Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZLUHA SZOJKA 1212, 1322, 139, 140(, 141, 150, 152, 152, 153, 185, 198, 200, 201, 264, 294. Szluha család. Mátraszöllősi földesúr volt 1700-ban. 1741-ben báró Szluha volt földbirtokos Nógrád megyében. Salgótarjáni föld- birtokos volt báró Szluha Ferenc. A családnak még számos más tagja is viselt közhivatalt. A Nyitra megyei Verbó községből származtak, ahonnan a család nemesi előnevét nyerte. Az itt említett Szluha családtagok eme Szluha családnak Csongrád megyébe leszármazott tagjaiból adódtak. 247/5/A, 296/366. Szluha Gáspár (Szeged, 1811. dec. 7.—Szeged, 1878. máj. 17.) atyja Ádárn városi tanácsnok, anyja Rheingruber Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta. 1827—1828-as tanévben a piarista gimnázium második filozófiai évfolyamának hallgatója. Ezt követően a pesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatot kezdett 1832—35-ig folytatva azt. 1836-ban Pesten ügyvédi diplomát szerez és azt Szegeden hirdetted ki. Ettől kezdve Szegeden gyakorló „királyi” ügyvéd. 1840-ben megyei táblabíró 1866 májusában kinevezik Zombori János helyébe törvényszéki tanácsosként. 1851-ben átmenetileg Csongrád megyei szegedi járási járásbíró. 1849. aug. 5-én városi főbíró. 1867. május 5-én megválasztják 3. városi aljegyzővé. 1872. jan. 8-én „érdemes” városi tanácsnok, Házasságot kötött Szép Teréziával még jurátus korában, de hamar elözvegyülve újabb házasságra lépett Mészáros Eleonórával Szegeden 1839. szept. 28-án. Házasságából Antal, Ida, Ida Erzsébet, Ágoston, Eleonóra, Ferenc gyermekei származtak. 12, 55, 73, 81, 110, 200. Szluha Gusztáv I. Szluha Ágoston 101, 107, 121, 185, 198, 201. Szmit Imre. Elírás Czimernél. Lásd helyesen Schmidt Imre 132. Szmollény Nándor (1860. jan. 22. Szeged— Szeged, 1915. júl. 7.) atyja Nándor asztalos- mester, anyja Fürdők Róza. Iskoláit a szegedi főreáliskolában végezte 1870-től és ezt követően a pesti műegyetemen tanult tovább, majd a Tudományegyetemet látogatta. Polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1881-ben a soproni Csőnes-féle intézet tanára lett, majd 1882-ben Szegedre került a II. kerületi Állami Polgári Felsőiskola tanárának. 1896—1897-ig Szegeden a III. kér. Állami Polgári Felsőiskola tanárának. 1896—1897-ig Szegeden a III. kér. Állami Polgári Felsőiskola valamint az áll. Felsőkereskedelmi iskola tanára és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja. 1889-ben polgári iskolai tanár Szegeden. író, történész, helytörténész. 1897—98-ig színházi páholybérlő. 1909-ben Szűcs u. 9. sz. 1911-ben pedig Bocskai u. 1. sz. alatt lakott. Vészits Ilona volt a neje, kitől János László és Ilona Janka Róza gyermekei származtak. 248/27, 248/31, 248/32, 249/49, 249/52, 250/66, 250/69, 251/102, 251/102, 252/107, 252/111. Szobonya Miklós (Bezet, 1876. febr. 17.— Szeged, 1952. dec. 31.) atyja József földbirtokos igazságügy miniszteri előadó, anyja Makai Julianna. Iskoláit talán Szegeden végezte. Érettségi után a kolozsvári tudományegyetem jogi fakultásán tanult jogot és az abszolutórium után, az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1911-ben a Makói kir. Járás- bíróságon albíró. 1914-ben makói járásbíró. Szegedre kerül és 1923-ban Szegeden saját házában lakik Szentháromság u. 19. sz. alatt és később szegedi járásbíró. 1937-ben a Szegedi Járásbíróság alelnöke és ezen állásából megy nyugalomba. Szegeden 1906. dec. 26-án kötött házasságot Erőskövy Ilka Róza Jozefával, amely házasságból Hona, Miklós és Anna gyermekei származtak. Valószínűleg erdélyi származású volt. 282. Szojka Gusztáv (Szécsény, 1835.—Szeged, 1887. aug. 15.) atyja Sámuel ügyvéd, valószínűleg schleideni nemes. Anyja Mássá Franciska. Iskoláit talán Szegeden végezte, majd egyetemre ment Pesten és mérnöki tanfolyamot végzett. Ezt követően 1861 szeptemberében már Szegeden találjuk mint mérnököt. 1872-ben Tisza-szabályozási mérnök Szegeden. 1878-ban háza áll Felsővároson a Dugonics és az Árviz utcában. 1881. máj. 27-től 1886. febr. 28-ig a Szegedi kir. Folyammérnöki Hivatal főnöke. 1861. szept. 15-én kötött házasságot Bánhidy Terézzel. E házasságból Gizella, Teréz, Kálmán, Gizella, Izabella gyermekei származtak. 214. Szojka Kálmán (Szeged, 1864. márc. 12.—Szeged, 1946. febr. 18.) atyja Gusztáv schleideni nemes (?). Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a szegedi piaristáknál. Ezt követően a műegyetemre ment, majd pedig Budapesten a Tudományegyetemen jogot tanult. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályán helyezkedett el. 1889-ben Csongrád megye közigazgatási gyakornoka. 1891-ben Csanád megye jegyzője. 1892-ben megyei központi szolgabíró. 1895-ben ugyanezen a helyen találjuk 1907-ben nyugállományba vonult. Ez évben a választáson nem sikerült elegendő szavazatot kapnia. 1910-ben a nagylaki kerület országgyűlési képviselőjévé választotta és az is maradt 1918-ig. Csongrád megyének törvényhatósági bizottsági örökös tagja volt. Felsőházi póttag. 1926-ban az Arad—Csanád megyei adófölszó- lamlási bizottság póttagja. 1930-ban magyar kir. kormányfőtanácsos. 1937-ben Szegeden Rudolf-tér 14. sz. alatt lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Felesége Bánffy Ilona, akitől talán Kálmán nevű fia származott, 286. 269
