Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

A Magyar Ede által tervezett Reök-palota, a Dugonics tér és a Stefánia szeceszsziós házai mellett felhívjuk a figyelmet a Vasúti Leszámítoló Hivatal épületére (ma a Bölcsészettudományi kar központja) (1911-1912), amely neoromán stílusjegyeivel a szecesszió lenyugodott formavilágát képviseli, Szeged egyik legnagyobb méretű épülete. Ugyanazon gondolat alapján helyezték e fontos vasúti intézményt városunkba, mint az 1896-ban átadott MÁV Tápintézetet, azaz nevelőotthont (Bakteri): az ország közepén, annak minden irányából jól elérhető helyén legyen. d) AZ EGYETEMI ÉS EGYHÁZI KÖZPONT LÉTREJÖTTE Az árvíz után a tanács már 1879 májusában elhatározta egy monumentális méretű katolikus templom építését, amely határozatot 1883-ban erősített meg. A templom építését 1913-ban kezdték meg, ám az első világháború kitörésekor leállították. Az építkezést 1923-ban kezdték újra. Az első misét 1925 karácsonyán celebrálta benne móri Glattfelder Gyula megyéspüspök. A gazdasági válság okozta gondok miatt még teljesen nem befejezett templomot 1930. október 24-én szentelte fel a megyéspüspök, a szentmisét Angelo Rótta c. érsek, pápai nuncius mutatta be. Az 1931-ben székesegyházi rangra emelt Magyarok Nagyasszonya-templom hármas szerepet tölt be. A Belváros plébániatemploma, a szegediek fogadalmának letéteményese (Fogadalmi templom), előbb az 1923-tól a Szegedre költözött csanadi püspökség, 1975-től a szegedcsanádi püspökség székesegyháza. A neoromán stílusban felépített székesegyház terveit Schulek Frigyes készítette. Mivel idős korára hivatkozva a továbbiaktól visszalépett, a kiviteli terveket Foerk Ernő, felsőipariskolai tanár, ismert templomépítő készítette. A pénzhiány miatt a terven végrehajtott változtatásai az eredeti elgondoláshoz képest visszalépést jelentettek az épület művészi értékeinek kárára. Ellentét tátong például a neoromán templom homlokzatának tömege és a már a város jelképévé vált magas, a Tisza 0 pontjától számított 91 méter magas tornyok között. A dóm így is méltó emléke a korabeli elődök fogadalom tételének. A szabályos latin kereszt alaprajzú templom belső hossza 66, szélessége 48 méter. A kupola magassága kívül 53,60 m, belül 33,40 m. A Fogadalmi templom ötezer ember befogadására alkalmas Isten háza. Az építéskor maradt üres falfelületek és a kupola festését 1980 és 2002 között Patay László készítette. A dóm és a Dóm téri épületegyüttes megvalósítása átvezet bennünket városunk monarchia kori építésének korszakából a szegedi városépítészet negyedik, fényes időszakába, a két világháború közötti korba, amikor „a király rátekintett a csipkerózsika álmát alvó városra", és az újra élni, gyarapodni kezdett. Szerencséjére, az első világháború okozta nagy sebekért olyan kárpótlást kapott intézményekben (egyetem, főiskola, püspökség) és azok épületeiben, amelyek ma ugyancsak létének biztosítékát jelentik. A trianoni országcsonkítás következtében Szegedre telepített intézmények: a kolozsvári egyetem (1921) és a Trianon következtében három felé darabolt csanadi püspökség Magyarországon maradt részének központja új épületek emelését kívánták meg. A nagy horderejű ügy érdekében együtt gondolkodott az állam az egyház és Szeged városa. Klebelsberg Kunó a dóm már kész déli tornyából széttekintve a templom