Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
36 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád megyében tatási főigazgató, Szeged város alpolgármestere, a királyi tanfelügyelő, a város főkapitánya, az ipartestületi elnök és alelnök, az iskola felügyelő bizottságának elnöke, valamint számos iparos. „Az előkelő közönség, a Vass Mátyás veterán pedagógusnak ajkairól elhangzott hazafias díszbeszéd, a szavalatok és énekszámok láthatólag jótékonyan hatottak iparos tanulóink lelki világára, miáltal egyrészt sikerült bennük a hazaszeretet érzetét ébresztenünk, másrészt pedig meggyőztük iparosainkat arról, hogy mily fontos kultúr missziót végez iskolánk."5 A tanév tanítási óráin a tanárok Magyarország történelmének nevezetesebb eseményeiről, pl. a koronázási évfordulóról és a millenniumról is szóltak. Az 1897-98-as tanévben is két iskolai ünnepséget tartottak. Az elsőt októberben annak örömére, hogy az uralkodó tíz történelmi vonatkozású szoborral ajándékozta meg Magyarországot. Az ünnepélyen Vass Mátyás tanító mutatta be a tíz szobrot, majd pedig néhány szavalat, a Himnusz, Szózat s az igazgató beszéde következett. A másik ünnepséget március 15-e tiszteletére rendezték. Erzsébet királyné 1898 őszén bekövetkezett halála után az évi első ünnepséget Erzsébet halála alkalmából rendezték, majd minden év novemberében, sokszor gyászmisével, ünnepi szónoklattal, szavalatokkal és énekekkel. 1903-ban az ünnepi szónoklatot Móra Ferenc mondta el, aki akkor az iskola tanára volt. A második ünnepségre tavasszal, március 15-e alkalmából került sor. Az 1898-99-es tanévben alakult a szegedi iparostanonc-iskola önképzőköre. Nagyon sok iskola nem büszkélkedhetett ilyen szerveződéssel, de a szegedi tanonciskola igen. Kezdetben a lelkes Vass Mátyás tanító tartott történelmi előadásokat a magyar történelem egyes korszakairól. De az önképzőkör keretében folyt a magyar zsinóro- zási tanfolyam munkálkodása is az egyik szabómester szakavatott vezetése mellett. Az elkészített munkáikat a tanulók rajzkiállításon mutatták be. Az igazgató így értékelte a tanfolyamot: „A ruházkodás ezen tisztán magyar motívumai annyira feledésbe mentek, hogy azok felelevenítése már csak a nemzeti viselet szempontjából is felette szükséges."6 Az önképzőkör 1901-ben Vörösmarty Mihály születésének százéves évfordulója emlékére hazafias ünnepélyt rendezett. Az emlékünnepély a Himnusz el- éneklésével kezdődött, amelyet a kör jól szervezett énekkara adott elő. Az igazgató megnyitó beszéde után Vass Mátyás méltatta Vörösmarty Mihály munkásságát. Ezután az önképzőkör hat tagja szavalt Vörösmarty-költeményeket. 1902 februárjában Eötvös József költő, író, politikus halálának évfordulójáról emlékezett meg az önképzőkör. 1904-ben Jókai Mór halála kapcsán a nagy regényíróról szóltak. Az önképző- köri előadások a következő években is folytatódtak. A szakmai előadásokon kívül pl. az 1848-49-es Erdélyről. Az iskola a legjobb tanulóknak jutalomkönyvként Petőfi Sándor összes költeményeit vagy a Hatszáz magyar nemzeti dal című szavalókönyvet adta. 5 Szeged Szab. Kir. Város Iparostanonc-Iskolája Évkönyve, 1896-97. 6 Szeged Szab. Kir. Város Iparostanonc-Iskolája Évkönyve, 1899-1900.
