Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
tézkedések hívták életre. Hadrendjébe három puskás-, egy géppuskás század, továbbá egy-egy kis harckocsi-, árkász, távbeszélő és páncéltörő ágyús szakasz tartozott. A szegedi 16. kerékpáros zászlóaljat a Mars téri Horthy Miklós laktanyába helyezték el, parancsnoka Gött Ede százados volt. A kerékpáros zászlóalj 1941-től a gyorshadtest részeként előbb Délvidéken illetve a volt jugoszláv területeken vett részt a hadműveletekben, majd azonnal a keleti hadszíntérre került. Visszaérkezése után 1941^12-ben megszüntették, s belőle alakult a rétsági 2/1. harckocsi zászlóalj. Hamarosan találkozunk a hadtestközvetlen, tehát V. kerékpáros zászlóaljjal is, amelynek azonban nem volt köze a 16. kerékpáros zászlóaljhoz. A miskolci VII. kerékpáros zászlóalj ugyanis 1941-ben helyőrséget változtatott és Rozsnyóról Újvidékre, s egyúttal az V. hadtest kötelékébe került és annak számozását vette fel.13 A háborús készülődések idején, még Magyarország hadba lépése előtt Szegeden volt a legélénkebb a hadirepülők tevékenysége. Ez összefüggött a város határ- mentiségével, amely a sikeres revíziók idején meghatározta a város helyzetét. Még közvetlenül az első világháborút követően, 1919-23 között Szegeden szervezték meg a Nemzeti Hadsereg első rejtett három repülőosztályát. Itt folyt a pilóták kiképzése, de 1921-ig még a hadirepülők gyártása és összeszerelése is itt történt. A trianoni tiltó rendelkezések miatt - tudniillik Magyarország légierőt nem tarthatott fenn - a határzóna közeléből 1923-ban a Székesfehérvár-Sóstóra telepítették a Központi Repülőgépjavító Üzemet, ahol titokban már új repülőgépek gyártását, összeszerelését is megkezdték. A teljes rejtés miatt Szegeden Repülő Meteorológiai Állomást létesítettek. E fedőszerv alatt igen élénk sportrepülés volt, amely katonai repülőszázadokat rejtett. A katonai jelleg nem szűnt meg, a repülőteret is civilbe öltözött csendőrök védték. A 30-as évek elejétől lazult a magyar hadirepülés tiltása, de főként annak ellenőrzése, bár véglegesen csak 1938 augusztusában a „bledi egyezménnyel” szűnt meg. Gyors postarepülőgépekből 1930-34 között szervezték meg első lépésben a három felderítő repülőszázadot. A 2. század Szegeden alakult, még Repülő Meteorológiai Kirendeltség néven, és vitéz Heppes Miklós légügyi felügyelő vezetésével tevékenykedett. A pilóták WM-Fokker C.V.D. gépekkel repültek. Az eredeti 1927- es gyártású holland postagépeket a Weiss Manfréd Repülőgépgyárban német és francia licenszekkel jelentősen feljavították és 1938-ig repültek. Ekkor már az V. közelfelderítő századként szerepelt és parancsnoka Szegeden mindvégig Bereczky Antal százados volt. A század 9 db WM-21 „Sólyom”-ból, 3 db gyakorló és 1 műrepülőgépből állt. A WM-21 típusú gép többfeladatú felderítőgép volt és 14 hengeres Csepel motorral működött. A háború elején még első vonalbeli gépként használták, majd kiképzési feladatokat látott el. A századot Heinkel He-46-os gépekkel már Kecskeméten látták el. 13 HL HM 41000/eln.l.a-1941, 42000/eln. l.a-1942. Szervezési rendeletek és Szentágotai Károly ny. őrnagy (Szeged) feljegyzései és dokumentumai 22
