Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

harcot. E harcot alkotmányos, törvényes fegyverekkel vívjuk. Hát szabadna-e más fegyverekkel vívni harcot a „legelső magyar emberek” ellen, kik olyan mélységes atyai szeretettel szerették a nemzetet, hogy lelkűkből lelkedzett fiaikkal, Karaffával, Bastával, Hajnalival, Tiszával boldogították „kedvelt híveiket.” A törvény tiszteletre példát a „legal­kotmányosabb” királytól veszünk, ki a klopyi hadiparancsban fejedelmi bizonyságot tett az alkotmányra letett esküjéről. Harcunk egyik legelső célja a népparlament megteremtése. Tisza jól tudja, hogy a népparlament és a Habsburg dinasztia nem atyafi gyermekek, azért Írja, hogy a demok­ratikus választójogi reform „a dinasztia legbiztosabb és legerősebb erőforrását támad­ná meg.” Ebben igaza van, mert egy tisztességes választójog kiszárasztaná azt a forrást, melyből a Lukácsok, Tiszák fakadtak. Azt a forrást, melynek piszkos vizében megfü- rösztött munkapártiak sérthetetlenné váltak a becsület és hazaszeretet minden támadása ellen. A dinasztia s a munkapárt a régi jelszóval „egyesült erővel” „unitis viribus” indul a demokratikus választójog ellen. A király nyíltan odaszegődött Tiszáék mellé. Szent István koronájára feltüzte a bihari brigantik fekete kortestollát! Igaz, hogy Thiers122 után dogmaként hirdetik alkotmányos királyságokban, hogy „a király uralkodik, de nem kormányoz”. (Le roi régne et ne gouverne pás), de hát ez csak közönséges alkotmányos királyokra kötelező, de nem az úgynevezett „legalkotmányosabb”-ra. Tisza nagyon szereti az angol példát, hát kedvébe járunk eggyel. Mikor I. Károly angol királyt, kit Stuárt Károly néven ismer a történelem, mint zsarnokot, árulót és gyilkost fej­vesztésre Ítélték, s 1649. január 30-án kivégezték, a temetési szertartást végző pap Ezsaiás próféta (XIV.20.) szövegét idézte: „Nem temetted te el úgy, mint mások, mert a te föl­dedet elvesztetted és a te népedet megölted. A gonoszoknak magvók nem lészen soká emlékezetben.” A munkapárt felett is rövid időn belül el fog hangzani ez a siri beszéd. Hogy minél hamarább elhangozzék, arra fogunk törekedni. Az általános, egyenlő, titkos választójogon felépülő népparlamentben elhangzó első szó Tiszáéknak, az egész középko­ri oligarchiának pusztulását fogja jelenteni. Tiszáéknak a választójog meggyalázására kigondolt merényletét a király előzete­sen már szentesítette. Tudni kell, hogy közönséges alkotmányos királyok csak utólag szentesítenek, de a „legalkotmányosabb” előre is, utólag is, hogy közben semmi dolga ne legyen az ő „kedvelt híveinek”, kik királyi akaratából „egybegyiilvék”, sőt a változatosság kedvéért junius 4-ike óta részben „kilökvék”. A demokráciának Tiszáék kezére, hóhér­kézre adásával csak régi Ígéretét váltotta be I. Ferencz József, hiszen már 1905. szeptem­ber 21-én megígérte a „végtelen nyomort és szenvedést”. A melyik nemzet ilyen Ígéretet is alattvalói hódolattal vesz tudomásul, az megérdemli Tiszáékat. Mire vár a nemzet, mikor akarja beváltani százados Ígéretét, az „eb ura fakót”? 122 Thiers: Louis-Adolphe Thiers (Marseille, 1797 április 16. - 1877. szeptember 3.), francia poli­tikus, történész. 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom