Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

művé: s maga is hasonló munka megírására buzdult. Életrajzát Scaricza Máté írta meg. Cegléden jól ismerik és sokszor idézik Szegedi Kis István életelvét: A henye élet élő sír. Hogy Cegléd mennyire henne volt ebben az időben az eszmék áradatában, mutatja, hogy 12 Czföglédi nevű, illetve származású prédikátor volt a reformáció híve és csak egy Czeglédi maradt benn a régi egyházban.

A ceglédi conventiculum. 1849. jún. 21. napján Bobory Károly plébános a közmegyei gyűlésre Ceglédre hívta egybe a váci egyházmegye papságát. A gyűlésen megjelent 54 lelkész, az egyházmegye papságának több, mint fele. A korszellem és a debreceni függetlenségi nyilatkozat hatása alatt a testvéri gyülekezet (bizalmatlanságot szavazott a váci helynöknek és az összes káptalani tagoknak. Bobory Károlyt 32 szavazattal a váci egyházmegye ideiglenes kormányzójává Választották meg.

A ceglédi gyűlés feladata volt a katolikus konvent előkészítése, amely mind az egyházi, mind a világi elem teljes képviselete mellett akarta reformálni a magyar katolikus egyházat. A gyűlés határozatai azonban a szabadságharc ismeretes kimenetele miatt nem valósultak meg. (L.: Tragor Ignác »Vác története« c. művet.)

Boliory Károly szül. 1807-ben Cegléden, meghalt 1879-ben Nagykátán.

Hartyáni Imre ref. lelkész énekszerző a XVI. század végén élt. Cegléden működött. Vallásos énekei közül legismertebb a. Háborúsága Dávid királynak... kezdetű zsoltár-parafrázis, melynek versfőibe belerejtette nevét. » I

Mindszenti Imre ceglédi ref. prédikátor a XVII. században élt. Hitvitázó művei maradtak fent.

Török János (1809—1877) országos főlevéltárnok, a tudományos akadémia tagja, 1846-ban létesítette a Cegléd melletti szőke halmi gazdasági intézetet. Sokirányú és termékeny munkásság fűződik nevéhez. Művei közül megemlítjük: Magyar életkérdések, politikai cikksorozat A ceglédi majoros és telkes gazdákat képző intézetnek tervrajza. Évtizedeken keresztül szoros összeköttetésben állott gr. Széchenyi Istvánnal, mint annak bizalmasa és munkatársa. 1841—48-ig szerkesztette a Magyar Gazda c. hetilapot. 1853—54-ben kiadta az Igazmondó c. mezei naptárt. A 48-as országos vihar a szőkehalmi intézetet, ezt a gyönyörű kezdeményezést is elsodorta. Az Akadémián Érkövy Adolf tartott róla emlékbeszédet.

'Szabó Károly ref. lelkész megírta a ceglédi ref. egyház rövid történetét. Megjelent a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban. Mint a 48-as szabadságharc egyik martirja Josefstadthan 6 esztendeig várfogságot szenvedett.

Dobos János ref. lelkész, egyházi író, szül. Óbudán 1804-ben, meghalt Cegléden, 1887-ben. 1854-ben választották meg Ceglédre s 33 évig élt együtt híveivel. A dunamelléki egyházkerület főjegyzője. Eddig felsorolt művein kívül itt a következőket említjük: Bibliai történetek, amelyekben közölt szimbolikus hazafias költemények országszerte nagy hatást keltettek. Az Úri Ima, a Keresztyénség magasabb szempontjaiból, Homiliak régibb és legújabb modorban. Egyházi beszédek, a föld— 18 —