Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

Bár az ö-ző alakok gyakorisága még Becske, Hévízgyörk és Kiskundorozsma tájszólásában sem sokkal nagyobb, mint a vizsgált kutatópontok többségének nyelvjárásában, mégis hasznosnak látszik az ö-ző példákat abból a szempontból megnézni, hogy milyen esetekben és esetleg milyen hangtani helyzetben nyer némi teret a bennük jelentkező ö-zés. A palóc és jász falvak tájszólásába újabban bekerülő ö-ző formák egy részére az jellemző, hogy ezek a köznyelvben és más nyelvjárásokban csak ö-vel hangzanak (ilyen a 251. térképlapon: J-6: bégre, [bögre]; J-13: bégre,< bögre >), más részüknek a köznyelvben e-ző és ö-ző változata egyaránt lehetséges (ilyenek pl. a 701. atlaszlapon: J-4, J-13, J-15: fölső; a 900. térképlapon: J-l, J-A: fölvette; J-13, J-15: fölvette, <fővétte>), egy-két esetben pedig az -/ igeképző előtti ö-zésről van szó [pl. az 593. atlaszlapon: J-6: térbetöl, térgy epöl, térdepéi, tér gyei és a 913. térképlapon: J-l: csépőnyi; J-13: csépőnyi, <csépölnyi>, < csépélnyi>; J-15: csépélni, (csépölni)]. A Tisza menti nyelvjárasszigetek tájszólásába behatolt ö-ző szóalakok egy része szintén olyan, hogy ezeknek a köznyelvben az e-ző és az ö-ző formájuk egyaránt használatos (ilyen pl. a 843. atlaszlapon: J-22, K-3, K-ll: söpresz; K-2: söpresz, söpresz, söprő; K-4: söpresz, söpörsz; K-9: söpresz, söpörsz;), nagyobb részükre viszont az jellemző, hogy / előtti helyzetben (némelykor az / kiesésével) fordul elő az ö-ző megoldás (pl. a 443. térképlapon: K-3, K-9, K-ll: pöndöl; a 606. atlaszlapon: K-ll: fölhő), és az atlaszbeli anyag alapján eléggé következetesnek látszik az ö-zés terjedése az -/ igeképző előtt (pl. a 391. térképlapon: K-3: ebédöl, ebédéi; K-ll: ebédöl; a 879. atlaszlapon: K-3: éneköl, [énekéi]; K-4: énekéi, < éneköl>; K-ll: éneköl; stb. Talán nem érdektelen, ha az egyébként is kevés számú példából egyet-kettőt bemutatok az illabiális é-zésre Algyő, Sövényháza és Tiszasziget nyelvjárásából. Ezek az e-ző szóalakok nyilvánvalóan a köznyelv hatására kerültek be az ö-ző formák mellé [pl. a 94. térképlapon: K-8: meggy, <meGGy>, < meggy >; K-12: megy, meggy, (möggy); K-13: meggy, meggy, meGGy; stb.], olykor az ö és az é közötti (ö és §) átmeneti változatokban fordulnak elő (pl. az 570. atlaszlapon: K-12: m§g'gyógyúl, mög'gyógyúl; a 630. térképlapon: K-12: borozdabillöktető, borozdabillgktetó', barázdabillöktető). b) A többi labiális-illabiális megfelelésre kevés példa van a nagyatlasz anyagában, különösen kicsi a labiális ü-zés eseteinek száma. Az ide tartozó adatokat az alábbi táblázatban összesítettem: