donát képező istállóba. Itt az adós kijelentette, hogy az összesT az istállóban levő szarvasmarháját felperesnek zálogba adja. Felperes megbízója megszámlálta a barmokat és kijelentette, hogy azokat adós nejének megőrzésre átadja. Egyidejűleg meg­állapodásra jutottak, hogy a házaspár tartozik az állatok ellátá­sáról gondoskodni s ezért az állatok haszna illeti őket. Az állatok az istállóban változatlanul helyükön maradtak. Mindkét alsóbiróság elutasította felperest keresetével. A legfelső bíróság a keresetnek a következő indokolással adott helyt: A jelen esetben lényegében arról van szó, hogy a zálogba ­adás joghatályosan megtörtént-e vagy sem. E tekintetben meg i van állapítva, hogy adós a felperes jelen volt megbízottjának a teheneket az istállóban egyenként megmutatta, ez utóbbi azokat megszámlálta és megjelölte, amivel a zálogbavevö kezéhez való átadás és birtokbavétel az osztrák polgári törvénykönyv 461. §-a értelmében megtörtént. Az okirat az átadás megtörténtének jeléül vétetett fel. Az a körülmény, hogy a zálogtárgyakat az adós neje a zálogbavevö számára való megőrzés végett ennek megbízottjától átvette, ugy hogy az állatok helyüket tényleg nem változtatták, a megtörtént átadás tényén semmi tekintetben sem változtat, mivel a törvény nem szabja meg, hogy a tényleges átadás helyváltoztatással történjék meg, vagy hogy a zálogtárgv­nak harmadik személynek vagy magánali az adósnak örizetre^át nem adható. Az a kérdés, vájjon a későbbi hitelezők a birói végrehajtás foganatosításánál a fennálló zálogjogról tudomással birtak-e s vájjon zálogjogok tekintetében jó-vagy rosszhiszemüek voltak-e, nem perdöntő. Felperes keresetének tehát helyt kellett adni. (Jogt. közi.) = Akongrua-javasl.it a pénzügyi bizottság előtt. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt 11 órakor tart ülést, melynek napirendjére kitűzték a kongrua-javaslatot. Szentesitett törvény. Az Országos Törvénytár (Corpus Juris) folyó évi 16. száma a következő tartalommal jelent meg: XLVII. t.-czikk. A borhamisításnak és hamisított i bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról. = Az adóreform. A képviselőház pénzügyi bizottság mult csütörtökön Széli Kálmán elnöklete alatt az adóreform utolsó részét, a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatot tár­gyalta. A kormány résséről jelen volt dr. Wekerle Sándor mi­niszterelnök, a pénzügyminisztérium részéről Papp Mihály pénz­ügyminiszteri osztálytanácsos. Hoitsv Pál előadó behatóan ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom