Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
60 tettek Pestre a kedélyek lecsillapítására. Bár nem Pesten, hanem Pozsonyban dőlt el az ország sorsa, a pesti események jól jöttek Kossuthéknak: a bécsi forradalom miatt szorult helyzetben lévő császári családot sakkban lehetett tartani egy lehetséges pesti lázadás, felkelés rémképével. De a bécsi forradalomnak köszönhetően a magyaroknak nem kellett előrántaniuk kardjaikat, elég volt azokat csak megcsörgetniük, Kossuth szavával élve: lármázniuk. így visszatérve Kossuth leveléhez, fontos megállapítani, hogy Kossuth e levelét 1849-ben írta, akkor, amikor már a nemzet élet-halál harcát vívta. Ehhez a honvédő háborúhoz képest a pesti megmozdulás valóban eltörpült. De március 15-e még ekkor (1849-ben) is jó volt egy dolognak: jelképnek. Reményt adott több millió embernek: Ahogy egy magyart sikerült börtönéből kiszabadítani, úgy az egész nemzet fogságából való kiszabadítása is bekövetkezhet. így lélektani szempontból jelentős szerepe volt az egész honvédő háború alatt. Ezt Kossuth is látta, mert annak ellenére, hogy lekezelően nyilatkozott március 15-éről (egy magánlevélben!), nem akadályozta meg annak első évfordulójának megünneplését. Sőt, maga az Országos Honvédelmi Bizottmány rendelte el az ünnep nyilvános megtartását.7 Március 15-e már 1848-ban egyszerre jelentette mindkét márciust: a pozsonyit és a pestit is. így a nemzet egységének tökéletes jelképévé válhatott. írásom célja nem a pesti események kisebbítése. Egyrészt a pozsonyi márciust is szerettem volna hangsúlyozni, másrészt pedig a fogalomhasználattal (forradalom) nem értek egyet, a helyzetet másként értelmezem. A márciusi ifjaknak nem állt szándékában a hatalom megszerzése, követelésük egy magyarokból álló kormány fölállítása, mely Buda-Pesten működik és a magyar ország- gyűlésnek felelős. Jókai így írt a pesti eseményekről: „A szabadelvűek hasonló reform-bankettet terveztek, mint aminő Párizsban megbuktatta a gyűlölt kormányt."8 Csakhogy a magyaroknak nem volt kormányuk, amit megbuktathattak volna. A pesti ifjak célja nem egy kormány megbuktatása, hanem éppen ellenkezőleg, egy kormány fölállítása volt. Ezért a francia forradalomra való hivatkozás tévedés volt. Petőfiék a pozsonyi országgyűlésben tevékenykedő reformnemesség harcát kívánták segíteni, ami sikerült is nekik. Az ország sorsát a nemesség fordította meg, nem Petőfiék, és az akkor élők ezt még tudták. Felmerül a kérdés: akkor hát Pozsonyban csináltak forradalmat a magyarok? A válaszom erre is: nem. A magyar országgyűlés feliratban kért az uralkodótól egy magyar kormányt, és az uralkodó megadta azt. A magyar nemesség így a törvények adta lehetőséggel elérte, hogy legyen saját kormányzata. E kormány tagjai nemesek voltak, élén egy gróffal, és a szintén gróf Széchenyi István mellett egy bárót, és egy herceget is ott találunk, akiket forradalmároknak nevezni semmiképpen sem lehet. Ez a nemesség jelentős hatalmat szerzett, hiszen az új alkotmány értelmében a király a 7 ERDÉLYI Mónika: Az első évforduló: 1849. március 15. a korabeli sajtó tükrében. In: Honismeret 1999/4. 8JÓKAI i. m. 444.
