Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)
A történelem lapjain
osztrák hadsereg, a bán is megindult. Az utóvéd hadosztály parancsnoka, Rastich generális vacsoráit még itt és húzódott Albertin át Bicskének. Ezt a Rastichot verték meg másnap honvédeink, megnyitván a dicsőséges tavaszi hadjárat győzelmeinek sorozatát. A magyar hadseregtartalék lassan húzódott a Tiszáról, Wysocki alezredes szállt itt meg a lengyel dzsidásoktól. Batta kormánybiztos, Salamon honvédalezredes után a rosszhírű Máriássy őrnagy foglalt itt helyet a Károly-huszároktól. A jószemű tiszttartó így ír a muszkavezető Máriássyak családjának erről a tagjáról: „Július kilencedikén az őrnagy elment mindenestől Abonyba, hajnalban, szökőfélben még el sem bútsúzott.” A forradalmi kormány székelt nyolc napig a tiszttartónál Degré Alajos huszárszázadossal a kancellárián. Július nyolcadikán ült itt össze a tábornokok tanácsa Perczel Mór, Wysocki József, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid hadtestparancsnokok és Horváth Mihály miniszter bevonásával, Kossuth kormányzó elnökletével. Csillagunk hullása idején már csak osztrákok adták egymásnak a kilincset: gróf Valmoden generális, báró Leiningen ezredes, báró Spielfeld oberstleutnan, Dreihan generális, őrnagyok és kapitányok a megszálló ármádiából, néven nevezettek és névtelenek. A tiszttartó vendégei közt voltak igaz hazafiak, később viláebúidosó emigránsok és vértanúk az aradi sáncokon, értelmiségiek a haladó középnemességből, de áruló magyarok is a visszahúzók nyílt vagy lappangó táborából. Karrierista osztrák generálisok a népek elnyomására, jöttének bár saját földjükről és a Habsburgok megszállta Lengyelországból vagy az elámított horvátoktól. És strázsamesterek a legénységgel, kiket megrendített a forradalom, bármelyik oldalon is álltak. Sütött rájuk a ceglédi nap és a tiszttartó olajlámpáinak meleg fénye világított nekik, kapujában szuronyok villogtak az őrök vállán, berdók és állj-kiáltások harsantak. Lovasok vonultak a ház előtt és dobok trammjaira nehéz bakancsok dobbantak szilaj tisztelgésre. (Ceglédi Hírlap, 1968. augusztus 29.) Jegyzet A szabadságharc idején, a hadiszerencse változásával, honvéd-, máskor császári tábornokok voltak elszállásolva a ceglédi tiszttartónál. A tiszttartó naplófeljegyzései felbecsülhetetlen adalékokat tartalmaznak a hozzá beszállásoltakról. (Ferenchich József uradalmi tiszttartó, Pósa István számtartó, Pállya Gusztáv kasznár és Kováts Ignác ispán kimutatása a hadjárat idején hozzájuk beszállásolt katonákról. Czegléden, Decem. 29-ik 1849. Cegléd városi levéltár uradalmi rendezetlen iratok.) 32
