Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

Jókai Mór Csataképek c. gyűjteményében a Nomen et omen fejezetben Perczel Mór szerencsés kimenetelű berceli csatáját írja le.

Gárdonyi Géza az Egri csillagokban névszerint felsorolt 293 egri hős között egy ceglédinek is említi a nevét: Bordács Bálint (ceglédi), golyóktól arcban sebesült s két fogát kilőtték.

Rákosi Viktor a Korhadt fakeresztekben, a Zsadony és Kamasz novellában egy ceglédi esetnek a vecsési csata után bekövetkezett tréfás következményeit írta meg.

Tóth Béla, A boldogasszony dervise c. művének egyik főhőse, Sólya Kelemen deák jászberényi, a másik, Dienes Rozsálv, Dienes Péter ref. prédikátor leánya, ceglédi.

Komáromi Jánosnak is van egy ceglédi vonatkozású tárcája.

Zimányi Ernő, a Gyóni Géza Társaság tagja, többször írt Ceglédről. Cikkeiben a ceglédi lélek híven tükröződik.

Sárkány József a Nagy idők sodrában megrajzolt néhány' ceglédi arcképet. A száguldó évek s zajló események korában feljegyzett egy két útjelző adatot. Szerző pedagógiai hitvallását az Ütravaló fejezetben foglalta egybe.

Színművek: Hegedűs Lóránt: Kossuth című színjátékának befejező 5-ik felvonásában a ceglédi Százas Küldöttség érkezését és Kossuth lelkének hullámzását eleveníti meg drámai erővel. Kossuth áldozatos életén át azt hirdeti, hogy »minden magyarnak tudnia kell azt, hogy belőle) csak a martir él tovább«. Előzetes tiltakozása ellenére is fogadja a ceglédieket, hogy rajtuk át az egész nemzettel közölje: »A mi testünk törésén, álmatlan éjszakáin, kínjain, gyermekeink könnyén', a mi összetört életünkön át, egy ezredéves nemzet halad tovább.«.

Bogár János több, műkedvelői előadásra alkalmas színdarabot írt. Ilyenek: A Báró úr, Suba Mihály, Biró előtt. Legismertebb műve: Cegléd város névmutatója.

Molnár Géza nagyhatású színdarabjainak Cegléden volt az ősbemutatója. Ezek a színművek nemcsak oeglédi tárgyúak, de a ceglédi észjárást is megvilágítják, ezért itt különös visszhangra találtak. Ez teszi érthetővé azt a nagy érdeklődést, amellyel A feldúlt fészek, a Gazdafickó, Bogár Imre előadásait fogladták. A Népítélet Cegléden a Dósa-féle parasztlázadás 1509:-i előjátékát, Sebestyén diák agyonveretését dolgozta fel. Egy nyugalmasabb kor bizonyára meg fogja hozni ennek az eszményi lelkitermésnek maradandó sikerét.

Alföldi Géza Csókos huszárok c. operettjét Cegléden 12-szser adták. Műve, mint a népművelési előadások sorozatába hivatalosan beiktatott színmű^ bejárta az egész országot.

^luLnmúiu^o-s élet.

Az egyháztörténelem Cegléddel kapcsolatban két eseményt tart nyilván: a varos reformációját a XVI. században s a ceglédi testvéri gyűlést a 48-as szabadságharc idején.

Cegléd reformációja Szegedi Kis István nevéhez fűződik. »Az örök emlékezetre méltó atléta« 1546—48-ig működött Cegléden. Két és fél évig. Már ekkor hirdette Melanchíton »Loci communes« című

— 17 —