Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
59 Következtetések Meglátásom szerint nem történt forradalom 1848. március 15-én Pesten, ennyiben igazat adok Kossuthnak. Nagy tett volt az ifjak fellépése, de szerintem nem megalapozott a fogalomhasználat. Nem azért nem volt forradalom, mert nem folyt vér, hanem azért, mert az ifjúság nem vette át a hatalmat, nem alakították át az ország társadalmi és politikai intézményrendszerét. Nyáry Pál és Klauzál Gábor az ifjakhoz való csatlakozásukkal egyrészt megakadályozták az ifjak fellépésének radikalizálódását, másrészt e nemesek kivették a tömeg vezetését Petőfiék kezéből: a városházán megalakult választmányt már ők vezették, az alpolgármester Rottenbiller Lipóttal együtt, így a választmányt két hivatalnok (Pest megye alispánja, Pest város alpolgármestere) vezette hivatalból egy másik hivatalba, a Helytartótanácshoz, hogy fogadják el ott is a tizenkét pontot, mely Kossuthék felirati javaslatával lényegében megegyezett. A Helytartótanács alelnöke hivatalból ezt megtette. Tehát minden törvényesen zajlott: a nép kért a hivataloktól, és e hivatalok megadták a népnek azt, amit kért. De a Helytartótanács azzal a kikötéssel törölte el a cenzúrát, hogy a sajtótörvény megszületéséig a Helytartótanács által kinevezett (!) bizottság látja el a sajtó ellenőrzését. Tehát a hivatal kezében maradt ennek az irányítása. Kompromisszumos megoldás született így. Jókai Mór A magyar nemzet története című művében ezt írta: „Mit más népek karddal vívtak ki maguknak, azt e nép..., elleneit nem legyőzve, de megtérítve, tette magáévá."'’ Tehát nem a hatalomátvétel, hanem a meggyőzés, „megtérítés" volt az ifjak célja. És a hivatalok hagyták magukat meggyőzni. Hogy miért tették, az más kérdés. Valószínű, hogy a párizsi és a bécsi forradalom híre félelemmel töltötte el őket, de lehet, hogy azért, mert Pozsonyban a magyar arisztokrácia is elfogadta az alsóház indítványát. Biztos vagyok benne, hogy ez nagy hatással volt a hivatalnokokra: Ha a felsőház is elfogadja a reformokat, ha az arisztokrácia is nevét adja hozzá, akkor már mindjárt más a helyzet. így e hivatalok (városi tanács, Helytartótanács) március 15-én egyszerre két oldalról kapták ugyanazt a nyomást: a pesti polgárok követelték azt, amit a pozsonyi országgyűlés előző nap elfogadott. Még mielőtt a nép elindult volna a Városházától követelésével a Helytartótanácshoz, oda már megérkezett a hírrel a nádor megbízottja, Almásy gróf: a felsőház is elfogadta az indítványt, az országgyűlés küldöttsége reggel már elindult Bécsbe a felirati javaslattal. Tehát a pesti hatóságok ennek tudatában cselekedtek. Másnap, március 16-án a hivatalok által is elfogadott, aláírt tizenkét pontot, mint petíciót az ifjak jelentősen megnőtt súllyal küldhették Pozsonyba. Mondhatjuk azt, hogy megkésve, de mégsem hiábavalóan. Abban, hogy március 14-én a felsőház is elfogadta Kossuth indítványát, valóban nem volt szerepe a pesti eseményeknek, hiszen a pesti megmozdulás egy nappal később zajlott. De az országgyűlési rendeket némi aggodalommal töltötték el a pesti események hírei, ezért március 18-án küldöttséget menesz- 6 6 JÓKAI MÓR: A magyar nemzet története regényes rajzokban. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 448.
