Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1891-07-09 / 28. szám
tisztikarra és választmányra esett: I. Tisztikar: Elnök : Drobobeczky Gyula*); alelnök : Torma János, főjegyző : Takács László, jegyzők : Hollós Sándor ós Masztelyák Pál, pénztárnok: Kardos Ignácz, ellenőr: Wladimir János, könyvtárnok: Tóth Kálmán. II. Választmány : Andrejczo Mihály, Baulovics Sándor, Bodnár István, Csomár József, Dzsuppa Sándor, Erdei György, Gojd'cs Mátyás, Hirschler Soma, Ignáczy János, lhnátovics Miklós, Kaminszky Géza, Kimák György, Kotyó Márton, Kórody Fereucz, Margarethen Izrael, Pákh János, Pákhné-Lehmann Irma, Panulin Péter, Pn/.a Sándor, Repay András, Révész József, jSzabó Józ.mf, Terebes János, Weinné-Héthársy Mária. A megválasztott uj elnököt Kardos vezetése alatt, 4 tagit küldöttség hívta meg a gyűlésre. Belépésekor zajos éljenzéssel fogadták. T i h a n y i tan- felügyelő lelkes szavakkal köszöntötte az uj elnököt, kifejezést adván ama reményének, hogy Drohoheczky vezetése alatt az egyesület a haladás tetőpontjára fog emelkedni. Lelkes szavai élénk viszhangot keltettek a tanítók között. — Drohobeczk y Gyula — tőle már megszokott - - hatásos beszédben köszönte meg a kitüntetést; Ígérte, hogy a tanítók bizalmára, kikhez őt, bár nem elemi tanító, kartársi, ügytársi viszony köti, méltó törekszik lenni; elől fog járni mindenkor a vármegyei tanítóság szellemi, erkölcsi ós anyagi helyzete emelésén fáradozó egyleti munkálkodásban. A rokonszenves fogadtatás biztosíték reá, hogy módjában lesz Ígéreteit beválthatni. Kórody Ferencz indítványára az egyesület közfelkiáltással a tiszteletbeli tagok sorába emelte T h a n y i kir. tanfelügyelőt. E választással a tanítók Tihanyinak az egyesületi élet fejlesztése körül a kötelesség határait meghaladó buzgalmát, mindenkor kész támogatását és hatásos közre inunkálását tüntette ki. Budai Istvánnak a reáliák tanítását tárgyaló terjedelmes felolvasását élénk figyelemmel hallgatta a gyűlés; az értekezés veleje, hogy az elemi iskolai reáíismereteket nem tankönyv, vagy olvasókönyv, hanem a beszéd- és értelem gyakorlatok alapján lehet legtöbb sikerrel tanitani. Puza. 8. az olcsó tankönyveknek fogja pártját, Kórody magvas felszólalásban az olvasókönyvnek, mint a népiskolai reálismeretek vezérfonala mellett foglal állást; Kardos a felolvasó álláspontjának helyességét vitatja ; hasonló irányban, az előadónak szép elismerést nyújtva, szól a dologhoz Tihanyi kir. tanfelügyelő. Tabódy Jenő, tisztb. tag meddőnek tartja az egyszeri hallásra megeredő ós folyó vitát; mert a hozzászólók teljesen nem ismerhetik a tárgyat. A felolvasásnak, az általános gyakorlat szerint nem az a czélja, hogy vitát provokáljon, hanem az, hogy oktatólag hasson, eszméket ébreszszen. Indítványozza, hogy az egyesület a jövőben az ilyen rögtönös bírálatokkal hagyjon fel. — Tihanyi felszólalása után a gyűlés Tabódy indítványát elfogadja s Budai értekezését Kilín elnöklete alatt Kórody és Andrejczóból álló o tagú bizottságnak adja ki; a bizotts. tagok az értekezést egyenkint 14 napig tarthatják magunknál s okt. hó 2-ik csütörtökén tartandó választmányi gyűlésre beadni kötelesek. Hasonló sorsban