Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Barkoczi Péter: Hátha még nem hallották...

Fillinger Apó" egykori kávéháza a Sebestyén téren, 1896. a Metropolt az UVATERV kapta meg, rajztáblák kerültek a Belvárosi, a Biarritz kávéházba, s a világhírű énekesek autogramos fényképeivel megrakott falu Opera kávéház balettiskola lett. Am ez az idő még messze van. Nyissunk be addig egy újabb Rákóczi úti kávéházba a Szövetség utca — Allianz Gasse — sarkán! A mostani mozi helyén a kávéház neve: Velence, tulajdonosa JJngerleider Mór, főpincére Neumann József. Az a szegény unokaöccs, ki itt mindennap ajándékebédeket eszik: Roboz Imre. Érdektelen és értéktelen adatok? Korántsem . Néhány balul sikerült kísérlet után ebben a kávéházban vetítettek hazánkban először folyamatosan mozgóképeket. Bihary Mihály így emlékezik: „.. .minden délután elsötétültek a villanylámpák, és a párizsi Pat hé filmgyár apró, két-három perces filmjei peregtek le. A kávéházba főleg lókereskedők, konfliskocsisok jártak, s ezek tiltakoztak, hogy egy-egy félórán át sötétben üljenek. De Ungerleider nem törődött velük..." Főpincérével megalapítja a Projetograph Rt."-t, játékfilmeket készítenek: a népszerű újságriporterrel, Fröchlich Károllyal pedig filmriportokat. íme egy hirdetésük: „A Projetograph mozgófénykép r. t. szenzációs újdonsága az újpesti bankrablás. A hihetetlen vakmerőséggel végrehajtott amerikai betörésnek szenzációt keltő helyszíni felvétele, nagyrészt az eredeti szereplőkkel. Hossza 140 méter. Ara méterenként 1,20 Korona.'''' Mikor a nagy Kasselik-házat lebontják, 1912-ben felépítik az Apolló mozit, mely félig színház is, mert szkeccseket mutatnak be. Ezek lényege abban állt, hogy a szabadtéri felvételeket filmen, szobajeleneteit pedig színpadon, élő színészekkel mutatták be. Szerzőjük volt Karinthy Frigyes és Molnár Ferenc is, rendezőjük Michael Curtiz, magyarul Kertész Mihály. Projetographék bérlik ki a Royal Szálloda ráfizetéses első emeleti báltermét, és oda viszik a mozit. Ez lesz a Royal Apollo, a mai Vörös Csillag. A régi épület színpadán pedig az Apollo-kabarét nyitják meg. Igazgatója Roboz Imre. Felvetődhet a kérdés, mért ment rosszul a Royal, ez a szép, modern szálloda. Azért, mert az 1896. évi millenniumi kiállítást megelőző és követő évek idegenforgalmi bűvölete mind alábbhagyott, amint bezárt a kiállítás. Széjjelszedték Ősbudavár kulisszáit, és az álmok szétfoszlottak. Épp a Velence kávéházzal szemben, a 69-es szám alatt bontották le a város egyik legrondább, de jövedelmező lebuját, a Makk-hetest, a „makkheci"-t (hol hajdanán Hrúz Mária nővére is gazdasszony volt) és Parisiannát (így!) építettek színpaddal, tánctermekkel, három zenekarral és egyéb szenzációkkal — ami úgy megbukott, hogy évtizedeken át egyetlen mulatónak, még a Folie Caprice-ból, a kis Rott-tól kivált népszerű Steinherdt Gézának sem sikerült ott megkapaszkodnia. így járt a kiállításra épült Royal Szálloda is 300 szobájával, pálmakertjével, két kávéházával, cukrászdájával, éttermével, különtermeivel, sőt, a szomszédos házban levő gőzfürdőjével. Ray Rezső olyan márványos báltermet épített, ami alig volt kisebb, mint a Vigadóé. Ebből mozi lett, az üres szobákba pedig „ködlovagok" költöztek. Sokáig lakott itt Bródy Sándor. Az étteremben barátait vendégelte; nem feledkezett meg barátnőiről sem. Szép férfi volt és bohém: sokat keresett, pénze ritkán volt. Szállodai adóssága úgy megnőtt, hogy végül is regénykézirattal fizetett. így lett könyvkiadó a Royal Rt. Itt lakott más években ugyan — az apját imádó fiú: Hunyadi Sándor is. A Feketeszárú cseresznye vígszínházi sikerére jött vissza Kolozsvárról, s haláláig hű maradt a szobához, melyet Kolozsvári Grandpierre Emil így ír le: „Leverő, lélektelen cella volt az otthona, vagyis a szállodaszoba a Royal ban. Egyetlen dísze a fénykép az édesanyjáról a falon. A bútoraim mutatott egyszer két kofferre.''' Szobabérlő volt Zsolt Béla is,-kinek Kellér Andor szerint „tettre kész nőkből" álló udvartartása még az öltözködésben is segített. Szobájának kanapéján aludt — bejelentetlenül — Nagy Lajos, kit később a humorista Kálmán Imre vett pártfogásba, megkérve, hogyne rakja ki cipőjét tisztításra az ajtó elé, mert akkor rájönnek, hogy a szobát ketten lakják. És itt lakott a „ködlovagok" életre keltője, a maga is ködlovag: Krúdy Gyula. Egy fiatalon, meggondolatlanul kötött házasságból — 1910—1918-ban menekült ide. A szálló igazgatójának felesége, Rezsán leköti. Közeli, intim a kapcsolatuk. ÍM. M.-né egy leveléből: „aranyos, csak hadjon itt pár sort, hogy mikor várjam. 2—4-ig szobámban leszek, aztán, ha akarja, színházba sem megyek, vagy azután otthon ? ugy-e felel Drága ?" Majd Zsuzsinak, Rezsán lányának 16. születésnapi, ünnepi vacsorájára hivatalos Krúdy is. Romantikus szerelem ébred a 21 évvel idősebb íróban: a Vörös postakocsi nagy sikerével a háta mögött titokban jegygyűrűt küld. A lány megközelíti álmait: „nagy meleg szemével, derékig érő dús sötét hajával, keletiesen kövérkés termetéver — 1918. október 21-én (néhány nap múlva forradalom!) Zsuzsika elhagyja a családi otthont, Krúdy új szállására, a szigeti szállodába viteti magát a lóvasúttal, és nála is marad. Örökre. A felsőszigeti kis szálló a tulajdonosok elnéző nemtörődömsége miatt írók szelíd azilumává vált. Itt élt Krúdy, míg a volt főhercegi nyaraló fűthetetlen szobáiba költöztették át a kis családot. Itt töltötte ifjúságának 16 évét Szép Ernő: „Ma délután magamban j a hotel előtt ültem / regénnyel az ölemben / s mellemre rakott fővel / olvastam...". Még nem alázták meg, mint annyiszor, s még nem úgy mutatkozott be, hogy „Szép Ernő 36