A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 14. szám - Kezelői szakvizsga

118 A JOG kéri. A 85. §. 3. vagy 4.. pontja esetében, ha előreláthatólag legfeljebb egy havi szabadságvesztésbüntetés mondatnék ki, a védőügyvéd azt kéri, hogy a 42. §. 1. bekezdésére való utalással rendeltessék el, hogy a büntetés magánelzárásban töltessék ki. Ha előreláthatólag hosszabb szabadságvesztésbüntetés mondandó ki, a védőügyvéd a 42. §. 2. bekezdésének alkalmazását kéri. A főtárgyalást követőleg annak eredményéhez képest az igazi patronage tevékenysége veszi kezdetét. A javitóintézetekből kikerülő fiatalkorúak ügyében a bizottság az Országos Gyermekvédő Ligával együtt haladva az igazságügyi kormánynyal lépett érintkezésbe. A minisztériumban meg tartott tárgyalások eredményeként az igazságügyi miniszter a bizottsághoz I. M. 33,739/907. VII. szám alatt rendeletet adott ki, mely a patronage részletkérdéseit szabályozza. Ezen rendelet folytán az Országos Gyermekvédő Liga már számtalan esetben gondoskodott patronusokról. A jelzett miniszteri rendeletben felvett kérdésekkel a Pécsett 1907. évi szeptember 6. és 7-én egybegyűlt «EIső Országos Rabsegélyző Kongresszus* is foglalkozott. Az ott felvetett kérdés igy szól: «Hazai viszonyaink figyelembevételével miként kellene az Országos Gyermekvédő Liga, a «Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottsága» és a gyermekvédő egyesületek közreműködése mellett oly szervezetet létesíteni, mely a büntető bíróságok elékerülő, vaöya javitó intézetekből, illetőleg fogházakból szabaduló fiatalkorúak érdekében a patronage tennivalóit a legsikeresebben végezze. > Bizottságunk a pécsi kongresszuson bemutatta az itt idézett igazságügyimiszteri rendeletet, melylyel a kongresszus által napirendre tűzött téma megoldást nyert, mert a rendelet a javitóintézetekből kikerülő növendékek patronageszerü oltalmát biztosítja. Azóta is kartársaink közül számosan látják el a pártfogó nehéz tisztét. «Az igazságügyi miniszter a büntető novellát tárgyaló ankétbe bizottságunkat meghívta. A/végleges javaslat indokolása bizottságunkról is megemlékezik és az Országos Gyermekvédő Liga és a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi bizottságának eddigi tevékenységét biztosító jelenségnek tekinti arra, hogy a törvényhozás és a kormányzat törekvései gyermekvédelmi téren a társadalom részéről is a nagy cél érdekeinek megfelelő és ebből a szempontból nélkülözhetetlen támogatásban fognak részesülni)). A körünk gyermekvédelmi bizottsága által annak idején kezdeményezett kerületi gyermekvédelmi bizottságok ügye szintén hatalmas lépéssel ment előre. «A székesfőváros tanácsának 62,079/907. számú előterjesztése folytán a törvényhatósági bizottság 1908. évi január hó 22-ikén tartott rendes közgyűlésén a következő határozatot hoztaA székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az 1905. évi 944. kgy. sz. határozatával a szegényügyről alkotott szabályrendeletnek a kerületi választmány, illetőleg közjótékonysági bizottság közjótékonysági hatáskörét megállapító 24. §-a az eddigi pontozatok változatlan fenntartása mellett a következő pontokkal egészíttessék ki : a kerületben nyilvántartás alatt álló vagyontalan gyámoltak felügyelete körül a kerületi elöljáróságot, illetőleg a hatóságokat támogatja; n) gondoskodik arról, hogy a bizottság tagjai a székesfőváros árvaszékének ideiglenes vagy végleges gyámhatósága alá tartozó kiskorúak felett, alkalmas hozzátartozók hiányában a gyámi tisztet elvállalják; o) a kerületben tartózkodó mindazon kiskorúak felelt, akik hatósági vagy társadalmi támogatásra szorulnak, a védő (patronusi) teendőket ellátja. Ezen kiegészítéssel egyidejűleg a kerületi közjótékonysági bizottságok «kerületi közjótékonysági és gyermekvédelmi bizottságok»-ká szerveztetnek át s a bizottságok ilyetén elnevezése tekintetében a szegényügyi szabályrendelet idevonatkozó összes szakaszai megfelelően módosulnak. Az újonnan szervezett kerületi közjótékonysági és gyermekvédelmi bizottságok az ügy sürgősségére való tekintettel működésüket a szabályrendeletmódositás kormányhatósági jóváhagyásának bevárása