Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)

I. Kutatómunkánk eredményeiből

60 tettek Pestre a kedélyek lecsillapítására. Bár nem Pesten, hanem Pozsonyban dőlt el az ország sorsa, a pesti események jól jöttek Kossuthéknak: a bécsi forradalom miatt szorult helyzetben lévő császári családot sakkban lehetett tartani egy lehetséges pesti lázadás, felkelés rémképével. De a bécsi forradalomnak köszönhetően a magyaroknak nem kellett előrántaniuk kardjaikat, elég volt azokat csak megcsörgetniük, Kossuth szavával élve: lármázniuk. így visszatérve Kossuth leveléhez, fontos megállapítani, hogy Kossuth e levelét 1849-ben írta, akkor, amikor már a nemzet élet-halál harcát vívta. Ehhez a honvédő háborúhoz képest a pesti megmozdulás valóban eltörpült. De március 15-e még ek­kor (1849-ben) is jó volt egy dolognak: jelképnek. Reményt adott több millió ember­nek: Ahogy egy magyart sikerült börtönéből kiszabadítani, úgy az egész nemzet fog­ságából való kiszabadítása is bekövetkezhet. így lélektani szempontból jelentős sze­repe volt az egész honvédő háború alatt. Ezt Kossuth is látta, mert annak ellenére, hogy lekezelően nyilatkozott március 15-éről (egy magánlevélben!), nem akadályozta meg annak első évfordulójának megünneplését. Sőt, maga az Országos Honvédelmi Bizottmány rendelte el az ünnep nyilvános megtartását.7 Március 15-e már 1848-ban egyszerre jelentette mindkét márciust: a pozsonyit és a pestit is. így a nemzet egysé­gének tökéletes jelképévé válhatott. írásom célja nem a pesti események kisebbítése. Egyrészt a pozsonyi márciust is szerettem volna hangsúlyozni, másrészt pedig a fo­galomhasználattal (forradalom) nem értek egyet, a helyzetet másként értelmezem. A márciusi ifjaknak nem állt szándékában a hatalom megszerzése, követelésük egy ma­gyarokból álló kormány fölállítása, mely Buda-Pesten működik és a magyar ország- gyűlésnek felelős. Jókai így írt a pesti eseményekről: „A szabadelvűek hasonló re­form-bankettet terveztek, mint aminő Párizsban megbuktatta a gyűlölt kormányt."8 Csakhogy a magyaroknak nem volt kormányuk, amit megbuktathattak volna. A pesti ifjak célja nem egy kormány megbuktatása, hanem éppen ellenkezőleg, egy kormány fölállítása volt. Ezért a francia forradalomra való hivatkozás tévedés volt. Petőfiék a pozsonyi országgyűlésben tevékenykedő reformnemesség harcát kívánták segíteni, ami sikerült is nekik. Az ország sorsát a nemesség fordította meg, nem Petőfiék, és az akkor élők ezt még tudták. Felmerül a kérdés: akkor hát Pozsonyban csináltak forradalmat a magyarok? A válaszom erre is: nem. A magyar országgyűlés feliratban kért az uralkodótól egy ma­gyar kormányt, és az uralkodó megadta azt. A magyar nemesség így a törvények ad­ta lehetőséggel elérte, hogy legyen saját kormányzata. E kormány tagjai nemesek vol­tak, élén egy gróffal, és a szintén gróf Széchenyi István mellett egy bárót, és egy her­ceget is ott találunk, akiket forradalmároknak nevezni semmiképpen sem lehet. Ez a nemesség jelentős hatalmat szerzett, hiszen az új alkotmány értelmében a király a 7 ERDÉLYI Mónika: Az első évforduló: 1849. március 15. a korabeli sajtó tükrében. In: Honismeret 1999/4. 8JÓKAI i. m. 444.

Next

/
Oldalképek
Tartalom