Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZLÁVIK SZLUHA kémes nemzetőr, ahol főhadnagyként résztvett a Bánság védelmében. 1849. januárjában honvéd a 3. zászlóaljban. 1849-ben százados és a szolnoki csatában kitünteti magát. A II. hadtest 3. zászlóalj 5. szakaszának a parancsnoka lett. 1850 után gazdatiszt volt és 1867—68-ig Krassó megyében a Honvéd Egylet tagja. Megyei al- számvevő. 1878. máj. 30-án a 3. honvédzászlóalj jubileumi találkozóján résztvett Szegeden és ekkor készült róla fényképe, mely a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van. 157 Szlávik Péter (Billéd,1884. márc. 26. — Szeged, 1947. júl. 26.) atyja Péter, anyja Steiner Éva volt. Iskoláit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristáknál 1895—1904-ig és 1904- ben itt tett éretségi vizsgálatot. Ezt követőena budapesti egyetemre ment, ahol 1909-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Diplomájának elnyerése után a betegségbiztosításban helyezkedett el Szegeden. 1927-től kezdődően az Országos Társadalombiztosító Intézet Szegedi Pénztárának volt főorvosa és Szegeden Margit u. 4. sz. alatt lakott. Később a Szentháromság u. (mai Hunyadi János sgt.) 2. sz. alá költözött. 1930-ban a Polgár u. 1. sz. alatt és 1942-ben Bocskay u. 11. sz. alatt lakott. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1914—1918-ig a világháborúban katonai szolgálatot teljesített és kitüntetésekben részesült. Háromszor nősült. Első feleségétől elválva, Szegeden 1930. júl. 1-én kötött házasságot Jordán Izabellával, kinek elhalálozása után Sebők Margitot vette feleségül. Házasságaiból gyermekek nem származtak. 282. Szlovák István Ervin (Mezőtúr, 1883. okt. 18 —- 1935. ?). Iskoláit Szarvason végezte 1893—1901-ig, majd ezt követően a budapesti József Nádor Műegyetemre ment, ahol 1902— 1906-ig volt hallgató. 1906-ban mérnöki diplomát szerzett Budapesten. A vízvédelemben helyezkedett el és Békésen, Aradon, majd Torontál megyében vizimérnökként működött Temesvár székhellyel. 1914—1918-ig katonai szolgálatot teljesített mint tűzérföhadnagy és több kitüntetéssel szereltje. 1925-től kezdődően a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke volt és Szegeden Berlin krt. 28. sz. alatt lakott. 1918—19-ig a Temes- Bega-völgyi Vízszabályozó Társulatának dolgozott éa onnan került Szegedre. A Szeged- Belvárosi Kaszinó és több társadalmi egyesületének volt tagja. Kétszer nősült. Első fele sége Kiinda Edita Sarolta Gizella volt, akivel valószínűleg Temesváron kötött házasságot. Elözvegyülése után 1928. aug. 4-én Szegeden Karácsonyi Máriával lépett második házasságra. Az első házasságból Edit Sarolta leánya született. 282. Szlovenics család A Felvidékről származott Csongrád megyébe és ezen családnak egyik ágából származott ama nemes Szlovenics Mihály, aki valószínűleg Szegeden 1730 körül halt meg és 1727-ben Szeged város első tiszti ügyésze volt. 1728 júliusában a szegedi boszorkányper ügyésze. 1728. jún. 14-én újraválasztják a tisztújításon. 1754-ben a Pest megyei Izsák községben földbirtokos. 6. Szluha Ádám (Szeged 1755. ? — Szeged, 1825. aug. 24.) atyja István mészárosmester volt, verbói nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem hallgatója lett és annak jogi karán abszolútó- riumot szerezve, kezdhette meg gyakorlatát Szegeden. 1790. ápr. 20-án Csongrád megye alügyésze volt, majd Szegedre jövet, itt 1803- ban városi tanácsnokká választották. 1813-ban helyettes polgármester. 1808—1810-ig városi hitközségi biztos. 1817—19-ig Szeged főbírája. 1820-tól szegedi nemzeti iskolák igazgatója, publicista. 1818-ban Szeged város bírája és Csongrád megye táblabírája. Rheingruber Katalin volt a felesége, akitől Ferenc, Mihály, István, Gáspár, Katalin, János és Ádám gyermekei származtak. 12. Szluha Ádám (Szeged, 1819.—Szeged, 1867. febr. 15.) atyja Ádám városi helyettes polgár- mester verbói nemes, anyja Rheingruber Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, a középiskolát 1828—1836-ig a piaristáknál. 1848-ban nemzetőr hadnagy a Szeged-rókusi I. nemzetőr gyalogszázad tisztje. Ugyanakkor Szeged város írnoka és az is marad élete végéig. 1867-ben Szeged-Rókuson 757. sz. alatt lakik. Feleségével Szeged-Rókuson kötött házasságot, akit Vígh Teréziának hívtak. E házasságból Mária, József, Etelka, Antal gyermekei származtak. Szeged város bevett polgára volt. 66. Szluha Ágoston (Szeged, 1842. szept. 22.— Szeged, 1890. jan. 9.) atyja Gáspár ügyvéd és városi tanácsnok volt verbói nemes. Anyja Mészáros Eleonóra. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1851—1859-ig és ezen utóbbi esztendőben tett ott érettségi vizsgálatot. Ezt követően a pesti egyetem jogi karán folytatta tanulmányait és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment, majd pedig 1870. júl. 25-én Pesten ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Szegeden mutatta be és Szegeden nyitott ügyvédi irodát. Közben 1865-ben mint joggyakornok, országgyűlési kiskövet volt. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági körének tagja, 1869-ben annak elnöke és a vívóiskola vezetője. 1872-ben megválasztották Szeged város tanácsnokává. 1885- ben pedig városi főkapitánnyá. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában felesége Kovács Anna, majd annak elhalálozása után házasságot kötött Pataky Mária Irmával. Házasságából Margit, Ágoston, Imre Zoltán és Sarolta gyermekei származtak. 101,104, 117, 268
