Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

maradt jobbkéz előtt —, amely erősen szorította Nagymagyarország királyi pálcáját, amely külső és belső ellenség ellen karddal védte a hazát, amely védte a szeretet, az is­tenfiúi áldozat magasztos jelét: a keresztet, — fohászkodjunk! ”44 — szólította fel a je­lenlévőket. Szent Istvánban és életművében olyan bíztatást látott Tóth Béla, amely a trianoni béke által szétszabdalt ország számára azt ígéri, hogy „a halál után jön a feltá­madás”. Beszéde végén Szegedet és környékének lakosságát Szent István oltalmába ajánlotta: „Bizalommal emeljük szívünket Hozzád, Te jóságos Szent, aki egy évezred­del ezelőtt erőt adtál nekünk, hogy ezt az általad vezérelt és kereszténnyé avatott orszá­got szerethessük! Légy velünk, légy oltalmazónk!”45 A polgármester-helyettest követően Glattfelder Gyula megyéspüspök emelkedett szólásra. Először annak a jelentőségét méltatta, hogy az Alföld szívében összetalálko­zott a két nagy magyar szent ereklyéje: „Itt az ország délvidékén ... a királyi szent ereklye találkozik egy másik hős szent ereklyéjével. Szent Gellért köszönti Szent Istvánt s kettőjük ereklyetartója egymás mellett emlékezetbe idézi, hogy e két nagy lélek egy gondolatért fáradt és áldozott s ha a magyarság nagyságát áhítjuk, ma is csak Szent Ist­ván és Szent Gellért, a haza és Egyház, a polgári és vallási rend egységében találjuk meg annak biztosítékát. ”46 Glattfelder István király és fia, Imre herceg példáján keresz­tül figyelmeztette a XX. század magyarjait, hogy az ifjúságot „a krisztusi kegyelemre és jellemre kell elvezetni, s akkor nyugodtan bocsátható útjára ... ”4? Kárhoztatta a „nyers ösztönösséget”, mely a családokat szétzilálja, ugyanakkor útmutatást is adott: „... csak a tiszta családi élet, mely az anyaszentegyház elvein és szabályain épül fel, va­rázsolja vissza közénk a szentistváni dicsőséget s a társadalmi békét. ”48 Majd kifejtette: tévedés azt hinni, hogy akár fegyveres erő, akár a törvénykezés vagy az oktatás elegen­dő egy ország nagyságának biztosítására. Egyedül a keresztény tanok által irányított társadalom képes az ország talpraállítására: „... nemzeti siker, szebb magyar jövő csak a Krisztust követő, fegyelmet tartó és kegyelmi életet élő néplélekből fog kinőni. ”49 Ezért a püspök fohászában azt kérte, hogy a magyar állam — felismerve a katolikus hit tanításainak fontosságát — mindig a katolikus egyház által kijelölt erkölcsi úton halad­jon. Programadó szónoklata végén letérdelve rövid imát mondott a Szent Jobb előtt. Ezután a megjelent közönség hódolatra járult a Szent Jobb elé. Éjjel 11 óra után eleredt az eső, ezért a két ereklyét bevitték a fényesen kivilágított Fogadalmi templom­ba. Közben Csornák Elemér karnagy Király Péter „Boldogasszony anyánk” című variá­cióját játszotta a templom orgonáján. A hívők vonulása a Szent Jobbhoz egész éjszaka tartott. Ezalatt a dómban folyamatosan liturgikus események zajlottak. Éjfélkor kezdte meg beszédét Szent István királyról Kiss István tanítóképző intézeti igazgatóhelyettes. Utána a jezsuita P. Alaker György mutatott be misét, melynek végén szentségi áldást 44 Délmagyarország, 1938. június 28. 3. p. « Uo. Szembetűnő, hogy a Szent Jobb szegedi látogatása alkalmából rendezett ünnepségeken megjelent előkelőségek között nem szerepel a vájos polgármesterének, dr. Pálfy Józsefnek neve. Ennek magyarázata az, hogy a polgármester június 7-én hathetes szabadságra utazott. (Délmagyarország, 1938. június 8. 6. p.) A szegedi újságok június 11-én közölték először, hogy a szabadságon levő Pálfy polgármester helyettese, dr. Tóth Béla fog a dóm előtti ünnepségen a város hatósága nevében beszédet mondani. (Szegedi Ui Nemze­dék, 1938.június 11. 2. p.) 46 A Szent István Emlékév, 241, p. 47 Szegedi Új Nemzedék, 1938. június 28. 2. p. 48 Uo. « UO. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom