Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

tapasztalta, hogy kl lettek szolgáltatva a liberálisok bosszújának." Bizonyítókul Izsák község esetét említette, ahol olyan "katasztrófa" történt, hogy a borkereskedők között ismét volt egy zsidó, s a "keresztény, magyar" gazdákat azzal mételyezte "... hogy a bor literéért 4 koronával többet fizetett." "... még az is megtörtént, hogy ez a zsidó borligynök nagy pénzösszeggel megvesztegetni próbálta a fenti zlj. -nál szolgálatot teljesítő Krizs Vilmos hdj. őrmestert, akinek a kör„69

nyékén nagy befolyása van.

Kémei jelentése alapján tudatta Horthyval: a Bécsi "Magyar Ország Kommunista Intéző Bizottsága " 1920. julius 22-én Ülést tartott, ahol elhatározták a "parasztlázadás kirobbantását”, amit jelszavak "kiadásával” kezdtek meg. A birtokos parasztság részére kiadott jelszó : "Nem requirálni, nem katonáskodni, adót nem fizetni..."^

Prónay félt a munkás-paraszt szövetségnek még az említésétől is. A részéről "ajánlott megoldás" : "Kívánatos volna a kormányzatot szigorúan erős kezekbe lefektetni, és a nemzetgyűlés feloszlatásával katonai diktatúra formájában erős kezíl, keresztény kormány kinevezésével a destruktiv elemek működését ellensúlyozni és lehetetlenné tenni ..." "... jelen kormány demisszionálásával egy hivatalnok kormány kinevezése. Az emiatt nyugtalankodó nemzetgyűlést, ezért feloszlatva, pár hónapos katonai diktatúra alatt az ország sorsát erélyes és jő kezekbe letéve, pár hónap alatt megvalósítani azt a programot, ami nélkül a nemzeti élet és a gazdasági fejlődés el nem képzelhető.„71

Prónay "elképzelése" több okból nem nyerhette el Horthy jóváhagyását :- A nemzetgyűlés "engedelmeskedett" Horthynak. Egy ilyen" testületet" nem "kergethetett" el.

307