Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-09-06 / 1745. szám
1952. szeptember 6. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI AKIK MEGBÍZHATÓK A “szabad népek” másként a nyugati országok megalakították Amerika irányítása és finanszírozása alatt, az úgynevezett Atlanti Szövetséget, amelynek Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia voltak a tagjai. Később kibővült Nyugat-Németor- szággal, mely szövetség 50 hadosztály felállítását határozta el, hogy ezzel megállítsák a “szovjet aggressziót”. Az év végéhez közeledve, meg lehet állapítani, hogy a szövetségesek, amelyek évek óta billiókat pumpolnak ki Amerikából, képtelenek eleget tenni az Ígéretüknek. Franciaország bejelentette, hogy még nagyon sok száz millió kell neki dollárokban, hogy hozzáfoghasson a beígért hadsereg felállításához. Anglia is bejelentette, hogy “lelassítja” a fegyverkezési programját. Most Belgiumban voltak bajok. A megegyezés értelmében a belga kormány 2 évre emelte fel a »a katonák szolgálati idejét, amire az egész hadsereg lázadásba tört ki, megtagadták a szolgálatot, kivonultak az utcára és az Internacionálé éneklésével követelték a szolgálati idő leszállítását. Ezek a tüntetések minden nagyobb városban történtek, amelyeknek a munkásai szolidáris sztrájkokba mentek, támogatva a katonák követeléseit. Az egységes fellépésre a kormány kénytelen volt meghátrálni és visszaállítani a 21 hónapos szolgálati időt. A siker felbátorította a többi országok dolgozóit és katonáit is és azok is a katonai szolgálati idő leszállítását követelték. Úgy Belgiumban, mint a többi szövetséges országokban erős Amerika ellenes tüntetések voltak. Kétségtelen, hogy az európai hadsereg terve megbukott, nem csak azért, mert a beígért 50 hadosztályból még 5 sem fog az év végére Ridgeway tábornok rendelkezésére állni, de főleg mert egy teljesen megbízhatatlan, Ameri- ka-ellenes hadsereg lenne az, ha sikerülne is valahogy egybefoltozni. UJ SZÖVETSÉGESEK Ez a kudarc a demokratikus országokban, nem megegyezésre késztette kormányunkat, hanem a diktatórikus kormányokkal való szövetségre. A lapok jelentése szerint az amerikai hadügyminisztériumnak Titoval való tárgyalásokkal sikerült elérni, hogy a régóta húzódó görög, török és jugoszláv szövetséget létrehozza. Ugylátszik Titonak sikerült megzsarolnia Amerikát és már el is küldte a megbízottait Görögországba a szövetség megkötésére, akiket a görög dolgozók parázs tüntetéssel fogadtak. A másik uj szövetség Franco és Nyugat-Németország szövetsége, amelynek • eredményeként a német hadi gyárak már teljes erővel gyártják a hadianyagokat Spanyolországban, amelynek a számláját Amerika fizeti. Gyönyörű “demokráciák”, melyeknek nem csak az a hivatása, hogy a “szabad” országokat védjék, hanem Francoval és a náci németekkel Franciaországot kívánják sakkba tartani, ahol már a polgári körökben is terjed erősen az a vágy, hogy szabaduljanak a szövetségtől és semlegesek maradjanak égy esetleges konfliktusban. Európa ma még diplomáciailag együtt halad Amerikával, de ahol a “szabad” országokba meg van a mód, hogy a nép is kifejezze a véleményét, ott kivétel nélkül erős, folyton fokozódó megmozdulás van, amelynek a"célja a háború megakadályozása, minden áron és minden eszközzel. Csak Franco, Tito, a görög és török népeknek nincs módja az akaratát nyilvánítani. Ezekben az országokban belefojtják a népekbe a szót, de hogy ezek “harcra kész” hadosztályai hol és ki ellen fognak harcolni, az a jövő titka. Szomorú és jellemző, hogy az amerikai kormány nagy “szabadság” harca csak azokra a szövetségesekre számíthat, ahol a nép a legelnyomottabb. A “demokráciát” árulókkal, diktátorokkal akarják “megvédeni”. Nagyon hangos világszerte az a követelés, hogy ne fegyverekkel, hanem tárgyalásokkal oldják meg az ellentéteket. Talán ha a nagy választási handa-ban- da elül, még itt is megfogják azt hallani. % HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY?! A Kossuth centenárium csúfos kudarca, amely megmutatta, hogy az elöregedett és a hazafias magyar racketeerekből kiábrándult magyarságot nem lehet többé kötélnek állítani és főleg nem lehet kizsebelni. Elmúltak azok a jó idők, amikor Berkó, Himler, Cserna, Székely Izsóék mélyen vájkálhattak az amerikai magyarság zsebeiben. Ma már jól tudják, hogy a papoknál, szerkesztő és egyleti basáknál a hazafiság a legszélső reakcióval egyenlő és közömbösen, utálattal fordul el minden uj próbálkozástól, amely a zsebe ellen irányul. Most, augusztus 20-ikát, Szent István napját próbálták felhasználni, hogy valami módon megmutassák, hogy az amerikai magyarság az ő kezeikben van. Egy sikeres megmozdulás nagyon kifizetődne igy választások előtt, ha ellehetne hitetni a politikusokkal, hogy számtani tudják az amerikai magyarságot. De az országos akció megint kudarcba fűlt. Egy-két vérszegény összejövetelen kívül csak a katolikus templomokba mondottak imát “az ezer éves magyar alkotmány” helyreállításáért és kérdezgették, hogy “hol vagy István király”. Ez az alkotmány