Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1913

I. Linné és a magyar botanika

7 nes ab eo hunc in finem praescripti, omnia quae circa natu- ralium denominationem desiderari possunt, absolvant.» A Philosophia botanica szellemében Íródtak az egyetemi és középiskolai kézikönyvek is. Mitterpacher Elementa rei rusticae (1779—94), Primae lineae históriáé naturális (1795), Compendium históriáé naturális (1799), továbbá Pillér Ele­menta históriáé naturális (1775) című kézikönyvei növény­tani részükben jórészt nem mások, mint a LiNNÉ-féle műnek a hazai viszonyokra alkalmazott átdolgozásai, legfeljebb még a francia és angol növényfiziologusok eredményeivel kiegé­szítve. Részletes növényrendszertant nem találunk bennük. Igaz, hogy a tankönyvíróknak meg is volt kötve a kezük. Az 1777-iki Patio educationis a botanikának csak elméleti részét írja elő a középiskolák számára, hol nem tulajdon- képeni, az orvostudományokhoz tartozó «botanikát» akar előadatni, hanem a tanulókat csak a növények természetével és hasznával kívánja megismertetni. Az egyetem bölcsészeti karán szintén nem adnak elő a tanárok rendszertant. Mitter­pacher maga is feleslegesnek tartja a hallgatókat a Linné rendszerével megismertetni (Compendiumában nem is említi Linné nevét), mert — úgymond — nem botanikusokat kell képeznie, hanem természeti históriát kell tanítania. A bota­nika ezen elméleti részének megtanítására pedig legalkal­masabb volt egy a Philosophia botanica alapján álló könyv. Ezek a kézikönyvek, még inkább a fentebb említett inauguralis diszertációk, akárcsak a külföldi hasonló termé­szetű botanikai dolgozatok, Linné Philosophia botanicá-]a formális irányának hatása alatt, túlnagy fontosságot tulaj­donítanak a terminológiának. «A növényrészek morfológiai megvilágítása helyébe, a műkifejezések tömege lépett, a mi a növénytani könyveket lassankint német-latin szótárakhoz tette inkább hasonlóvá» — mondja Sachs 1 a Linné utáni német botanikai irodalom egy részéről. Hasonló jelenséget észlelhetünk a hazai irodalmunkban is. A latin nyelvű tudo­mányos művek között Schuster János Terminológia botanicá-ja (1808), melyet az egyetemen, mint kötelező tankönyvet hasz­náltak, az egyik eredménye ennek az iránynak. A termino­1 Geschichte der Botanik, p. 116.

Next

/
Oldalképek
Tartalom