A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 5. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő viszásságok. 4. [r.] - Az esküre való jelentkezés határidejének számítása az 1907: XVII. t-c. 4. §-ában meghatározott perekben. 2. [r.]

40 A JOG tanúskodó felszólalást zajos tetszéssel kisérte és előrelátható, hogy a jogászegyletnek az uzsorakérdésröl rendezett vitaestélyein számosan fognak felszólalni a javaslatban foglalt ujitások jog­vitatására. A Magyar Jogászegylet választmánya f. hó 25-én Székely Ferenc dr. koronaügyész elnökletével ülést tartott, melynek tárgyát a Szilágyi Dezső-siremlékre vonatkozó intézkedések meg­tétele képezte. Az emlék-bizottság jelentéséből kitűnt, hogy a képviselőház által megszavazott nyolcezer korona beszámításával a felmerülhető összes költségek fedezve vannak s igy mi sem áll útjában, hogy Stróbl Alajossal a végleges szerződés megköttessék. Ily körülmények közt, ha a magastátrai gránitbontást és szállítást a közeli napokban az időjárás meg nem akadályozza, őszszel a síremlék le lesz leplezhető. A választmány Balogh Jenő egyetemi tanár indítványára Székely Ferencnek, az emlék-bizottság elnö­kének és a bizottság tagjának a síremlék fölállításának előkészí­tése körüli odaadó fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönetet javasolt. Irodalom. A btin nyomai. Nyomozó hatóságok, csendőrök, rendőrök és községi elöljárók részére irta K. Nagy Sándor, pestvidéki kir. törvényszéki biró. A nyomozó hatóságok és közegek munkáját könnyíti meg ez a könyv, még pedig igen gyakorlati módon' Röviden s oly alakban ismerteti ugyanis a nyomozás körébe vágó egyes dolgokat, mely nem akar tudományos színezetű lenni, hanem inkább egyszerű és mindenki által megérthető felvilágosí­tás, sot még példákat is hoz fel a nehezebb megkülönböztetések fel­derítésére. Nem egymásból]folyó törvénymagyarázatokból áll K. Nagy Sándor könyve, hanem felmerülő egyes esetek megvilágításából; nem rendszerbe foglalt nyomozás, hanem egyes nyomozási adatok feltárása, a hozzá füződo törvények és rendeletek összefoglalá­sával. Az elöljáróságoknak és nyomozó közegeknek nélkülözhe­tetlen könyvet a Franklin-Társulat adta ki; ára 2 K, 50 f. A fiatalkorúak bűnügyi védelmének kátéja. Irta Szilágyi Artúr Károly dr. ügyvéd. Előszóval ellátta Balogh Jenő dr. egvet. tanár. A gyermekvédelem nagy munkájában az állam tevékenys'ge egymagában nem elégséges. A társadalomra, különösen a jogász társadalomra nagy feladatok várnak, melyek felérnek az álla­méival. Ezeket a szociálpolitikai teendőket tartalmazza rövid szavak­ban az előttünk fekvő füzet. Főcélja a káténak az, hogy útmuta­tóul szolgáljon azoknak, akik a züllésnek kitett, egyébként elha­gyott vagy a birói Ítélkezés előtt álló gyermekek védelmét elő­mozdítani vagy ellátni kívánják.. Körülhatárolja a teendőket a főtárgyalás előtt. Megjelöli a szempontokat a főtárgyalás alatt és végül tájékoztat a főtárgyalás után következő patronage teendőiről. Vegyesek Meghatalmazási forgatmány alapján történt tovább átruhá­zás. A banknál, melynek a váltó meghatalmazási forgatmánynyal beszedés végett átadott, felperes, aki váltókapcsolatban nem állott, kifizette a váltóösszeget és a bank erre kiadta neki a vál­tót, ily forgatmáuynyal: «Helyettünk minden további kötelezett­ség nélkül B. József urnák, értékét felvettük.* Az alsóbiróságok elutasították felperes keresetét, mert a bank meghatalmazási for­gatmány alapján a váltó tulajdonjogát át nem ruházhatta. A Kúria elismerte felperes kereshetőségi jogát, mert a forgatmányban foglalt tulajdonátruházás érvénytelen ugyan, de nincs akadálya annak, hogy a forgatmány mint a beszedési meghatalmazás átru­ruházása érvényesnek elismertessék ; nem akadályozza ezt az a körülmény sem, hogy a bank az értéket felvette, mert a fizetés váltókapcsolatban nem álló felperes részéről, tehát a behajtandó összegre előlegképen történt (1907 máj. 10. 