részesült Erdei Györgynek „Az alkotmányiam ismeretek beosztásáét tárgyaló, különben szitán tártál más érte kezóse. Ez értekezés bírálóivá választotta a gyűlés Kardos elnöklete alatt Hollós és Budai egyleti tagokat. Az elnöknek azon Ígéretét, hogy az értekezéseket lapjában, vagy akár mellékleten kiadja, köszönettel fogadta a gyűlés. Kilin György indítványára kimondta az egylet, hogy a jövő évi nagygyűlést tauszerkiállitással köti össze, mely kiállítás alapját fogja képezni a vármegyei tanszermúzeumnak. Az állandó tanszerinuzeumi bizottság elnökévé Tabódy Jenő, tiszt, tagot, titká*) Örömmel Ltjuk Drobobeczky Gyulát, a tanitók egyesületi munkálkodásának ólén. Meg vagyunk róla győződve, hogy képessége ügybuzgalma, egyéni rátermettsége szép sikert fog bizto-itaui tanítóink közéleti tevékenységének. Hisszük, bogy tanítóink bomlado- zásnak indult testületét össze fogja tartani és az érdeklődő müveit társadalomhoz közelebb hozza. Gratulálunk úgy neki, mint az egyesületnek ! Szerk. A mi pedig belső oldalát illeti a chicnek, azt jelemezni vajmi nehéz. Ha találkoztatok már társaságban kedves urak ós hölgyekkel, a kik első pillanatra kivívták rokonszenveteket, a kik mindenkinek tudnak valami kedveset mondani, anélkül, hogy bó- kolnának, a kik tartózkodók, anélkül, hogy büszkék volnának; beszédesek fecsegés nélkül; akaratlanul nyernek meg mindenkit, bár nem egyszer gúnyosak és csípősek; a kik kedves ötleteikkel, megjegyzéseikkel örök derűben tartják az egész társaságot, szóval, a kikről azt szokták mondani, hogy nekik minden jól áll: ezek kedvenczei a világnak és urai a chicnek. De azért ne gondolja senki, hogy a chic kiváló privilégiuma volna az előkelő osztályoknak ; bár inkább található ott, a hol az auyagi gondok száműzve vannak és a társasági előnyökre nagy súly van fektetve. Az alsóbb osztályoknak is megvan a maga cbic- je. Mikor Göndör Sándor Pista bácsit (a Falu rosszában) lefekteti és hátán vereti el a czimdalmos nótáját, vagy mikor a hepcziáskodó első legény elkurjongatja magát a korcsmában, hogy : „megverek valakit, vagy engem valaki“, — az chic, épen olyan chic, mint mikor Duhaj Náczi beköti az egész czigáuybanda szemét, hogy ne lássanak semmit a világon és úgy húzzák el az ő nótáját; ép olyan chic, mint mikor a mágnás urfiak között megy végbe a párbaj azon théma felett, hogy X. grófné ezen vagy azon az estélyen piros, vagy kék harisnyát viselt-e. — Ez utóbbi mondásom felett ne tessék amúgy könnyeden átsiklani, igen fontos dolog az, a miről most az egész kaszinó beszól. rává Ivilin Györgyöt, tanszertárnokává Kardos Igná- czot választotta á gyűlés;; a bizottság tagjaivá lettek : Kórody Ferencz, Takács László, Budai István és Masztelyák Mihály. A tanítói segélyegyesület ügyének vezetésére ideiglenes elnökül T i h t) n y i tanfelügyelőt kérte fel a gyűlés. Végül jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánított az egyesület Tihanyi tanfelügyelőnek a választás tapintatos vezetéséért, Répay András, volt elnöknek és Ember János, volt főjegyzőnek az egyesület érdekében kifejtett hosszas sikpres munkálkodásáért. Gyűlés után emelkedett hangulata közebéd volt a Pannóniában. A számos