Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 54. szám - A fiatalkorúak és a büntető novella - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet alakuló közgyűlése

oö szám. rittatnék arra a térre, a melyen helye van, t. i. a kereskedelmi forgalomra. Ugyanis a váltó elterjedésének oka részben az ugyan, hogy leszámítolható lévén a hitelezőre nézve pénz jellegével bir, azonban a magánosok ügyleteinél nemcsak ezen szempont irányadó, hanem az is, hogy a hitelező a váltót, illetve azon alapuló követelését könnyebben és gyorsabban érvényesítheti, mint a magánjogi ügyleteken alapulót. Ez nyilvánvaló a fedezeti váltó intézményéből, mely a szerződő felek kikötése szerint forgalomba nem hozható s a mellett mégis majdnem minden ügyletnél alkalmaztatik. Már most. ha a hitelező okiraton alapuló követelését hoszszadalmas per nélkül, váltó nélkül is érvényesítheti, vagy legalább is biztosithatja, ugy nem lesz szükség arra. hogy adósától váltót vegven. Erdélyrészi Jogi Közlöny 538. X A fiatfllhoruflk és a büntető novella. Irta: dr. fl. A büntetőtörvény életbelépése óta lefolyt három évtized megmutatta, hogy a fiatalkorú bűnösök tekintetében a törvény nem vált be. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeknek egyre növekedő száma és súlyos volta a megtorlás elvére alapított intézkedések sikertelenségét igazolta, a törvényes intézkedések alkalmazása a íiatalkoruakra sokkal inkább rombolólag. mint javítóiag hatott. A novella három évtized leszűrt tapasztalatait, a modern büntetöpolitikai reformirányokat kívánta érvényre juttatni a fiatalkoruakra vonatkozó II. fejezetében. Sok helyes gondolatot valósított meg, melyek mindannyian egy alapelvnek a következményei annak, melyet a miniszteri indokolás is mint vezérlő eszmét hangsúlyoz, hogy t. i. .,a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben nem a megtorlás, hanem a megmentés és nevelés szempontjait kell érvényre emelni." Fog-e az eszme testet ölteni, az nagyrészt bíróságainktól függ, melyekre különösen a bűnösség megállapítása s a büntetés kiszabása körül igen nagy feladatok várnak. Ha a modern kriminalpolitika az individualisatióra oly nagy súlyt helyez általánosságban is, mennyivel fokozottabb mértékben kell ennek az elvnek igy a fiatalkorúaknál érvényesülni, hol különben is ezt a novella határozott rendelkezésével törvénnyé emeli. E rövid kis ezikk keretében nem szándékunk részletes párhuzamot vonni a btk,-nek és a novellának a fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezései között. Csak egy dologra szeretnők különösen a figyelmet felhivni, arra a szerepre, melyet bíróságainknak a novella II. fejezetének életbeléptetéséig betölteniök kell. Ez a szerep határozottan hálátlan, mert oly kötelességek teljesítésével jár, melyek eredménytelen, sőt káros voltáról már maga a törvényhozás meggyőződött, mikor épp a novella II. fejezetét alkotta. Tudvalevő, hogy az 1908. életbeléptetési rendelet szerint a novella II. fejezetében foglalt rendelkezések csak 1910. évi január hó 1. napjain lépnek hatályba. Addig a fennálló rendelkezések alapján ítélkeznek a bíróságok a fiatalkorúak felett is, természetesen a novella többi fejezetei által teremtett változtatásokkal. De azért bíróságaink helyes judiciuma megtalálhatja a módot, melylyel ez átmeneti idő alatt is, ha nem is a nov. II. fejezetének betűszerinti' alkalmazására törekszik, de minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál arra, hogy már most a novella által inaugurált reformokat az ítélkezésnél tekintetbe vegye. Kétségtelen, hogy az életbelépés ideje után az előtte fiatalkorúak által elkövetett cselekmények a II. fejezet szerint kerülnek elbírálás alá. Ez határozottan következik a btk. 2. §-ából, mert a két összeütköző törvény közül a novella intézkedései sokkal enyhébbek. Ez a törvényösszeütközés most még formaliter fenn nem áll. De ha a II. fejezet még hatályban nincs is, annak létezését ignorálni még sem lehet, hatását tekintetbe nem venni már most ottan, a hol csak lehet, annyi volna, mint teljességgel negligálni a benne lefektetett reformok nagy czéljait. Mert ha nincs is formális törvényösszeütközés, de materialiter ez az összeütközés kétségtelenül fennforog. A büntetőbíróságnak pedig legfőbb elve a materialis s nem a formális igazságok követése. Ebben az értelemben tehát a fiatalkorúak feletti Ítélkezésre ez alatt a, mondjuk átmeneti idő alatt különös gond for ditandó. A btk. szerint a fiatalkor 12—16 év, míg a novella szerint 12—18. A 16—18 évesekre vonatkozóan tehát a hol csak lehet a büntetések végrehajtásának felfüggesztését kell alkalmazni. A novella I. fejezete életbelépett. Az 1. §. a felfüggesztést „különös méltánylást érdemlő okból" teszi a biró jogava. A felfüggesztést a maximaliter egy havi fogházban kiszabott szabadságvesztési büntetésre és a pénzbüntetésre engedélyezi. Részünkről a büntetéseknek fiatalkorúakat illetően felfüggesztésre a konkrét esetektől eltekintve elég méltánylást érdemlő okoknak tartjuk a nov. II. fejezetének bár még hatályba nem lépett rendelkezéseit. Mert a 26. §. 