Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)
VII. A POLGÁRI VÁROS
dig, Porzsolt Ernő és Halmay Andor alkotását szintén a kiskörúton 1882-ben szentelték fel. A körút harmadik templomát, a modernista stílusú Honvéd téri református templomot 1941 és 1944 között emelték. A város — mint korábban említettük — a székházát Lechner Ödön tervei alapján építtette újjá. Ugyancsak a város áldozatkészségét dicséri a monarchia nagy színház tervezői, Ferdinánd Fellner és Hermann Helmer építészek irodája által alkotott színház épülete, amelyet az újjáépítés első hullámában emeltek. 1883. október 14-én tartották a nyitó díszelőadást, amelynek díszvendége a király volt. Az épület 1885-ben leégett, gyorsan állították helyre, már 1886. október 2-án újra megnyitották. A város az új iskolák építéséről és a közkórház bővítéséről sem feledkezett meg. Közülük a kiskörút és a Fekete Sas utca találkozásánál Petsch Elek tervei alapján 1882-ben épített városi polgári leányiskoláról (ma a jogi karnak ad helyet) és a második építési hullámban emelt, Bachó Viktor által tervezett új piarista gimnáziumról (1885-1886), ma az egyetem természettudományi karának épülete, emlékezik meg e sorok írója. Iskolákat, amelyek építése az egész korszakon át tartott, az állam, az egyház, különböző szervezetek és intézmények, valamint magánosok egyaránt építtettek. E fáradozás nyomán lett Szeged a közvetlen környék és a Délvidék fontos iskolavárosa. A jelentősebb épületek, bérpaloták építéséből a magánosok is kivették részüket. Közülük a Klauzál téren épített klasszicizáló barokk formavilágot őrző Európa Szállót (ma DÉMÁSZ székház) és az egykori vár területén felszabadult értékes telkek egyikén emelt korai szecessziós jegyeket mutató, Lechner Ödön tervezte Milkó-bérházat említjük, amely átvezet bennünket az eklektikát felváltó szecesszió világába, amely a századforduló előtti és utáni húsz évben hatott Európában, Magyarországon és Szegeden. Városunkban Nagyvárad mellett a vidéki Magyarországon leggazdagabb formavilágában és épületek sokaságán jelent meg az új stílusirányzat. Az első igazán szecessziós épület városunkban a Tisza-parton, a Stefánia sétány északi végén álló, a Lechner tanítvány, Baumgarten Sándor által tervezett, 1899-ben emelt Felsőkereskedelmi Fiúiskola (ma Kőrösy József Szakközépiskola) épülete. Magának Lechnernek egyik legkiválóbb alkotása és Szeged egyik legszebb szecessziós lakóháza az 1900-1901-ben épült Deutsch palota (Dózsa Gy. u. 2.). Baumhorn Lipótnak a nagy zsinagóga építőnek, Lechner Ödön munkatársának legszebb zsinagóga épülete a szegedi (1903). A szecesszió mellett több stílusjegyet ötvöző épületen hangsúlyosak a mór elemek. A több stílusjegy nem bontja meg az épület négy homlokzatának egyformán gazdagon tagolt egységét. A templombelső a korabeli térkialakításnak egyik legszebb példája. Rendkívüli tagoltsága a templom akusztikáját nem zavarja. A templom belső terét az arany mellett három színnel: a falsíkokat hamvasszürkével, a dongákat elefántcsonthoz hasonló krémszínnel, a szegélyeket, háttereket és a kupolát világoskékkel festették. Monumentális belső terének betetőzése a virágokkal ékesített, a csillagos égre utaló kék üvegkupola, Róth Miksa alkotása. Az ő keze munkáját dicsérik a zsidó ünnepeket jelképező üvegablakok. A teljes belső díszítés Löw Immánuel főrabbi iránymutatása alapján készült. A templomot méretei, építészeti formáinak és színeinek harmóniája Európa zsinagógáinak egyik legszebbikévé tette.
