Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

keztek a Vakok Intézete növendékei, a tanítóképző intézet énekkara, az Átmeneti Leányotthon lakói, a Szent Zita Leánykor, a rókusi és az Aigner-telepi Katolikus Dolgozó Leányok formaruhás csoportja, a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége délvidéki csoportjai, a Katolikus Tisztviselőnők, a Felnőtt Lányok és Úrilányok Mária- kongregációja, a Jézus Szíve Szövetség, a Hadastyánok, a Röszkei Gazdakör, a dohánygyári tisztviselők és munkások, a postások, a vasutasok, a Felsővárosi Iparoskor, a szegedi vitézek, a belvárosi hitbuzgalmi egyesületek, a női szerzetesrendek, a papság, a városi és állami hivatalok vezetői, a női kongregációk, a Katolikus Nővédő Egyesület, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, az oltáregyletek, a Szent Vince egyesületek és a Lujzikák. Majd a szegedi plébániák hívei, az Alsóvárosi Katolikus Egyesület, a Katolikus Népkör, a Mezőgazdák Köre, a Szeged IV. Kerületi Polgári Kör, a Katolikus Ifjúsági Egyesület, a Paprikakészítők Egyesülete, a Szent Antal és Szent József Egyesület, a Paprikaszövetkezet, a Katolikus Ifjúsági Egyesület leánytagjai fáklyákkal, az Alsóvárosi Leánykor fehérruhás csoportja, a Kis Szent Teréz Leánykor tagjai magyarruhában, a Szőregi Leánykor, a Szőregi Oltáregylet, a Szőregi Katolikus Legényegylet, az Alsóvárosi Oltáregylet és a Ferences Harmadrend tagjai vonultak. A menetet a vidéki plébániák (Apátfalva, Battonya, Deszk, Kiszombor, Lengyelkápolna, Magyarcsanád, Makó, Öttömös és Pusztamérges) hívei zárták papjaik vezetésével. Az egyébként is színpompás menet fényét emelte, hogy a szatymazi plébánia hívei búzából font hatalmas Szent Szívet vittek, míg a Jézus Szíve Szövetség virágokból kirakott Szent Szívvel és a Szent Korona, valamint a koronázási jelvények szintén virágokból elkészített másaival vonultak fel.

Az oltáriszentséget díszes tartójában baldachin alatt dr. Becker Vendel pápai kamarás vitte. A menet a Tisza Lajos körúton, majd a Szentháromság utcán haladt végig, és fél óra elteltével ért el a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek alsóvárosi zárdájához. Ott a zárda iskoláinak formaruhás, babosruhás és magyarruhás növendékei fogadták sorfalat állva, kezükben virággal. A zárda kapujában pazarul feldíszített Jézus Szívé-oltárt állítottak fel a körmenet alkalmából. Az oltárnál rövid litániát tartottak, utána pedig hálaadás következett a Budapesten megtartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus sikeréért. (Ezt a hálaadást a katolikus püspöki kar rendelte el az egész országban Jézus Szíve ünnepén.) Dr. Becker Vendel áldást osztott az oltáriszentséggel, melyet ezután a zárda kápolnájába vittek. Ugyanakkor onnét kihozták a Fogadalmi templomból előre a zárdába átszállított Szent Gellért-ereklyét. A körmenet ezzel folytatta útját a Boldogasszony sugárút felé, hogy ott megvárja a Szent Jobb érkezését, és csatlakozzon annak kísérőihez.35 35

35 Szegediúj Nemzedék, 1938. június 28. 3. p.

Jézus Szent Szívének tisztelete a római katolikus egyházban a XVII. század óta terjedt el egyre nagyobb méretekben. Ebben a kultuszban Jézus Szíve Jézus egyéniségének, gondolat-, érzés- és akaratvilágának szimbóluma. Az őskereszténységig visszavezethető Jézus Szíve-tisztelet a nagy középkori misztikusok után Alacoque Szent Margit hatására kezdett mind szélesebb körben népszerűvé válni. Bár a janzenizmus és a jozefinizmus erősen ellenezte, XIII. Kelemen pápa 1765-ben egyes helyeken hivatalosan is engedélyezte Jézus Szent Szíve ünnepének megtartását. Ezt az ünnepet IX. Pius (1856), XIII. Leó (1889), XI. Pius (1929) és XII. Pius fokozatosan kiteijesztette az egész ró.mai katolikus egyházra, és a magasabbrendű un. főünnepek közé sorolta. Jézus Szent Szíve ünnepéül az Űrnapja nyolcada utáni pénteket jelölték ki. Jézus Szíve tiszteletéből fakad a „Krisztus király” ünnepe, valamint családok, közösségek és országok felajánlása. Magyarországot az esztergomi érsek és a római katolikus püspöki kar először 1915. január 1-jén ajánlotta fel „Jézus Szentséges Szívének”. Másodszor pedig éppen 1938-ban, a Szent István jubileumi év megnyitásakor került sor ilyen felajánlásra. (Katolikus Lexikon II. kötet. Szerk.: Bangha Béla S. J. A Magyar Kultúra kiadása, Paflas R. T. Nyomdája, Bp. 1931. 441—442. p.)

116