2. bek. szerint oly fiatalkorú ellen, ki a cselekmény elkövetésének idejében 15. évét még be nem töltötte, fogházbüntetés csak a legsúlyosabb esetekben állapitható meg. De a 19. §. 1. pontjainak rendelkezését értelmezve szintén azt a tételt vonhatjuk le, hogy az egy hónapig terjedő fogházbüntetés végrehajtását általában föl kell függeszteni a fiatalkorúakkal szemben, mert hisz a jelzett §. szerint az egy hónapig terjedő fogházat a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedések között a legenyhébbel, t. i. a dorgálás-sal lehet helyettesíteni. Sajnos azonban, a — törvény ily értelmű alkalmazása az eseteknek csak egy kis részén segíthet. A többiekben már a jogszabálvok szoros magyarázatával czélt elérni nem lehet, hanem csak ugy, ha bíróságaink a btk.-nek a fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezéseit a novella szellemében alkalmazzák. S a hivatása magaslatán álló biróra e téren bár e rövid átmeneti időszakban is érdemes munka várakozik, mely által a fiatalkori bűnösök százaira eredményezheti a tovább sülyedés helyett az erkölcsi javulást. E munkához nem kell egyéb, mint élni azzal az értelmezési latitude-del, mely épp a büntetőjogi szabályok alkalmazásánál az interpretatio terén a biró legegyénibb joga, sőt a melynek igénybevétele kötelessége is. A btk. 84. §-ának alkalmazására gondolok különösen. A gyakorlat megmutatta, hogy a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátás nem elég biztos kritérium a fiatalkornak büntethetőségére, mert „a bűnösség föltétele s a felelőség alapja az erkölcsi szabadság; e szabadságot nem a fölismerési képesség, hanem az értelmi és erkölcsi fejlettséggel együtt járó ellentálló erő biztosítja". Ugyanez az eszme vonult át az igazságügyi bizottság tanácskozásain, midőn a bírótól azt kívánja, hogy a fiatalkorú vádlottban azt az erkölcsi szabadságot keresse, „melyet belső ösztönöknek és hajlamoknak s a külső behatásoknak ellentállni képes, értelmi és erkölcsi erő tud biztosítani". Mindezek alapján konstruálta a novella 16. §-a a fiatalkorúak „büntethetőségéhez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettségnek" fogalmát s csak ha ez a cselekmény elkövetésekor fenforgott, ekkor érvényesülnek a 17. §-ban felsorolt rendelkezések. Ha tehát a bíróságok a btk. 84. §-át a novella szellemében akarják alkalmazni, a bűnösség felismerésére szükséges belátást csak azoknál a fiatalkorúaknál tekintsék fenforgónak, kiknél a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség meg van. Kétségtelen, hogy a novella utóbbi fogalomnak constructiójával teljesen ujat akart alkotni s a 84. §. elég szigorú alkalmazásával szemben épp ez által csökenteni az eseteket, midőn a fiatalkorúak felelőségre vonhatók. De ha a dolgot alaposan elemezzük lélektanilag, különösen ha a bűnösség felismerését nemcsak külső momentumnak tekintjük, hanem azt valódi jelentősége szerint, a felelőség fogalmával kapcsolatosan mérlegeljük, nem fog oly merésznek feltűnni az az állitásunk, hogy mi a bűnösség felismerésére szükséges belátást, a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség nélkül elképzelni nem is tudjuk. Ennek bővebb indokolására ki nem térünk, csak reá akarunk mutatni arra, hogy ennek folytán a bíróságok a btk. 84. §-t a törvény intentióinak sérelme nélkül alkalmazhatjuk a nov. 16. §. 1 bekezdésének értelmében. Természetesen még igy is megfelelő védelem nélkül maradnak ez átmeneti idő alatt a 16—18 évesek. Itt a bíróságok csak a büntetés kimérésével járhatnak el a novella szellemében. Kijárásuk és Ítéleteik indokolására pedig mindig hivatkozhatnak a novellára. KÜLÖNFÉLÉK. ország-os ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet alakúié közgyűlése. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet megalakult. Az ügyvédek régi óhajtása teljesült be ezzel a fontos ténynyel. Reméljük, hogy ez a hatalmas alakulata Magyarország ügyvédi karának csak az első lépés, az ügyvédkezés terén várvavárt üdvös reformok egész sorozatához. Magáról az alaknló közgyűlésről a következő részletes tudósítással számolunk be: Az országos ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta alakuló közgyűlését a budapesti Ügyvédi kamara dísztermében. A közgyűlésen az ország összes 27 ügyvédi kamarája részéről kiküldött következő ügyvédek vettek