Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
kívül szoros eredmény a kormánypárt előretörését jelezte, hiszen ilyen közel Szentesen még sosem került kormánypárti jelölt a győzelemhez.168 Az utócsatározások során a kormánypárt egy jelentős sikert könyvelhetett el magának, az ellenzék vezérének, Buday Józsefnek a félreállítását. Hivatali állásától való megfosztása után Budaynak egyedüli jövedelemforrása a Szentesi Lap szerkesztői állása maradt. 1875 szeptemberében azonban a lap kiadója felszólította, hogy lépjen vissza a szerkesztőségtől. Indokul azt hozta fel, hogy a Buday által követett irány és szellem, s különösen a sorok között meghúzódó politikai elvek nem tetszetősek a város utalkodó körei előtt és e nemtetszés neki anyagi kárára van. Felajánlotta ugyan szerkesztőjének, hogy elveinek és a lap irányának megváltoztatása esetén megmaradhat a lap élén, de Buday ezt visszautasította és lemondott. Az egzisztenciájától megfosztott pártvezérnek más választása nem lévén, leköszönt pártelnöki tisztségéről és eltávozott Szentesről. Budapesten telepedett le. Kapcsolata nem szakadt meg a szentesi népkörrel. Levelei arról tanúskodnak, hogy összekötő szerepet játszott a kör és a fővárosi függetlenségi politikusok között. Közbejárt, hogy a Szentesről érkező tudósítások megjelenjenek az Egyetértés c. lapban. Utolsó levelei egyikében arról értesítette szentesi barátait, hogy felhagyott az aktív politizálással, visszavonultan él, és minden idejét a tudományoknak szenteli. További életéről még annyit tudunk, hogy 1878 nyarán megválasztották a versed polgári iskolák igazgatójának, emiatt elköltözött Budapestről. Versecen halt meg 1901-ben 69 éves korában.169 1875. október 1-től Kulinyi Zsigmond vette át a Szentesi Lap szerkesztését. Beköszöntőjében keményen bírálta a lap korábbi irányvonalát és szerkesztőjét. Az új szerkesztő első megnyilatkozása sejtetni engedte, hogy az új irányvonal olyan lesz, amely megfelel a város „uralkodó körei” elvárásainak. Kulinyi nem egész egy évig állt a lap élén. 1876 szeptemberében Sima Ferenc vette át a Szentesi Lap szerkesztését. Az ő személye biztosíték volt arra, hogy a lap ismét visszatér régi irányvonalához, a függetlenségi eszmék és az ellenzéki küzdelmek támogatásához.170 6. KÜZDELEM A MEGYESZÉKHELY ELNYERÉSÉÉRT Szentes város fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt az a körülmény, hogy az 1870-es évek végén Csongrád vármegye közigazgatási központjává vált. A megye- székhely elnyerését többéves kemény küzdelem előzte meg, mely Szentes és a megye többi városa között folyt. A székhely kérdésében kirobbant újabb ellentétek gyökerei a távoli múltba nyúltak vissza. A megyék szervezéséről szóló 1723: LXXIII. te. elrendelte, hogy a megyék jelöljék ki székhelyeiket, s ott egy biztonságos épületben helyezzék el pénztárukat, levéltárukat és börtönüket. Csongrád vármegye nemesi közgyűlése hosszas latolgatás után — anyagi megfontolásból és nem csekély földesúri ráhatásra — elutasította Szeged szabad királyi város ajánlkozását, s 1767-ben a szegvári Károlyi kastélyban rendezte be szék168 CSML (SzF) XIII/1875., Központi Választm. jgyk.; SZL, 1875. augusztus 8., augusztus 15. Simonyi Ernő adataira nézve MIEM Xü. köt. Bp. 1908. 1094—1095. o. 169 CSML (Szf,) 2/1875. 48-as Népkör közgy. jgyk.; SZL, 1875. szeptember 26., Buday József adataira nézve SZEÉ/1987. 9—10. o. 170 SZL, 1875. október 3. 112