mentés éppen olyan csúfos kudarcba fűlt, mint a Kossuth ünnepély, mert egyikhez éppen olyan kevés köze van a papi-uri társaságnak, mint a másikhoz. EZER ÉVES ALKOTMÁNY Kérdezz meg egy ilyen ultrahazafit, hogy mondja meg neked, hogy hol is van megírva az a hires ezer éves alkotmány. Egy fületlen gombot teszek az el nem adott százezer Kossuth gomb ellenébe, hogy ilyent senki sem tud felmutatni, mert magyar alkotmány, abban a formában, mint az amerikai alkotmány, nincsen, nem is volt sohasem. Amire folyton hivatkoznak és amit most helyre akarnak állítani, az nem egy okmány, amely lefektette a nép jogait, hanem évszázadokon keresztül filgyü- lemlett törvények, rendeletek, megegyezések. Ilyenek az Arany Bulla, Verbőczi Hármas Könyve, királyi rendeletek, amelyek kivétel nélkül az uralkodó osztály jogait szabályozzák, az arisztokrácia, a nemesség elnyomó eszközei voltak ezek az “alkotmányos” jogok kötötték gúzsba a jobbágyságot, szüntették meg a szabad költözködési jogot, szabták meg a robotot a földesurnak, papnak kijáró dézsmát, stb. Ezek az “alkotmányos jogok” ruházták a földesurra a bíráskodás és az első éj jogát. Ezek a jogok hol bővültek, hol szűkültek, aszerint, hogy milyen erős volt a királyi hatalom. A jobbágyoknak ez az ezeréves, csak mesében létező alkotmány, semmiféle jogot nem biztosit, csak súlyos láncokat és nem sokkal volt különb az elszegényedett, paraszti, sorba jutott nemesek sorsa sem. FÉL-FEUDÁLIS ÁLLAPOT Az 1948-as forradalom elbukása után sem sokat változott a helyzet és az 1867-es kiegyezés után a megrősödő burzsiáziának sem volt szüksége Írott alkotmányra, mert megalkudott a földesúri osztállyal, amely részt adott a polgárságnak is a hatalomból, amellyel együttesen tartották távol a parasztokat és az ipari munkásokat az alkotmány sáncaitól. Ez a polgárság jólérezte magát úgy az osztrák császári, mint a Horthy uralom alatt, nem óhajtott semmi olyan alkotmányt, amelynek már figyelembe kellett volna vennie az előretörő munkásosztályt is. Nem volt Írott alkotmány az ’’ezeréves alkotmány”, csak legenda volt. Hogy mégis ezt a legendát akarjaivisszaállítani az elbukott, elkergetett uralkodó osztály, annak oka az, hogy ezer esztendőn keresztül nagyszerűen bevált, mint elnyomó eszköz, mint támasz a soviniszta, háborús politikához és abban reménykednek, hogy ez az “alkotmány” újra biztosítani fogja az uralkodási, kizsákmányolási jogát a magyar nép felett. VAN MÁR ALKOTMÁNY! Az 1918-19-es forradalmakat éppen úgy, mint az 1848-ast, elnyomta a nemzetközi reakcióval szövetkezett úri osztály. így nem volt meg a lehetősége a nép jogait biztositó alkotmány lefektetésére, csak 1949-ben első ízben lett egy egységes törvénybe lefektetve a magyar alkotmány, amely nem egy kiváltságos osztálynak, hanem az egész népnek lefektette a jogait és a kötelességeit. Ez az alkotmány mondotta ki, hogy a “Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama”. A második pont leszögezi, hogy: “A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. A 9-ik paragrafus első pontja kimondja: “A Magyar Népköz- társaság társadalmi rendjének az alapja a munka”. Az alkotmány más pontjai biztosítsák a munkához, üdüléshez, egézség védelemhez és az oktatáshoz való jogot. A magyar alkotmány egyenlő jogot biztosit fajra, vallásra és nemre való tekintet nélkül. Ez többé nem fikció, mert nincsen többé nemzetiségi kérdés és a nőknek minden téren egyenlő joguk és lehetőségük van. Az alkotmányba van lefektetve a gyermekek, ifjak s a munkaképtelen öregek különös védelme. Az alkotmány biztosítja a tudósok, irók, művészeknek az alkotás lehetőségét. Ez az első, ténylegesen Írott és az életve is átvitt alkotmány, amely nem a nemesség és a vele szövetkezett burzsoáziának ad jogokat, hanem a dolgozó magyar népnek, amely ugyan megbecsüli a haladó múltat, de nem kér az ’’ezeréves alkotmányiból és nem kérdi, hogy hol vagy “István király”, hanem szeme a jövőre van függesztve, amelyben látja a nagy célt, a szocialista társadalom megvalósulását. Ti urak, papok és cselédei, csak sírjatok, de nektek és a ti alkotmányotoknak nem lesz feltámadás. “IDEGESSÉ TESZIK” A koreai háború a U.S. hadvezetőséget kezdi idegesíteni. A két év óta folyó7 háború eredménytelensége olyan cselekedetre ragadja a hadvezetőséget, amely az egész világon, de legjobban az ázsiai népek között, mérhetetlen felháborodást váltott ki. Még el sem ült a baktérium használatával kiváltott felháborodás, amelynek a használatát ugyan tagadja a hadvezetőség, de ugyan akkor makacsul megtagadja annak az egyezménynek az aláírását, amely eltiltja a vegyi és baktérium fegyverek használatát, amelyet minden ország aláirt, csak Amerika nem, amelyre pedig a közelmúltban lezajlott Vörös Kereszt világ- kongresszus is felhívta Amerikát. Most a hadvezetőségnek az a határozata váltott ki felháborodást, amely szerint 78 koreai várost, amely még többé-kevés- bé épségben van, teljesen el fog pusztítani. Ennek a határozatnak a végrehajtását az amerikai repülőgépek szorgalmasan folytatják.