393 V. sz.) Biztositás: díjfizetési késedelem kérdése. Felperes az 1904. évi szeptember 6-án lejárt díjrészletet engedélyezett 60 nap le­telte után, 1905. január 18-án fizette be a biztosító intézet posta­takarékpénztári chepue-számlájára; a biztosító január 24-én ér­tesült a befizetésről; február 4-éről keltezett levéllel értesítette felperest, hogy a biztosítást megszűntnek tekinti; ugyanazon napon kelt másik levél szerint a kötvényre kölcsönt szavazott PU.LA8 RÉSZVÉNY TÁfl8 AflJlo meg felperesnek. Az alsóbiróságok a díjfizetési késedelem folytán megszűntnek tekintették a biztosítást, mert ± január 24-től feb­ruár 4-ig eltelt ido nem oly hosszú, hogy ebből alperes bele­nyugvását lehetne megállapítani; a kölcsönre vonatkozó levél pedig ellenkezik az ugyanaznapi másik.Ievéllel. A Kúria érvényben állónak nyilvánította a biztosítást, mert alperes a dijat február hó 4-éig megjegyzés nélkül megtartotta, ugyanezen napon köl­csönt is szavazott meg a felperesnek, ami csak ugy érthető, ha a biztosítást fennállónak tekintette; azt pedig, hogy a megszün­tetésre vonatkozó, február 4-éről keltezett levelet el is küldte, alperes nem bizonyította. 1907. máj. 15. 1,294/906. A m. kir. közigazgatási bíróság ügyforgalma és tevé_ kenysége 1907-ben. Elintézésre várt 7,987 közigazgatási, 30,980 pénzügyi, összesen 38,967 ügydarab (a tavalyi hátralékkal együtt). Elintéztetett 6,703 közigazgatási, 24,447 pénzügyi, összesen 31,150 ügy. Az elintézendők száma 8,889-ceI, az elintézetteké 6,186-taI multa felül a tavalyi mennyiséget, a hátralék tehát csak 2,703-mal nagyobb mint a múlt év december 31-én. A 15,706 elintézett pénzügyi vitás ügyben 6.386,447 kor. 69 fillérnyi összeg szolgált panasz tárgyául. Elnöki ügy: 458 osztatott ki s valamennyi elintéztetett. A budapesti ügyvédi kamara 1908. évi febr. hó 23-án, d. e. 10 órakor Budapesten, a kamara disztermében (V., Szemere-utca 10. sz.) rendes évi és tisztújító közgyűlését tartja. Napirend : 1. Az 1907. évi működésről szóló választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és rendelkezés a pénztári maradvány felett. 3. A kölségelőirányzat megállapítása. 4. A kamara tisztviselői­nek és választmányának megválasztása. Balesetbiztosítás ; okozati összefüggés ; baleset fogalma. Az elhunyt egészségesen ment ki a pályaudvarra; ott egy súlyos podgyászt a kocsijába emelt; az uton visszafelé már rosszul volt, haza kellett szállítani; röviddel azután meghalt. Halálát hashártya­lob okozta, mely az által támadt, hogy bélelzáródás kövekeztében bélátfuródás keletkezett. Az orvosszakértők és az igazságügyi orvosi tanács szerint a bélátfuródást és illetve az ennek okául szolgált bélelzáródást nem szükségkép a podgyászemelés okozta, de ez «alkalmi okul szolgálhatott.* Az elsőbiróság elutasította a keresetet, mert az okozati összefüggés nincs bizonyítva. A felső­bíróságok marasztalták a biztositót, mert nincs adat arra nézve, hogy más alkalmi ok okozta volna a szóban levő jelenségeket és igy a podgyászemelés tekintendő a sérülést előidézett alkalmi oknak ; a testi sérülést külső fizikai erő behatása •— a podgyász­emelés — idézte elő, ez a fizikai behatás tehát megállapítja a baleset fogalmát. (Kúria 1907 jun. 6. 809/906. V. sz. a.) rendes közgyűlését folyó 1938. évi február hó 8-án délután 4 órakor központi osztályában (V. ker., Dorottya-utca 4. saját épületében) tartja, melyre a t. c. részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. §§-ai értei-' mében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nye­reség felosztása s az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére a fel­mentvény megadása iránti határozathozatal. Azon t. c. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni s szavazati jogukat személyesen, vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabálvok 18. és 20. §-ai értelmében legkésőbb 1907. fai december hó végéig saját nevükre irt rész­vényeiket, még le nem fejtett szelvényekkel együtt, legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi február hó 6-ig a Takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V., Dorottya­utca 4. sz., vagy II ker., Fő-utca 2. sz. alatt) letenni. Ugyanott a meg­vizsgált 1907. évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példá­nyai az alapszabályok 153. §-a értelmében folyó évi február hó 1-től kezdve átvehetők. Budapest, 1908. évi január hó 22. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár igazgatósága. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. NYO**DJUA BuoAPcrren ' ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom