Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - Lelkészi szolgálatban
Igehirdetése Kis Bálint gyülekezeti munkájának eredményeit igehirdetése fémjelzi. Igehirdetése értékelését elvégezték a kortársai, megemlítette a város történetírója, részletesen elemezte késői utódja és írt róla saját maga is. Kortársai közül Vajda Sámuel és Szél Sámuel hódmezővásárhelyi lelkipásztorok 1853. március 29-én, temetése alkalmával fogalmazták meg Kis Bálint igehirdetői munkáját. 25 Vajda Sámuel „a jó, hiv és buzgó lelkipásztort" ismerte meg benne. Életét a tanítás, igazgatás és a jó példaadás jellemezte. A gyülekezet előtt ismert volt és eredményes az igehirdetése. Pályafutását igehirdetése határozta meg, amely soha nem volt öncélú. „Nem volt véka alá rejtett gyertyavilág, hanem a közjóra világító fáklya." Közhaszonra" fordított talentumaival a hon és a nemzet érdekét képviselte. Ezzel igehirdetésének jelentős vonását mondta el Vajda Sámuel. Nemcsak a gyülekezetre, nemcsak az egyház közösségére, hanem az egész magyar népre tekintett „kézenforgó vallásos és erkölcsi munkáival, katedrái szép tanításával, ékes megható beszédével, mérsékelt okos igazgatásával, kellemes ártatlan társalkodásával, szelíd jó példaadásával". Szél Sámuel folytatja Kis Bálint igehirdetői pásztorkodásának vonásait. Bemutatja, mint lelki tanítót, aki csendes, békés, okos pályafutóként életét igyekezett Isten igéjének alárendelni úgy, ahogy az Isten, magunk és felebarátaink iránti kötelességeink kívánják. Igehirdetését a bátorság és a tiszta erkölcsért való harc jellemezte. Ebben nem mulasztott el semmit, amit megtehetett s nem szenvedett törést „ama két veszedelmes szirten, mely egyfelől a személyválogatás, másfelől az emberektől félelem. Veszedelmek idején tántoríthatatlan volt. Prédikációt gyülekezetépítő és társadalmat formáló erő hatotta át, mely egybekapcsolódott a jövőlátás reményével, optimizmusával. Erre az optimizmusra utal az, hogy élete alkonyán — megvakult feleségével együtt imádkozva — útjára visszatekintve adott hálát az őt körülvevő cseládokért, munkájáért, s bizakodott a tervbe vett orgonaépítés megvalósulásáért. Reménység töltötte el a búcsúzáskor. Igehirdetői szolgálata folytatását nemcsak fia, hanem unokája is jelentette. A haldokló öreg akkor készül a halálra és távozik, amikor az unokája — Ferenc fiának a debreceni kollégiumban tanuló fia —• a Szentesi gyülekezet ünnepi legátusa. Halálának napja 1853. március 25. nagypéntek, temetése pedig 1853. március 29-én, húsvét harmadnapján volt. 26 SIMA LÁSZLÓ Kis Bálint igehirdetésének stílusát, az emberekre tett hatását ismerteti: „Kiváló szónok volt. Nem deklamált, hanem annál világosabb stílusban hatással beszélt." Halála után 110 esztendővel IMRE ERNŐ szentesi lelkipásztor hozzáértő gonddal elemzi igehirdetését: Isten szolgája népe szolgálatában 27 : „A szószéken ugyanaz a Kis Bálint állt, aki a szántóföldön, a gyümölcsösben, a
