Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
"Amerikában a békés és normális viszonyok dacára 1918. évben 84 embert lincselt meg a tömeg, ezek közül tizenegyet elevenen égettek el a nagy nyilvánosság előtt. Ezek köztudomású tények, és ezek miatt nem szaladt dr. Abonyi az entente missiókhoz. Ebben a két mondatban benne volt Prónaynak a fehérterror múltjáról és jövőjéről alkotott álláspontja, de még a csendőrőrs-parancsnokok mindegyike sem azonosította magát azzal. "Jegyzőkönyv. Felvetetett 1920. október 19-én Petrezselyem József és Fodor András vadászokról .,. F. hő 6-tól 9-ig voltam Kocsér községben eltávozáson, hol a csendőr ségen jelentkeztem és Varga tiszthelyettes a következőket kérdezte :- Hogy került maga ebbe a rablóbandába? A maguk zászlóalja roszszabb a kommunistáknál. Mikor szerelnek le? En azt feleltem : - E hónapban talán. Varga tiszthelyettes azzal válaszolt:- Iparkodjanak megszabadulni a zászlóaljtól, mert ide csak toborzással fogják a legénységet, és magukat is toborzással fogták be. Miért 67 nem vonultak be tisztességes ezredhez ?" Prónay a fehérterror alapvető "igazolását” az amerikai lincselésekben látta. Szilárd meggyőződésévé válhatott : ha Amerikában (az USA-ban) hosszú ideje lehet gyilkolni (lincselni) - akkor éppen ideje volt azt, Európában először, Magyarországon elkezdeni: "kom m u - nisták üldözése" és "népitélet” jeligék alatt. A városi katonai parancsnokság "T" -osztályának informáltsága nem volt teljes az újonnan alakult különítmények céljaira vonatkozóan. Prónay Pál 1920. szept. 1-én jelentést állított össze - feltehető-6 8 en Horthynak - a Duna-Tisza közi állapotokról, a lakosság elveszítette bizalmát a keresztény nemzeti kormány erejében, mert azt 306
