A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 14. szám - A Magyar Szerzői Jog

A JOG könyvkiadó-vállalatának további kötetei gyors egymásutánban fognak megjelenni. Legközelebbi kötet Kenedi Géza: Magyar szerzői joga, melyet Tridt ( riminalité Comparée cimü müvének fordítása fog követni. Kunt Jenő munkájának ára 2 K. 40 f. ^\ A Magyar Szerzői Jog. írta Kenedi Géza dr. Kiadta a Magyar Jogászegylet az Athenaeumnál. Ara 6 korona. A Magyar Jogászegylet szerzői jogunk egész anyagának feldolgozásával Kenedi Géza dr.-t, irói és jogászi állására való különös tekintettel kérte fel s most e kötettel folytatja monagrafikus müvei sorozatát. A szerző könyvében mindenekelőtt a szerzői jog történeti kifejlődésével és a szerzői jog mai tudományos fejlődési állapotával vet számot a rövidre fogott általános részszel vezeti be az olvasót törvényünk (188-4: XVI) rendszerébe. A munka derékrésze természetesen a magyar szerzői jog rendszeres magyarázata. Az anyagi és alaki jog egészen fel van dolgozva benne, ideértve az eljárási rendeleteket, a nemzetközi szerződéseket és függelékül a berni egyezmény szövegét is. A magyarázat e törvény rendszerében a gyakorlati életbéli hasznavehetőségre való nagy figyelemmel történik. A nálunk még megoldatlan szerzőjogi kérdések (olvasókönyv, megzenésítés, grammofon, fonográf) különös figyelemmel van benne kezelve. De feldolgozta szerző a rendelkezésére álló egész birói gyakorlatot is, ami által a könyv gyakorlati jellege van biztosítva. A kézikönyv rendszerében megjelenő, könnyen kezelhető mü kiadásával a Magyar Jogászegylet nagy szolgálatot tett irodalmi, művészeti, kiadói és jogszolgáltatási életünknek, ahol a szerzői jog fontossága egyre növekszikEddig Knorr Alajos régi müvén kivül e téren monografikus kézikönyvünk nem volt. Vegyesek. Stammler professzor a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegyletnek a jövő héten illusztris vendége lesz. Április 8-án szerdán este 6 órakor tart előadást a Jogászegylet teljes ülésén (az ügyvédi kamra dísztermében, V., Szemere-utca 10.) a hallei egyetem nagyhírű jogtanára, Stammler Rudolf dr., a «Helyes jogról.* A kitűnő tudós egyike Windscheid tanítványainak és a tételes magánjog beható müvelése mellett a jog elméletét széles alapon nyugvó gazdaság-fiozofilai és szociális kutatásokkal uj alapokra helyezte. E tekintetben legkiválóbb müve a «Wirtschaft und Recht», amely a Karz-féle történelmi materiálizmus elméletének tüzetes és tudományos bírálatából indul ki, de egyúttal ebben a munkájában vannak lefektetve Staimnler társadalmi bölcseletének alapelvei. Ennek a nagyszabású elméletnek gyakorlati továbbépítését a «Lehre vom richtigen Recht» cimü ujabb művében adta. Az előadás iránt jogászkörökben annál nagyobb az érdeklődés, minthogy Stammler egyúttal kiváló előadó és ebben az előadásban rendszerének gyakorlati alkalmazását kívánja bemutatni a magyar polgári törvénykönyv tervezetén. Stamm/er-nek ez az előadása méltán sorakozik ama külföldi jogtudósok, mint Liszt és Zitelmann előadásaihoz, kik a Magyar jogászegyletben tartott felolvasásaikkal a hazai és a külföldi jogtudományosság érintkezését élénkítették. A budapesti ügyvédi kamara 1908. évi április 29-én, d. u. 5 órakor Budapesten, a kamara dísztermében V., Szemere-utca 10. szám alatt rendkívüli közgyűlést tart. Napirend: 1. Pénztárnokválasztás. NB. Vidéki tagok szavazataikat az 1874: XXXIV. t.-c. 23. §. 4-ik bekezdése értelmében (választási jegyeiket viaszpecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva) a kitűzött határnapon beküldhetik. Vasúti pályatesten való járkálás és pályaőr bántalmazása. (Minisztertanács 1908. február 17. 3,658/1908. I. M. sz. a.) A m. kir. minisztérium következő határozatot hozott: Ezen ügy elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A cs. kir. kassá—odebergi vasút zsolnai osztálymérnökségének feljelentése szerint G. A., G. J. és S. J. krasznój lakosok a vasúti pályatesten járkáltak, s midőn a pályaőr őket a pályatest elhagyására felszólította, a pályaőrt szidalmazni és fenyegetni kezdték, sőt bántalmazták is. A csacai kir. járásbíróság 19C6. évi szeptember hó 27-én 1906. B. 563/1. sz. alatt kelt végzésével a bűnvádi eljárás megindítását megtagadta, mert a panaszlott cselekményben a Kbtk. 112. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát látta fennforogni A kiszucaujhelyi járás főszolgabirája 1906. évi október hó 13-án 580. kih. szám alatt kelt végzésével a kihágási eljárás, folyamatbatételét hatáskör hiánya miatt szintén megtagadta abból az indokból, hogy a panaszlott cselekmény a Kbtk. 111. §-ába ütköző kihágás tényálladékát állapítja meg. Minthogy a feljelentésben az is meg van emlitve, hogy G. A. és társai a szolgálatban leve pályaőrt bántalmazták, a trencséni kir. ügyészi a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak büntette cimén nyomozást tartott, azt azonban megszüntette, mert nem nyert beigazolást, hogy G. A. és társai a pályaőrt fenyegették vagy bántalmazták volna. Az ekként támadt hatásköri összeütközés]' esetet a kir. minisztérium megvizsgálván, az eljárásra a kir. biróság hatáskörét állapította meg a következő okokból. Az érvényben levő 1851. évi november 16-iki vasúti üzletrendtartás 96. §-a szerint: <a pályának szolgálati vagy munkaszemélyzetéhez nem tartozó egyéneknek, vagy akik erre különös engedélyijei ellátva nincsenek, a vaspályára, az ahhoz tartozó helyiségekbe, a lejtőkre, párkányokra, gödrökre stb., kivéve a beés kijárásra, ugy a fel- és leszállásra a pályaudvarokon megállapított helyeken, a pályán való átjárásra kitűzött pontokon és végre az elszállításra szánt helyiségekbe lépni nem szabadd. Eszerint a feljelentett egyének azzal a tettükkel, hogy a vasúti pályatesten járkáltak (feltéve, hogy ez a járkálás nem megengedett helyen történt) a fenti tilalmat szegték meg, s igy a jelen esetben nem a vaspályán, vagy ahhoz tartozó épületekben a biztonság szempontjából kiadott egyes alkalmi rendeletnek vagy intézkedésnek a felügyelő személyzettől eredő figyelmeztetés ellenére történt megszegéséről, hanem a vaspályákra vonatkozólag az életbiztonság és egészség oltalma végett kiadott általános rendeletnek megszegéséről van szó, ennélfogva a kérdéses cselekmény a Bbtk. 111. §-ába ütköző kihágás ismérveit látszik feltüntetni, amely Kihágásnak az elbirálása az 1897: XXXIV. t.-c. 15. §-a 4. pontjának, és 19. §-a 1. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. biróság hatáskörébe van utalva. A budapesti rabsegélyző egylet 1907. évi jelentéséből. Az egylet működésének legnagyobb részét a pénzbeli segélyek tették. 463 egyén 917 alkalommal részesült 10,700 K. fill. adományban. A legkisebb segély 1 K., a legnagyobb 240 K. volt. Átlag egy főre 23 K. 11 fill. esett. Pillanatnyi segély élelemre, ruházatra útiköltségre vagy szerszámok beszerzésére 112 nőnek és 261 férfi szabadulónak adatott. A letartóztatottak ártatlan családját, 64 családot a körülményekhez képest több izben, 41 családot pedig havi segélyben részesített az egylet. A munkaközvetítés intézménye is fejlődőben van. Dóczi Sámuel dr. ügyvéd orsz. iparegyesületi ügyész az egylet által pártfogoltak közül 12 egyénnek állás, illetve munkát szerzett, akik ezideig állásukban vannak. A menedékház jótéteményében 151 szabadult egyén részesült. Az általuk ott eltöltött napok száma 6,889. Egy személy átlag 45 napig volt az intézetben. Rendszerint addig tartózkodtak itt a szabadultak — akik többnyire elcsigázott emerek voltak — mig megerősödtek és helyben vagy vidéken munkát vállalhattak. Naponként átlag 24 ember ellátásáról kellett gondoskodni és egy ember élelmezése, a gondnok családját is ideszámítva, 50 fill.-be került. 151 embernek munka-jutalma 1,015 K. 28 fill. volt, miből egy munkásra 6 K. 65 fill. esik. Ebből élnek addig, mig uj munkaadójuknál első bérük esedékessé válik. A rend és fegyelem az egész év folyamán egyszer sem zavartatott meg. A bevételek, mint a kiadások, egészben az előző évek keretében mozognak. Állami segély az 1907. évben is 12,000 korona volt. A rendőrség a polgárt tényleges birtokának megvédésében karhatalommal is támogatni tartozik. Ezen rendőri támogatás azonban csak a fenyegető jogsértés elhárítására szorítkozik és csak kivételesen terjeszthető ki a már befejezett jogsértés által megváltoztatott előbbi állapot visszaállítására. Ezen kivételes állapot akkor áll be, midőn a megháboritást okozó eljárásnak minden jogalapot nélkülöző volta nyilvánvaló. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 114,396. sz. határozata.