Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1913
I. Linné és a magyar botanika
7 nes ab eo hunc in finem praescripti, omnia quae circa natu- ralium denominationem desiderari possunt, absolvant.» A Philosophia botanica szellemében Íródtak az egyetemi és középiskolai kézikönyvek is. Mitterpacher Elementa rei rusticae (1779—94), Primae lineae históriáé naturális (1795), Compendium históriáé naturális (1799), továbbá Pillér Elementa históriáé naturális (1775) című kézikönyvei növénytani részükben jórészt nem mások, mint a LiNNÉ-féle műnek a hazai viszonyokra alkalmazott átdolgozásai, legfeljebb még a francia és angol növényfiziologusok eredményeivel kiegészítve. Részletes növényrendszertant nem találunk bennük. Igaz, hogy a tankönyvíróknak meg is volt kötve a kezük. Az 1777-iki Patio educationis a botanikának csak elméleti részét írja elő a középiskolák számára, hol nem tulajdon- képeni, az orvostudományokhoz tartozó «botanikát» akar előadatni, hanem a tanulókat csak a növények természetével és hasznával kívánja megismertetni. Az egyetem bölcsészeti karán szintén nem adnak elő a tanárok rendszertant. Mitterpacher maga is feleslegesnek tartja a hallgatókat a Linné rendszerével megismertetni (Compendiumában nem is említi Linné nevét), mert — úgymond — nem botanikusokat kell képeznie, hanem természeti históriát kell tanítania. A botanika ezen elméleti részének megtanítására pedig legalkalmasabb volt egy a Philosophia botanica alapján álló könyv. Ezek a kézikönyvek, még inkább a fentebb említett inauguralis diszertációk, akárcsak a külföldi hasonló természetű botanikai dolgozatok, Linné Philosophia botanicá-]a formális irányának hatása alatt, túlnagy fontosságot tulajdonítanak a terminológiának. «A növényrészek morfológiai megvilágítása helyébe, a műkifejezések tömege lépett, a mi a növénytani könyveket lassankint német-latin szótárakhoz tette inkább hasonlóvá» — mondja Sachs 1 a Linné utáni német botanikai irodalom egy részéről. Hasonló jelenséget észlelhetünk a hazai irodalmunkban is. A latin nyelvű tudományos művek között Schuster János Terminológia botanicá-ja (1808), melyet az egyetemen, mint kötelező tankönyvet használtak, az egyik eredménye ennek az iránynak. A termino1 Geschichte der Botanik, p. 116.