felköszöntőből kiemelhető Ember Jánosnak Drohoheczky elnökre, Tihanyi tan- felügyelő ós Kardos pénztárnokra, Drohoheczky Gyulának Ember segéd-tanfelügyelőre mondott toasztja ; említésre méltó Tamaskának Répay volt elnököt éltető beszéde. Újdonságok, Új püspök. Öröme van az ős munkácsi egyházmegyének, öröme Ungvár városának, hogy egy polgárát, a városnak egy országos liirü kimagasló alakját, Firczák Gyula, munkácsi egyhm. nagyprépostot, a nagy-bereznai kerület országgyűlési képviselőjét érte az a királyi kegy, hogy munkácsi püspökké legkegyelmesebben [elneveztetett. Mi, kik Ungvár városának egyik I szellemi orgánumát képezzük, önzetlen szivből fakadó üdvözlettel fogadjuk a hivatalos lap július 5-ki számában közzétett kinevezését hazánk eme jelesének, melyre vonatkozólag a királyi kézirat így hangzik; „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére: S'$lll€llIÁI£ GeiTPIcjk munkácsi gór. szertárt, kát. székes- káptalani nagy prépostot, becsületvölgyi címzetes apátot és szentszék) ülnököt, munkácsi gör. szertárt, kát. püspökké kinevezem. Kelt Becsben, 1891. évi május hó 26 án, Ferencz József s. k. Gfr. Csáky Albin, s. k.h — A munkácsi egyházmegyével együtt Ungvár városa is büszke lehet, hogy ily püspököt vallhat magáénak. A kitűnő tulajdonokkal biró főpapban megnyerte Ungvár azt, a mit egy nagy püspökben kívánunk és remélünk. Biztosak vagy ülik, hogy Firczák Gyula egy rég nélkülözött főpapját fogja pótolni Ungvár- nak, ós püspöki tekintélyének egész súlyával oda fog itatni, hog.y“e város kiemeltessék eddigi elhagyatottságából. Ungvár városával egyetemben kívánjuk kitűnő főpapunknak, hogy ama nemes célokat mind megvalósitva lássa, melyekért fenkölt keble lelkesedéssel van eltelve. Éljen soká Firczák Gyula, az új munkácsi püspök! • * A vármegye főszolgabírói hivatalait és Ungvár város hatóságát e napokban vizsgálta meg gróf Török József főispán. A beható vizsgálat folyamán a főispán ur a hivatalos ügymenet minden ágára kiterjesztette figyelmét. Az eredmény felett megelégedésének adott kifejezést. * Concursus. Az itteni gymnásiumból három VIII. osztályt végzett tanuló pályázott az egri s egy a kassai papnöveldébe ; mindauuyia bevótetett, közöttük egy gör. kath. tanuló is. * Az iparos- és kereskedelmi tanonezok a tanév végével ipari készítményeket állítottak ki, melyek között több csinos tárgy figyelmet keltett. Különben ezen tanoncziskolák most még teljesen a kivánalmaknak megfelelően vannak szervezve, a mi a tanitók buzgalmán felül, kiválólag Zoltsák János ny. gymu. tanárnak, mint a felügyelő bizottság eluökónek érdeme, a ki ezen ügyet odaadással vezeti. Természetesen a polgári osztálynál, annál, a mely a szabadság ós egyenlőség aerájában ura lett a világnak, szintén találkozunk a chic-kei. De a fáradhatlan munka, a komolyan felfogott hivatás, a napi gondok súlya nem képeznek kedvező talajt a chicre, bár ebben is megteremhet, a minthogy fel is található a chic a honoratior osztályban, dús anyagi jólétben, magasabb hivatalokon. — A rendes életű nyárspolgár, a garasos kereskedő, a pedáns és fólszeg professor, a nyegle firtli, kapzsi prókátor soha sem léphet át a chic küszöbén. Hanem