Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)

Kalauz a könyv használatához

KALAUZ A KÖNYV HASZNÁLATÁHOZ A város köztéri alkotásait sokféle szempont sze­rint lehetne csoportosítani: keletkezésük sorrendjé­ben, műfaji sajátosságaik alapján, külső és belső téri elhelyezésük szerint, esetleg képzeletbeli sétaútvona­lak mentén is. A köztéri műveket ismertető fejezetek gyakorlatias megfontolások és szakmai szempontok összebékítésével alakultak ki. így könnyen áttekint­hető katalógus készült és a hasonló szerepkörű, mű­fajú alkotások egy csoportba kerültek. A köztéri művek közül az emlékőrzők csoport­jába az emlékszobrok, portrék, a Dóm téri Pantheon művei, továbbá az emlékművek és a művészi igényes­séggel készült síremlékek kerültek. A díszítő jellegű alkotások közé pedig a szobrok, plasztikák, díszkutak, az épületdíszítő szobrok, sík­művészeti alkotások. Külön fejezetben kaptak helyet a templomokban elhelyezett művek. Egy-egy fejezet­ben keletkezésük sorrendjében szerepelnek, ettől csak a Nemzeti Emlékcsarnokban és a templomok­ban lévő alkotások bemutatásánál tértünk el. A könyv tárgyának tekintünk — művészi értéké­től függetlenül — minden köztéren elhelyezett szob­rot, térplasztikát, domborművet, emlékművet, mű­vészi értékű síremléket, épületdíszítő szobrot, síkmű­vészeti alkotást, muráliát (freskót, seccót, mozaikot, fémművészeti alkotást, színes üvegablakot), szakrális rendeltetésű kegyszobrot, művészi igénnyel kivitele­zett oltárt. Néhány, az előbbiekben föl nem sorolt, határesetnek látszó, de ismertetésre kívánkozó alko­tást is bemutatunk. Köztéren közterületet értünk: utcákat, tereket, parkokat, épületeket. Ide tartoznak tehát a köz­épületek belső terei, udvarai, mindaz, ami a közön­ség számára látogatható. További föltétel volt, hogy az alkotások helyükön állandó jelleggel legyenek rögzítve. A művek megkeresését a fejezetcímek könnyí­tik, emellett név-, tárgy- és képmutató. A mutatók­ban a vastagon szedett szám jelzi a műveket, míg a dőlt szedésű az oldalszámot jelöli. Forrásokat egy- egy alkotás ismertetésében közöljük, hogy a további tájékozódáshoz támpontokat adhassunk. Az olvas­mányosságra tekintettel, vagy ahol értelemszerű az idézet forrása, mellőztük a hivatkozást. A teljesebb dokumentálást szolgálják a fényké­pek. így mellőzhettük az alkotások körülményes leírását, s kitérhettünk a történeti ismertetésükre, keletkezésük, létrehozásuk körülményeire, sorsuk alakulására, esetenként esztétikai értékelésükre. Az ismertetések, szoborleírások általában ezt a tárgyi sorrendet követik. A dokumentálás szándéka és a történeti hűség megkövetelte, hogy egykor köztéren álló minden művet, ha rá vonatkozó adat fölbukkant, ismertes­sünk. Igyekeztünk tehát minden, valaha elhelyezett de azóta elpusztult, vagy eltávolított köztéri szobrot, freskót, emlékművet földeríteni és dokumentálni. Csak így alakítható hiteles kép egy-egy korszak em­lékműállító, köztereket díszítő törekvéseiről, előde­ink városformáló ízléséről. Gyűjtőmunkánk Akácz 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom