Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. szám január - dr. Polinszky Tibor: Csepel jövője: "A Világörökség Duna menti olimpiája"
A 2020-as Budapesti Nyári Olimpiai Játékok megrendezése kapcsán már a kezdetektôl fogva érintettként esett szó Csepelrôl, mint az egyik legjelentôsebb sporteseményeknek helyet adó területrôl. A Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) kezdeményezésére és Budapest Fôváros Önkormányzata szervezésében folyt és folyik a „jelentkezés” elôfeltételeinek megteremtése, 2008 évi közgyûlésén Budapest önkormányzatának képviselôi, pártállásra való tekintet nélkül, egyhangúlag támogatták a koncepciót. A 2002 és 2006 között elvégzett elemzô munkára épülô tanulmányok a három lehetséges helyszínelrendezési változat között az elsô helyre pozícionálták a Duna menti – ha tetszik: Csepel-központú – olimpiát, vagyis „A Világörökség Duna menti olimpiáját” („The Olympic Games of World Heritage by the Danube”). Képzeljék maguk elé Budapest térképét! Hol van Csepel? A Duna szigete, „Budapest szívétôl” épp úgy karnyújtásnyira fekszik, mint a Margit. A Duna fô- és kis ága adja természetes határát Budapest más kerületeivel. Csepel csücske, a jéghegy, a szigetcsúcsa, kapuja. Ma, ha Budapesten terület- és ingatlanfejlesztésrôl esik szó, akkor Csepel neve mindig elhangzik. Budapest XXI. kerülete 25,8 négyzetkilométer kiterjedésû, Budapest területének egy tized híján öt százaléka, míg a lakosságnak csupán a 4,6 százaléka él itt. 1950. január 1. óta a fôváros része. Korábban város, elôtte az ország legnépesebb faluja volt. Szokásos helytörténeti szófordulattal élve: „Már a honfoglalás korában ismert település”. Az elsô okleveles emlék 1138-ban keletkezett, jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elôl elmenekült a lakosság. A falu újratelepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította. Újjáépítésére magasabb fekvésû területét – a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt – jelölték ki. Városközpontja panelházakkal átépült azóta, de az utcák megôrizték a tervezett város szerkezetét. A település életében, fejlôdésében meghatározó esemény volt, hogy a Weiss test vérek 1892-tôl beindították töltényfeltöltô és töltényszétszerelô mûhelyüket, mely alapja lett a késôbbi gyáróriásnak, a Cse-A KRÜLL-UNG irodaház (Óbuda, III. Reményi Ede utca 2.) Az árnyékolástechnikai cég új irodaháza a III. kerület Duna-parti szövetének rendkívül heterogén, egységes építészeti karakterrel, stílussal, vagy funkcióval nehezen leírható részén helyezkedik el. A kihívások és lehetôségek teremtette, gyakran ellentmondó szempontok egyensúlyának példája a nívódíj jal kitünetett sarokhelyzetû épület. Építészeti minôségével messze kirí környezetébôl, mégsem veszi körbe a házat olyasfajta „egzisztenciális” fal, amely a kortárs építészetet a környezetétôl eloldja. Noha az épület egy cég saját irodaháza, az építészeti reprezentációt önmérséklettel hajtja végre. Különösen figyelemre méltó, hogy bár árnyékolástechnikai cégrôl van szó, ez a tematika nem uralja a házat, mi több, a választott megoldások, anyagok nem a technológia mennyiségérôl, hanem inkább kreatív használatáról tudósítanak. Rendkívül dicséretes, ahogy a belsôben a hazai belsôépítészet kísérletezô alakjai, köztük Ivánka András „betonépítész” képviseltetik magukat a lépcsôszerkezettel. Az árnyékolás mint az építészet egyik legkézenfekvôbb, ha úgy tetszik legzöldebb klímatechnológiai eleme az épületgépészetet is meghatározza. Saját, fúrt kútból nyert vízzel végzett fal- és födémhûtés, a hôszigetelések a fenntarthatóság szempontjából is vonzóvá, követendôvé teszik a házat (építész: Kalo Emese, Szabó Eszter, Pász tor József; Építész Kaláka Kft.). ● Csepel jövôje: „A Világörökség Duna menti olimpiája” dr. Polinszky Tibor, Csepel fôépítésze 14 BUDAPEST 2009 január FÔÉPÍTÉSZEK FÓRUMA
