Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Jászkarajenőn. Hentes- és mészárosüzeme a mai kornak megfelelően van beszerelve. Az ipartest, elölj., MOVE, Hangya és 0. K. H. tagja. Felesége: Rusvai Eleonóra. Gy. Ilona és Emma. Kiss Ernő fodrászmester. * 1890 Tószeg. Régi tószegi család leszármazottja. Iskolái elvégzése után szakmáját tanulta. 1918-ban önállósította magát. Községi közgyám. Neje: Pinviczky Rozália. test. tag, Tejszöv. ügyv. ig. A Pesti Középső egyli.-megye volt jegyzője, a belmisszió referense, számvevőszéki elnök, egyházm. törvsz. bíró. Egyházi lapokban több vallásos irányú cikke jelent meg. Felesége: Bakos Irén. Gyerm. Sarolta, Márta. Kiss Ignác műszerész és lakatos. * 1890 Hermánszeg (Szatmár m.) Iskoláit szülőfalujában végezte. Mesterségét Újpesten tanulta ki. 1912-től mint műszerész dolgozott. 1922-ben önállósította magát. Ipartestületi vm. tag. Neje: Ausländer Ilona. Kiss István ny. csendőrtiszthelyettes. * 1872 Kusaj. 1893-ban bevonult a 2. huszár e.-hez, ahol 3 évig katonai szolgálatot teljesített. Utána közvetlenül a csendőrség szolgálatába lépett, mint szakaszvezető. Több helyütt működött, majd Tasson lett örsparancsnok és ugyanilyen minőségben szolgált Peszéradacson, Nagykőrösön, Kalocsán és végül Kunszentmiklóson, mint járási örsparancsnok teljesített szolgálatot. 1920-ban vonult nyugalomba és azóta Kerekegyházán él. Kit. koronás e. é. a v. é. szalagján és a kerülettől négy dicsérő okirat. A világháború alatt Budapesten a csendőr karhatalmi századnál teljesített szolgálatot és 1918 okt. 30-án a forradalom kitörésénél gr. Tisza István meggyilkolását ő fedezte fel. Kiss János birtokos, k. bíró, vm. törvhat. biz. tag. * 1880 Galgahévíz. Iskoláinak elvégzése után édesapjától örökölt gazdaságban gazdálkodott. 8 éve a k. bírája és az ő működése alatt a község több intézménnyel gazdagodott. 5 éve vm. törvh. biz. tag. Világi elnöke volt a r. k. egyházközségnek, jelenleg iskolaszóki tag. Társulati Legelőbizottság elnöke. Nős. Két gyermeke van. Kiss János fakereskedő. * Türkös. Középiskoláit Kolozsváron végezte, majd katonai szolgálatot teljesített és utána közvetlenül a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett, ahol Brassóban, mint oktató, majd mint számvevő teljesített szolgálatot. 1918-ban menekülnie kellett és 1920-ban Budapesten 27 és félévi szolgálat után nyugalomba vonult. A koronás ezüst érdemkereszt, négy dicsérő oklevél tulajdonosa, számvevőségi tiszthelyettes. 1926-ban nyitotta meg fakereskedését Fülöpszálláson, melyet azóta vezet. Iparos és Kereskedők Körének alelnöke. Felesége: Széli Zsófia. Kiss János fürdő- és szállodabérlő. * 1899 Kecskemét. Iskolái elvégzése után a vasöntő szakmában képezte ki magát és mint segéd 12 évig dolgozott. 1928-ban telepedett le Kiskunfélegyházán, ahol mint fürdőmester kezdte működését. 1937-ben a városi fürdő és szálloda bérlője lett és azóta vezeti a gőzfürdőt és a 14 szobás szálllodát. 10 alkalmazottnak ad kenyeret. 1917-ben a 44. gy. e.-del az olasz frontra vonult, ahol a Piavénái fogságba esett, és 1920-ban tért haza. Felsége: Nagy Margit, gyermeke János. Kiss János kisbirtokos. * 1884 Verseg. Iskoláit Tatán végezte. A földművelést br. Hatvány gazdaságában tanulta. 1912 óta önállóan gazdálkodik. Községi elöljáró, a Mezőgazdasági Kamara tagja. A világháborúban többízben megsebesült. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Neje: Mészáros Mária. Kiss János uradalmi intéző (Csurgói major). * 1887 Gyula A gazdasági akadémiát Békéscsabán végezte és utána 1905-ben báró Harkányi Andor gazdaságában működött 20 éven át megszakítás nélkül. 