Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Kiss József vas-, fűszer- és ve­gyeskereskedő. * 1886 Budapest. Sza­badszálláson végezte az iskoláit és a szakmájában helyben a jelenlegi üz­letében tanulta ki és mint tanonc is itt dolgozott szakmájában. 1904—10- ig mint segéd Hatvanban működött, majd 1911—12-ben Brsekketyén a Hangya üzletvezetője volt. 1912-ben alapította meg első üzletét helyben, melyet 1915-ig vezetett. Ekkor bev. a 29. h. gy. e.-hez és 1918-ban sze­relt le, mint szakaszvezető. 1919-ben vette át a jelenlegi üzletének a veze­tését, amelyet azóta önállóan vezet és ezenkívül 48 holdas birtokán gazdál­kodik. Községi képv. test. tag, a közs. iskolaszék és az Űri Casinó tagja. Felesége: Mózes Róza. Kiss Kálmán sütőüzem tulajdonos. * 1907 Újpest. Budapesten tett gimná­ziumi érettségit. Később apja üzemé­ben kitanulta a sütőszakmát. Újpesti Sütőiparosok elnöke, mestervizsgáló bizottság tagja. G. Kiss Károly földbirtokos. * 1897 Fülöpszállás. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott és 1922-ben lett Önálló 500 k. holdon, melyet szorgalmas munkájával gyarapított. A 29. h. egy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot a román fronton és az ösz­­szeomláskor szerelt le. A k. képv. test. az O. K. H. és ref. presbitérium tagja. Felesége: Fajszi Terézia. Gy. Károly, László, Kálmán és Klári. Kiss Károly igazgató. * 1897 Hirip. Iskoláit Nagykárolyban ég Szatmáron végezte. A háború után Szatmáron volt tanító a román megszállásig. Ma­gyar érzelmei miatt 8 évig állástalan maradt. 1926-ban Úriban kántortaní­tóvá választották. Jelenleg az iskola igazgatója. A Kcsk. tulajdonosa. A rk. olvasókör jegyzője. Kiss László rk. plébános. * 1896 Bpesten. Iskoláit Rákospalotán, Ko­lozsvárt és Bpesten végezte. 1919-ben szentelték pappá. Rövid kápláni műkö­dés után Kistarcsa plébánosává ne­nevezték ki 1935-ben. Működése alatt állíttatott fel a Szent Imre szobor, mely Sidló szobrászművész alkotása. Elnö­ke és vezető tagja a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek. „Move“ t. elnök, Kaszinó elnök, Sportegyesü­let, Frontharcos Szöv., Hangya, Le­vente stb. A vezetése alatt álló kis­­tarcsai plébánia r. k. temploma 1887- ben épült. Első papja: Kubacsek Jó­zsef volt. A r. k. hívők száma: 2800. Kiss László sütőmester. * 1905 Kis­­kunmajsa. Iskoláinak elvégzése után a sütőipari pályára lép. Felszabadulása után 10 évig, mint segéd fejleszti szakismereteit. 1930-ban önálló sütő­mester lett Kiskunmajsán. A süte­ményt és kenyeret saját üzletében árú­­sítja. 1 segéd és 1 tanonc van. Ip. test. tag. Felesége: Keresztesi Mária. id. Kiss Lőrinc gazdálkodó. * 1860 Alsónómedi. Előbb gazdálkodni kezdett, majd 3 évig tényleges katonai szolgá­latot teljesített a 32. gy. e.-nél. 1887 óta 50 holdas birtokán gazdálkodik. A világháborúban 4 fia vett rész. 13 évig volt községi elöljáró, az iskola­szék volt gondnoka, a Hangya ig. t. Felesége: Gránitz Mária. Kis Mór gazdálkodó. * 1861 Mező­­keresztes. Iskoláit Gyöngyösön végez­te, utána édesatyja mellett kezdett gazdálkodni, majd később gazdatiszt lett. 1888-ban önállóan kezdett gazdál­kodni 100 holdon, később néhai Zobobi György újkécskei bíró társaságában 500 holdat bérelt. Jelenleg 99 k. hol­das birtokán és 15 holdas szőlejében folytat intenzív és belterjes gazdálko­dást. Három fia vett részt a világhá­borúban, egyik hazája védelmében hősi halált halt, másik fia pedig olasz hadifogságba esett. Felesége: néhai Weisz Jozefa. Id. Kiss Pál gazdálkodó. * 1884 Pereg. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el. Jelenleg 15 holdas birto­kát műveli. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez. Az orosz harctéren 1915-ben fogságba esett, ahol 6 évig szenvedett. Egyházi presbiter. Felesége: Szikora Rozália. Kiss Péter földbirtokos. * 1892 Sza­badszállás. Középiskoláit Kunszent­­miklóson ős Kecskeméten végezte. Jelenleg 520 holdas birtokát vezeti és főleg gabonatermeléssel és birka­tenyésztéssel foglalkozik. 1910-ben a családi birtok a párisi világkiállítá­son aranyérmet cs elismerő oklevelet nyert. K. képv. test. t., Hitelszövet­kezet elnöke és neki köszönhető a szövetkezet saját székháza, a köz­ségi mezőgazdasági biz. volt elnöke, jelenleg tagja, a NÉP. kerületi tit­kára és helyi elnöke. A 38. gy. e.-del a szerb, orosz és olasz harctereken küzdött és 33 hónapig orosz fogság­ban volt. Egyszer sebesült és sza­kaszvezetői rangban szerelt el. Fele­sége: Kocsis Vilma Sára. Gy. Vilma Ilona. Kiss Sándor asztalosmester, ipar­­testületi elnök. * 1874 Tasnád. Isko­lái után az asztalosiparban szaba­dult fel, amelyben Nagytétényben 1895 óta önálló iparos. Ö szervezte meg az iparoskört, melyből az ipar­testület alakult. Ennek 1933 óta elnö­ke. Egyúttal a község bírája is és mint ilyen a község vezetésében nagy szerepet játszik. A vezetése alatt álló ipartestületnek 227 tagja van. Kiss Sándor asztalosm. * Tápióság 1887. Iskolái elvégzése után iparát Bu­dapesten tanulta ki, ahol ipari szak­iskolát is végzett. Mint segéd Rácke­vén, Siklóson, Nagyharsányban, Nagy­váradon, Békésen és másutt fejlesztette szaktudását. 1908ban tényleges ka­tonai szolgálatra bevonult a 68. gy. e.­­hez, ahol 1911-ig teljesített szolgálatot. Utána Budapesten dolgozott tovább, majd 1914-ben Tápióságon önállósí­totta magát. Ugyanekkor bevonult a 69. gy. e.-hez, mellyel a szerb fronton küzdött, ahol egyszer súlyosan meg­betegedett. Felgyógyulása után a 69. gy. e.-del az orosz frontra vezényelték, majd ismét beteg lett, később az autós ezredben teljesített szolgálatot. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Az iparoskor, MOVE, képv. test., NÉP, Önkéntes Tűzoltó Test. stb. tagja. Felesége: Tóth Róza. Dr. Kiss Sándor községi orvos. * 1899 Késmárk. Ugyanott érettségizett, orvosi diplomáját Budapesten szerezte. 1925 óta községi orvos. Az O. T. I., a csendőrség és a Stefánia Szövetség or­vosa. Neje: Blaskovics Irén, oki. ta­nítónő. Kisvarsányi községi elemi iskola. 1910-ben létesült és jelenlegi helyén 1912 óta áll. 3 tantermes és 4 tanerős. Vezető igazgató Borbás János, h. ig. Tömösváry Sándor. Növendékek száma 227. Tanítói könyvtár 84, ifjúsági könyvtár 138, népművelési könyvtár 228 kötetből áll. Kiszely András gazdálkodó, á 1896 Cegléd. Iskolái elvégzése után a szülei birtokán gazdálkodni tanult. Résztvett a világháborúban, az olasz és orosz fronton küzdött. Szolgált a Nemzeti Hadseregben is. 1924-ben önálló gazda lett. Jelenleg 103 hold föld birtokán gazdálkodik. Felesége: Cseh Karolina. Gy. Karolin és Ilona. Kitzinger József géplakatos és vas­esztergályos mester. * 1882 Budapst. Iskolái elvégzése után a géplakatos szakmát tanulta ki. Felszabadulása után mint segéd Budapesten és Német­országban dolgozott. Főgépész volt Bu­dapesten a kender fonalgyárban. 1935 óta Újpesten önálló. Üzeme géperőre van berendezve. A háború alatt kato­nai szolgálatot teljesített. Felesége: Wellis Anna. Gy. Antal, Rezső, Jó­zsef, Róza. Klacsán József korcsmáros * 1888 Csömör. A gazdálkodást édesatyja házánál kezdte. 1912-ben az 1. h. gy. e.-hez vonult be tényleges katonai szolgálattételre és ezredével a moz­gósításkor az orosz tűzvonalba vezé­nyelték, ahol 7 hónapon át teljesített szolgálatot. Kétszer sebesült meg, jelenleg 25 °/o-os hadirokkant. 1918- ban szerelt le. Korcsmáját 1927-ben nyitotta meg és azóta önállóan ve­zeti. Emellett 3 holdas kisbírtokán belterjes gzdálkodást űz. A MOVE és Iparoskor t. Felesége: Barani Ilona. Klamm Adám földbirtokos. * 1890 Soltvadkert. Iskolái után a családi 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom