Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
képre redukált vázrajzon megfigyelhető, hogyan vált szabályosabbá a tömbök határa a múlt század városszabályozó tevékenysége folytán165 (4. sz. térkép). 1783-ban készült a Bállá térképnél vázlatosabb első katonai felmérés.166 167 168 Jelentőségét mégis az adja, hogy a tömbök határa attól több helyen eltér (5. sz. térkép). A felmérés katonai jellegéből következtethető, hogy a térképező a fontosabb utcákat ábrázolta, a jelentéktelenebbeket elhagyta. Pl. a Palánk városrészen belül kiemeli az Oroszlán u. és Tömörkény utcát, s mint jelentéktelent, elhagyja a Somogyi utcát. Hasonlóan fontos információkat hordoz a külterületre vezető utak ábrázolásával.167 Abraham Kaltschmidt 1747. évi térképe168 (6. sz. térkép) az időben visszafelé következő. A térkép ellenőrzésekor feltűnő léptéktelenségeket tapasztaltunk. Tanulsága, hogy a Petőé Sándor sugárút és Alföldi u. mellett kevesebb beépítettséget tartalmaz, mint az 1776-os térkép.164 így nyomon követhető a település növekedése. A Tolbuhin sugárút körüli beépítés bizonytalanul azonosítható (7. sz. térkép). Ez a térkép csak a város középső részét mutatja, nem a teljes kiterjedést. Legfontosabb forrásaink közé tartozik de la Croix Paitis császári tiszt térképe 1713-ból169 (8. sz. térkép). Ez a térkép elsőként ábrázolja az egész várost. A térképet a feltüntetett léptékskála alapján 1:5000 léptékben újraszerkesztettük, majd az 1:5000 léptékű, múlt századi rétegtervre fektettük.170 Megállapítottuk, hogy a térkép léptékhelyes. Az egyes városrészek elhelyezkedése az utakon mért távolságokon helyes, az utak iránya azonban komoly szögeltéréseket mutat. Léptékkel rekonstruáltuk a külterületre vezető utakat. Az eredmények jól azonosíthatók a Bainville térképpel. A középvárosi különálló „L” alakú tömb és kúria helyét csak lépték alapján tudtuk visszaszerkeszteni, mert a középvárosi struktúrákat a külső palánk építése 1717 körül171 megsemmisítette, itt azonosítható térképnyomok nem maradtak. Az „L” alakú tömb kb. a régi Könyök utcába esik, így ez „beszélő név” volt. Figyelemre méltó a Kárász utca központi szerepe. A vár déli ún. Kolostor Kapu-jától172 a Budai kapuhoz vezető külső út egyik szakasza ez volt (9. sz. térkép). Az 1879-es170 szintvonalas felvétel 5,5—6,0 m-es szintvonala meglepően képiesen rajzolja ki a térkép által ábrázolt beépítést. (Az 5,5 m a száraz területeket, a 6,0 m a beépítés kontúrját. 2. sz. térkép.) A Felsőváros szigeteit csak a rétegvonalrajz alapján tudtuk azonosítani. Itt — a térkép tanúsága szerint — a felmérés csónakból történt, a szigetek távolságának felhordása ui. erősen léptékhibás. A felsővárosi tömbök az 1713-as, 1776-os és 1783-as térképeken az előbb említett szigeteknél más-más rajzolatúak. Ez azt mutatja, hogy az utcahálózat itt a XVIII. sz. első felében még nem szilárdult meg.173 A legkorábbi térkép csak a Vár és Palánk területét öleli fel. Marsigli felvétele 1686-ból a visszafoglalás évéből való174 (11. sz. 165 Kováts István, Egy szegény póríiú önéletrajza, Bp. 1981, p. 43. 52. ”• Forrás 1783. 167 A külső palánki városrész ábrázolásától a felhasznált publikációban levő térképi kópia nehéz olvashatósága miatt eltekintettünk. 168 Forrás 1747. 169 Forrás 1713/1, A Reizner féle közlésben a mai József Attila sugárút eleje tévesen mocsárnak van ábrázolva. Az eredeti térkép ezt száraz területként mutatja. Bálint 1959/2, p. 47. 1,0 Forrás 1879/2, 1879/1. 171 Reizner I. k. p. 237—239. 172 1 751-ben egy német térkép tünteti fel: „Kloster Tűri” = Szeged, 1983. p. 354. 173 Az ugyancsak 1713-ban de La Croix Paitis által készített várerődítési térkép (Forrás 1713/2), Felső városon pl. eggyel több szigetet ábrázol, mint az általa készített, első térkép (Forrás 1713/1). 171 Forrás 1686/2. 31