az írók és művészek, e kiváltságos népe az emberiségnek, a kiknek hivatása festeni az életet, ezt a komédiát a maga tragicumában, fenségében és prózai mindennapiságban egyaránt; oh ezeknek van fogékonyságuk minden iránt, a mi emberi. Nincs is manapság kedveltebb alakja a közönségnek, mint egy-egy chices szó, vagy művész. — Azon irók és művészek élénk fogékonysággal bírnak minden iránt, a mi felkapott, divatos és kelendő. Ok voltak tehát a chic első terjesztői is. A chiket nem találta fel senki; se el nem tanulta, a chic szabadalmazott tulajdona néhány kiváló egyénnek. A chic, bár oly értelemben, mint manap, kifejezésre nem is jutott még — ezred évek óta létezik. Chic volt az, mikor ama hires spártai hős a futárnak, a ki neki azt jelenté, hogy a perzsák annyian vannak, hogy nyilaik elhomályosítják a napot — azt mondá, hogy „sebaj“, legalább árnyékban fogunk har- czolni. Chic volt, a mikor Nagy Sándor, a világhódító, apjának Maczedoniai Fülöpnek egy újabb győzelmi A magyarországi sz. Bazil rendi szerzet m. hó 25. és 26-ik napjain a munkács-csernekhegyi zárdában, a szerzetrend szabályai értelmében 3 évre érvényes tartományi választó nagy gyűlést tartott, ngos Gébé Viktor ez. prépost-kanonok káptalani vicarius elnöklete alatt. A rend tartományi főnökévé megválasztatott : Leukanics Incze atya és sz. sz. tanácsos. Az egyes kolostorok házfőuökei lettek : a munkács-csernekhegyi zárdában Kraliczky Anatol atya; a m.-pócsiban Tóda Fülöp atya; a miszticzeiben Jozevics Joannicius atya; a k.-bereznaiban Füzér Jeromos atya ; a huszt-bara- nyaiban Vrábely Máté atya; a kraszni-bródiban Miku- lics Czyrill atya; a bukócziban Rokiczky Athanáz atya; a bikszádiban Pásztory Árkád atya. A defini- tórium tagjai lettek: Kraliczky Anatol, Kály Bertalan, Gojdics Antal és Dankanics Jeremiás atyák. A rend titkárává \álasztatott: Kály Bertalan atya. Évzáró ünnepély. Az ungvári g. sz. kath. leánynevelő- ós tanintézet f. hó 29-én délelőtt nagyszámú közönség jelenlétében tartotta meg gazdag ós változatos programmal évzáró ünnepélyét. Az ünnepély műsorozata 2 beszédből, továbbá magyar, német, franczia és ruthén nyelven előadott szavalatokból, zongora-, cimbalomjátók- ós ónekdarabokból állott. Az ünnepély igen szépen sikerült, mert a növendékek igen szépen szavaltak, kellemesen zongoráztak és cimbalmoztak, nemkülönben igen meghatóan énekeltek is. Az ünnepély végén pedig igen sok vendég megtekintette azon kiállítást is, melyet az intézet igazgatósága minden tanév végén rendezted az évfolyamán elkészített kézi munkákból. S ezen dús ós Ízlésesen összeállított kiállítás, nemkülönben a jól sikerült ünnepély fényes bizony it ékai az intézet életrevalóságának ! Dicséret- ós elismeréssel adózunk Gebe Viktor intézeti igazgató s Wein-Hótbársy Mária intézeti főnöknőnek, hogy az intézetet a kor színvonalára emelték, mely megérdemli a közönség pártolását. Az iparoktatás terén elért szép eredmény Thern Auguszta ipartanítónő érdeme. Az intézetet melegen ajánljuk a szülők szives figyelmébe. * Az ungvári kath. legényegyesüíet ünnepélye. Ez életrevaló egyesülete városunknak f. hó 5-én a „Széchenyi liget“-ben berendezése költségeinek fedezésére szavalatokkal és énekekkel egybekötött zártkörű táncvigalmat rendezett. A táuczot megelőzőleg az ünnepély előrajza ez volt: 1. „Isten áldja a tisztes ipart“. Előadja az egyleti dalkör. Karnagy Dudinszky István, tanulmányvégzett papnevendék. 