Budapest, 2019. (42. évfolyam)
9. szám, szeptember - Tóth Vilmos: A tizenhárom pesti vértanú
BUDA PEST 201 9 / 9 18 A tizenhárom pesti vértanú Az 1848/49-es szabadságharcot követően Magyarország számos városában került sor megtorlásra. Az áldozatok legismertebbjei kétségtelenül az aradi tizenhármak és a Pesten az ő kivégzésük napján agyonlőtt gróf Batthyány Lajos. A pesti vértanúk száma, akárcsak az aradiaké, több volt tizenháromnál. Viszont tizenhárman vannak, akiknek a sírja napjainkban is megtalálható a Kerepesi úti temetőben. Különbség az aradiakhoz képest, hogy nem ugyanazon a napon, sőt még csak nem is ugyanabban az évben haltak mártírhalált. Az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost 1848 előtti tevékenysége elsősorban az országgyűlések helyszínéhez, Pozsonyhoz, valamint Vas vármegyei birtokaihoz kötötte. Pesti működésének legfontosabb részére az 1848 áprilisában történt kormányalakítástól az 1849 januárjában a Károlyi-palotában történt letartóztatásáig került sor. Az orosz–osztrák győzelmet követően a pesti Újépületben raboskodott, és ez utóbbi mögött, a fapiacon található vesztőhelyen végezték ki százhetven éve, 1849. október 6-án. A miniszterelnök emlékezete Eredetileg a pesti ferences templom titkosnak vélt sírhelyén temették el, amit ma emléktábla jelöl. Ünnepélyes újratemetése 1870 júniusában zajlott le. Amikor családja és a szervező bizottság úgy döntött, hogy az első magyar kormányfő koporsója a Kerepesi úti temetőbe – mai hivatalos nevén: a Fiumei úti sírkertbe – kerüljön, az egyik legfontosabb lépést tették meg a köztemetőből nemzeti temetővé való átalakítás útján. Ugyanis a 19. században a Kerepesi úti temetőn belül még nem volt kiemelt jelentőségű részterület vagy díszparcella. Mind a temető egészének rangja, mind az egyes részterületek térbeli rangsorának kialakítása szempontjából nagy fordulatot jelentettek a kiegyezést követően végbement, a szabadságharchoz kötődő újratemetések. A Batthyány-mauzóleum 1874-re épült fel a 11. és 12., illetve a 19. és 20. parcellák találkozásánál, Schickedanz Albert terve alap ján. A kivégzett miniszterelnök szobra, amely