1925 óta pedig az Egyesült Ceglédi Ipar-Kereskedelmi Népbank r. t. szolgálatában van. A világháborúban az orosz fronton harcolt és mint tartalékos szerelt le. Kit.: 2-szer br. v. é., német kis e. é. és Kcsk. A Nemzeti Munkavédelmi Egyesületnek a tagja. Felesége: túri szentmiklósi Polgár Julianna. Gy. Ernő és János. Kiss József bérlő. * 1874 Kecskemét. Iskolái elvégzése után édesatyja birtokán kezdett gazdálkodni. 1895-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, ahol 3 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után 1900-ig továbbra is édesapja mellett gazdálkodott, attól kezdve önálló birtokos. A világháború kitörésekor ismét bevonult és az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. Küzdött az orosz fronton, majd 1916- ban fogságba esett, ahonnan 1918 szept 26-án tért visza. 1935-ben vette át a Székely József-féle 600 holdas birtok bérletét, amelyen intenzív belterjes gazdálkodást folytat. Felesége: Baronyi Mária. Kiss József darálómalmos és kereskedő. * 1898 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után a malomiparban képezte ki magát. 1917-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, majd a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. 1922-ben szerelt le. Azóta Kiskunmajsán, mint a családi malom bérlője működik. Malma egy szívógázmótorral van berendezve. Felesége: Garas Julianna, gyerm. Erzsébet, József, Gizella és Julianna. Kiss József pékm. 1890 Nagyatád. Mint segéd Bpesten szerezte szaktudását. 1911-ben Dél-Amerikába ment. hol szakmájában dolgozott. A háború kitörésekor hazajött s a katonai péküzemben szolgált az összeomlásig. Iparengedélyét 1922-ben szerezte meg s 1931-ben mint önálló iparos Alagon telepedett le s ma is ott működik, mint pékiparos és szakosztályi elnök. Felesége: Wencsura Zsófia. Kiss Ferenc áll. elemi iskola igazg. * 1893 Biharfalva. Tanítói pályára lépett, melyből 1913-ban nyert oklevelet. Működését még ebben az évben, mint h. tanító Magyarhidegkúton kezdte meg és 1 évig ott működött, majd Nagyküküllőn is dolgozott. 1914-ben bev. a 32. gy. e.-hez és végigküzdötte az egész világháborút. Az orosz fronton megsebesült, majd az összeomlás után a székely hadosztálynál is teljesített szolgálatot, mint tartalékos fhdgy. szerelt le. Kit. I. o. e. v .é., Kcsk. és seb. é. tulajdonosa. Leszerelése után Homoródszentmártonban egy évig kántortanító volt.. Román hadseregbe való besorozása előtt hazajött Magyarországra és Kunhegyesen kezdte meg pályafutását és ott később egyházi tanítónak lett megválasztva és ebben a minőségében 3 évig működött. 1924 óta Örkény Pálóczi Horváth telepen, mint áll. el. isk. tanítója működik. A NÉP helyi titkára, a Frontharcos Szöv., Székely hadosztály, Nemzeti Munkavédelemnek és több tanítói egy. tagja. Felesége: Gály Mária. ifj. Kiss Ferenc gazdálkodó. *1910 Őkécske. Iskolái elvégzése után atyja mellett kezdett gazdálkodni. 1928-ban lett önálló birtokos. Jelenlegi birtoka 95 holdas. Felesége: Kulik Krisztina. K. Kiss Ferenc gazdálkodó.. * 1881 Alsónémedi. Kora ifjúsága óta foglalkozik gazdálkodással és 1909-ben kezdett önállóan gazdálkodni 60 h. birtokán. A képv. test. t., volt törvénybíró, k. bíró és pénztáros. A rk. egyháztanács tagja. Felesége: Surányi Mária. Kiss Gábor hentes- és mészárosm. * 1901 Alsónémedi. Iparában Budapesten felszabadulva több évig, mint segéd fejlesztette szaktudását. 1934-ben Csepelen, majd ugyanaz évben Gyálszöllőkön önállósította magát. Felesége Bobák Erzsébet. Kiss György ev. lelkész. * 1906 Szarvas. Középiskoláit Szarvason s a theol. akadémiát Sopronban és Svédországban Upsalán végezte 1932-ben. Mint segédlelkész Bpesten a Deák-téri, majd az irsai s ismét a Deák-téri egyháznál teljesített szolgálatot. Majd mint megválasztott lelkipásztor Bényére kerül s 1938-tól Kiskőrösön működött. Bényén az isk. kív. népm. gondnoka, NÉP elnöke, községi képv. 95