2. „A bűnösök oltalma“ Pály Edétől. Szavalja Ladányi Sándor. 3. Két magyar népdal. Előadja a dalkör. 4. „A rab“ Petőfi Sándortól. Szavalja Csolinszki András. 5. Királyért hazáért“ Erney Józseftől, díjjal koszoruzott pályamű. Előadja a dalkör. 6. „Az elátkozott lélekharang“ Pály Edétől. Szavalja Tégli Bertalan. 7. Három magyar népdal. Előadja a dalkör. 8. „Levél egy kibujdosott barátom után“ Tompa Mibálytól. Szavalja Kemény György. 9. „Szózat“ Előadja a dalkör. Az itt adott műsor is igazolja, hogy ez egyesület az igaz, szép és jó eszmékért lelkesülni tud, ez eszmék szolgálatában óhajtják az egyesület ifjú tagjai magukat Istennek tetszővé s a magyar hazának szorgalmas polgáraivá kiképezni. Elismerés és dicséret illeti Zoltsák János, nyugalm. főgymn. tanárt, az egyesület elnökét, ki szóval, tettel mindent elkövet, hogy az egyesület tagjai mentői jobban művelődjenek, de úgy, hogy mindig Isten lebegjen czélul szemök előtt. Dicsérettel kell megemlítenünk azt is, hogy Dudinszky István végzett papnövendék ének-oktatásban részesíti az egyesüle- Jetet, melynek kebelében ez idén már másod ízben szervezett" egy uj dalkört. Rátérve az ünnepélyre, arról csak dicsérettel emlékezhetünk meg. Az egyes szavalatok jól lettek előadva. Egyes szavalók jelét adák szavaló képességüknek. A dalkör működése kifogástalan volt, meglátszott, hogy a karnagy nagy gonddal tanította az iskolázott hanggal mégnem rendelkező tagokat. Az egész ünnepély jól sikerült, bár a szakadó zápor sokat visszatartott a megjelenéstől, de akik ott voltak, teljes elismerésüknek adtak kifejezést a „látottak“ és „hallottak“ fölött. Az anyagi siker ugyan a kellemetlen időjárás miatt nem volt nagy, de annál bitére felkiáltott: Atyám te meghódítasz mindent — mi fog megírna'adni az ón számomra? Chic volt az is, mikor egv szellemes franczia egy álarezos bálon Diogenesuek öltözve, égő gyertyával járt a tömeg között és bölcs rövid látással mindenkire rávilágított és aztán megvető lenézéssel ment tovább. E különös alak magára vonta a zajló tömeg egész figyelmét. Egyszerre csak a nagy Napoleon kerül a különcz bölcs lámpája elé. Nagy csend köröskörlll. A tudós mereven nézi meg a császárt. De egysserre kiderül komor arczulatja, hirtelen elfujja a gyertya lángját és egy Diogenestől nem várt ügyes meghajlással annyit mond: „en fin j’ai trouvé mon honimé !‘ Mikor a Jókai Bérezi bárója Kőcserépi Evelina ő nagyságának mondja: „Nagyságos asszonyom csak egyet sajnálok a mai szép napon ós az, hogy miért nem kereszteltek migemct Ádámnak“ — ez több a goinbamódra termő bóknál, ez chic. Mikor egy angol lady azt mondja a férjének, hogy ő neki a fekete ruha igen jól áll és nagyon szeretne fekéte ruhát viselni, és ő lordsága erre igy válaszol: „Mylady, ön engem öngyilkosságra provocal“ — ez chic, még pedig a javából. Érted-e már nyájas olvasóm, hogy mi az a chic? Én értem, hogy ilyen hosszasan és unalmasan írni — nem chic.