Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1891-07-09 / 28. szám
nagyobb voit az erkölcsi, melyről a jelenvoltak elismeréssel nyilatkoztak. I. F. J. * Villámcsapás. F. hó 4-én óriási vihar vonulván keresztül Hliviscse ungvármegyei községen át is, a villám Rónai Árpád erdész házába csapott be. A villám a kéményen keresztül hatolt be a család éttermébe, hol mindannyian elaléltak, de egyéb bajuk nem történt. * Egy lépéssel előbbre. A vallás- és közoktatásügyi miniszter bekivánta azon bárom kijelölt telek lejtinérósi munkálatát, melyeken az ungvári uj gymná- sium kiépítése javasolva van; (t. i. a városház tere, a savanyuvizitér és a nagy-ntczai telkek). Az építészeti hivatal most készíti a munkálatokat, melyek mihelyt készen lesznek, fel fognak küldetni. * Uj keresetforrás nyílik a munkásnép számára, a mennyiben az ungvári és a diósgyőri kincstári uradalmakban termelt és még készítendő vasúti bükk- talpfák telítése érdekében szükséges „mozgó telitő telep“ a zugói faraktárban leendő elhelyezése ügyében, e hó 2-án a m. kir. áll. vasút üzletvezetősége és a helybeli főerdőhivatal kiküldött tagjaiból összeállított bizottság a helyet kijelölvén, kimondta, hogy a talpfák telítését e hő második felében megkezdik és e terjedelmes és háládatos munka jó keresetet helyez a munkásoknak kilátásba. * