Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1913
I. Linné és a magyar botanika
11 sem kivánták meg a jelöltektől a sexualis rendszer teljes ismeretét.1 És ez nagyon természetes is, mert a botanika akkori állása szerint, LiNNÉ-nek még ez a tökéletlen természetes rendszere is nagyobb tudományos és theoretikus értékkel bírt, mint a mesterséges systema sexuale. Szinnyei- nek, a Mitterpacher Compendium-ához fűzött megjegyzése1 2: «Ouriosumként megemlítjük, hogy a növényeket ekkép osztályozta : fák, pálmák, füvek, hagymák, dudvák, harasztok, mohok és gombák. Tehát még 1799-ben is ilyeneket tanítottak a magyar egyetemen» — csak az akkori tudományos viszonyok nem ismerésében leli magyarázatát. Mauksch De partibus plantarum értekezésében, njúl- ván a Philosophia botanica «placentatio» fejezete (163 pont) alapján a 9 osztályt három főcsoportba is beosztja és ezzel az alaposztályozásban Jussieu 1789-ben megjelent rendszerét is megelőzi. Beosztása ugyanis a következő: I. Pálmáé j II. Gramina Monocotyledones III. Lilia IV. Herbae ) , ,, . , Dicotyledones V. Arbores j J VI. Filices Vlí. Musci VIII. Algae IX. Fungi Acotyledones Talán még figyelemreméltóbb Kralovánszky András, késmárki tanár újítása, ki természetrajzában,3 a virágtalan és virágos növényeket élesen szembe állította. Tudvalevő dolog, hogy Ray felosztása (1693), mely a cryptogám növé1 Tentamen publicum ex regno vegetabili. Budáé 1780: «Nobis haec de methodis diversis insinuasse sufficiet, cum institutiones botauicae in Regia hac Universitate suum nactae sint Doctorem: satis liabebimus cuncta vegetabilia in septem tribuere familias scilicet 1. in Fungos 2. in Algas 3. in Muscos 4. in Filices 5. in Gramina 6. in Palmas 7. in Plantas, quarura postrema in arbores, frutices, suffrutices et herbas dividitur». 2 Math, és termtud. Könyvészet p. 521. 3 Naturális históriáé compendium. Lőcse 1795.
