Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. szám január - dr. Polinszky Tibor: Csepel jövője: "A Világörökség Duna menti olimpiája"
pel Mûveknek. További jelentôs állomása a fejlôdésnek, hogy 1912-tôl megindult a HÉV-közlekedés, azonban nem a jelenlegi nyomvonalon, hanem Pesterzsébet irányából. (A HÉV a jelenlegi Ófalu városrészben fordult kelet-nyugati irányból észak-déli irányba, és haladt tovább a jelenlegi nyomvonalán.) Újabb lépés: a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötô átadására 1928-ban került sor. A kikötô a Dunatengerhajózás központja lett. Az 1910-ben 9462 lélekszámú település lakóinak száma 1940-re meghaladta a 47 ezret. Az 1930-as években épültek ki a közintézmények és közszolgáltatások. Ezekben az években kezdôdtek el az ingyenes telekosztások a Királyerdôben, az 1920-as években folytak a parcellázások a Kertvárosban. A kikötôfejlesztés lehetôsége érdekében 1930-ban elcsatolták a szigetcsúcson lévô mintegy 1100 hektáros területet, amely 1928-tôl a Kvassay híd segítségével is megközelíthetôvé vált. (Ma a kikötô – a magánosítást követôen – európai és kormányzati pályázatok útján ismét átalakul, fejlôdik.) A 20. század elejére a település gyakorlatilag beszorult a jelenlegi területére: nyugatról a gyár tömbjei korlátozták a terjeszkedést, északról a kikötôfejlesztés érdekében elcsatolt területek állítottak gátat elé, keleti irányban pedig a Kis-Duna partjáig családi házas, hétvégi házas parcellák sorakoznak. Csepel városi struktúrája az 1950-es évekig két beépítési típusból állt: hagyományos, többlakásos, udvari beépítésû munkáslakásokból a jelenlegi városközpontban, és attól délre, illetve a kertvárosi, királyerdei parcellázások nyomán a családi házas övezetbôl. Az 1950-es évektôl a lakótelep e viszonylag kiegyensúlyozott városi szövet köré épült, majd a városközpont felé fordulva ékelôdött be, elôször csak egy-egy kisebb házcsoport elhelyezésével a Béke téren és Csillagtelepen, majd az 1970-es években jelentôsen átalakítva a város arculatát, de mint írtam, az utak „váz”-szerkezetét megtartva. Ma Csepelt a vegyes beépítésû és szélsôséges népsûrûségû városrészek egymás mellett élése, mintegy 80 ezer lakosa és infrastrukturális lemaradása jellemzi. A jövôben az értékek szigeteként kívánja kihasználni gazdasági és környezeti potenciáljait, dinamikus gazdasági szerkezetet kialakításával, a városszerkezeti problémák kezelésével – új alközpontot létrehozva –, valamint a fenntartható társadalomszerkezet megvalósításával. A kedvezô földrajzi adottságokra, a Duna és Budapest belvárosának közelségére alapozva, Budapest városközpontjának déli irányú terjeszkedési irányához csatlakozva Csepel egyrészt szervesen kapcsolódik Budapest belvárosához, másrészrôl nyit az agglomeráció irányába, és kapuként – mint alközpont – szolgál a fôváros és a szomszédos települések együttmûködésében. Ennek részeként erôsödnek a közúti kapcsolatok a szomszédos kerületekkel, hidak épülnek azok irányába, a HÉV meghosz szabbodik az agglomeráció térségének irányába, továbbá Csepelen fejlôdik a belsô úthálózat, mely hozzájárul a belváros és további lakóterületek átmenô forgalomtól való tehermentesítéséhez. A város a fejlesztési tevékenység eredményeként jelentôs elôrelépést tesz városszerkezeti problémáinak megoldása felé. Ennek részeként új arculattal rendelkezô vonzó városközponti terület jön létre, a 21. század kihívásainak megfelelô funkciókkal. A Gyártelep területe szervesen illeszkedik a városi szövetbe, a belvárossal való optimális kapcsolódása megtörténik. Csepel gazdasági fejlôdésének kulcsát jelenti, hogy a környezeti problémák megoldásával, a gazdasági szerkezet változásával a magasabb hozzáadott értékû termelési ágazatok települnek be, megszûnik a kerület erôteljes alvóvárosi jellege. Megjelennek itt a jelenleg hiányzó minôségi rekreációs és szabadidôs szolgáltatások, megtörténik a Duna-partok revitalizációja és a termálvízkincs hasznosítása. A leromlott lakóépület-állomány felújítása és részben minôségi cseréje révén vonzóbb lakókörnyezet alakul ki, mely egyben hozzájárul a társadalom összetételének kedvezôbb alakulásához, és a társadalmi szegregációs folyamatok megelôzéséhez is. A Szigetcsúcs fejlesztése a kerületi stratégiai célok közül mind a gazdasági, mind a társadalmi, mind a térszerkezeti vonatkozású célokhoz hozzájárul. A fejlesztés elôsegítheti magasabb hozzáadott értéket termelô vállalkozások betelepedését, a kereskedelem és a szolgáltatások térnyerését, erôsebb gazdasági bázissal rendelkezô társadalmi rétegek betelepülését, valamint a városi szolgáltatások körének bôvülését. Budapesti szinten is egyedülálló törekvés olyan összetett városrész létrehozása, amely egyben integrálódik a jelenlegi Csepel szövetébe is. A terület alkalmas vegyes – lakó, lakáshoz kapcsolódó munkahely, egyedülálló tudásközpont, sport és szabadidôs – tevékenységek, valamint egy új városi közpark létrehozására. A városrészben rejlô potenciális lehetôségek akár 12 ezer lakás létesítését, és ehhez kapcsolódóan 20–25 ezer ember letelepülését is lehetôvé teszik. A fejlesztések alapja természetesen a megfelelô infrastruktúra, a közlekedés fejlesztése lesz. Mivel szigetrôl van szó, a szó szerint vett legszûkebb keresztmetszetet a kerület megközelítése jelenti. A közlekedést szervezôk, tervezôk figyelmét is e térségre irányítva, számos, eddig az álmok ködébe tûnô fejlesztés asztalra kerülhet. A távlati tervekben két hídpár (illetve híd és alagút páros) szerepel, míg az M0-s hídjának, az autópályának a megépítésére és a Gerincútra, annak déli irányú folytatására remélhetôen nem kell olyan sokat várni. Az olimpia kapcsán valósulhat meg a csepeli HÉV föld alá vitele, továbbá regionális földalatti vasúttá történô fejlesztése, amely egészen az addig 2x3 sávosra bôvülô M0-ás autóútig közlekedne, ezzel szolgálva ki a déli agglomerációt. A kettes villamos pedig nyugodtan továbbhaladhatna a vízparton panorámajáratként. Ugyancsak nagy könnyebbséget hozhat a hármas villamos meghosszabbítása Csepel keresztezésével Budafokig. A 21. századi igényeknek megfelelô infrastrukturális rendszer megvalósítása a 2020-as olimpiára olyan lehetôség, amely által a fôváros tudatosan, egymásra építve, 15 BUDAPEST 2009 január