nélkül haladéktalanul megkezdik.Ezen közgyűlési határozat a kerületi elöljáróságokkal közöltetvén, e bizottságok megalakulása az egyes kerületekben legközelebb be fog következni. A Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottsága hóditó körútját a vidéken is megkezdte. Angyal Pál dr. pécsi jogakadémiai tanár kezdeményezésére 1908. évi február hó folyamán megalakult a pécsi és a szegszárdi gyermekvédelmi bizottság, néhány héttel ezelőtt Aradon alakult hasonló bizottság, és most alakulófélben vannak Nagyváradon, Kassán, Szegeden és Pozsonyban hasonló bizottságok. Valamennyi a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságának mintájára szerveztetik, elsősorban a fiatalkorúak patronageszerü védelmére terjed ki és valamennyi ily bizottság az Országos Gyermekvédő Ligával keresi a közvetlen kapcsolatot. Szilágyi Artúr Károly dr. ezután bejelenti, hogy a kereskedelmi miniszter az uj ipartörvény tervezetét, melynek számos gyermekvédelmi vonatkozása van, véleményezés céljából a bizottsággal közölte. Jelenti továbbá, hogy az igazságügyminiszter közvetítésével a bizottság megkapta a külföldi gyermekvédelmi törvényeket, rendeleteket és egyéb irodalmi anyagot, melyeket a kör helyiségében külön szekrényben helyezett el. Ezután ismerteti a budapesti kir. büntetőtörvényszék és járásbíróság legújabb gyakorlatát, mely arról tesz tanúságot, hogy immár az összes érdekelt tényezők és pedig maga az itélőbiróság is nemcsak hátrafelé néznek és csak a tettre kíváncsiak, hanem törődnek a tettessel magával és elsősorban azt mérlegelik hogy annak jövő megmentése érdekében miként kellene a tételes törvényeket a legmegfelelőbben és legemberségesebben alkalmazni. Aggódva várja a Gyermekvédelmi bizottság, hogy a büntetőtörvénykönyvnovella mielőbb törvényerőre emelkedjék, mert semmi kétség sincs abban, hogy a novella mint törvény betetőzi a társadalmi törekvéseket és kötelezővé teszi minden érdekelt tényezőre azt, ami ma csupán egyéni jóakarattól függ. Felkéri kartársait, hogy a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságának törekvéseit a lehető legszélesebb mértékben támogassák. Sérelem. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő ur! K. A. magyar honos e vidéken lakott s halt el. Hagyatéka az «Anglo-Oesterreichische Bank -nál elhelyezett értékpapírokból állt. Magyar biróság adta át a hagyatékot s annak rendje és módja szerint erről a nevezett bankot értesítette is. Az értékpapírok átvételére az igazolt örökös jelentkezvén, nem papírokat, de az alábbi levelet kapta a banktól. «... bedauern wir, Ihnen mitteilen zu müssen, das wir Ihrem Ersuchen vorlaufig nicht nachkommen können. Nach dem Gesetze können wir Transaktionen in Verlassenschaften nur auf Grund des Bescheides eines österreichischen Gerichtes vornehmen. Nun ist uns bislang nur der Bescheid eines königlich ungarischen Gerichtes zugekommen, der. wie gesagt, nicht genügt. Wir empfehlen Ihnen daher, sich an das hiesige zustandige Gericht zu wenden, damit uns ein Auftrag in Ihrem Sinne erteilt wild.* Talán kommentárt nem irok hozzá! Hamar Gyula szakolcai járásbiró. Irodalom. A Magyar Jogászegylet könyvkiadó-vállalata. A Magyar Jogászegylet a mult évben a jogi monográfiái irodalom fejlesztésére könyvkiadó-vállalat létesítését határozta el. Ennek előkészítését a Nagy Ferenc elnöklete alatt álló bizottság már befejezte ugy, hogy az első évfolyam két kötetét az előfizetők mármegkapták. A bevezető kötetben Kunz Jenő a jog alapfogalmával foglalkozik, elválasztva azt az egyéb cselekvési parancsoktól. Behatóan fejtegeti az igazságosság és jog viszonyát és a jogalkotó hatalom lényegét. Végül a jogszabályok hatását vázolja a társadalmi szervezetre. A vonzó stílusban megirt füzet ekkép a jogi alapfogalmakkal ismerteti meg az olvasót és jó bevezetésül szolgál az ezután következő monográfiákhoz. De általános érdeklődésre is számot tarthat, mert a jogi és ethikai problémák mélyérc hatol és uj szempontokat tár fel. Kunz Jenő elismert tudományos hírneve és eddigi munkálkodása pedig különösen hivatottá teszik a szerzőt e nehéz tárgy feldolgozására. A Magyar Jogászegylet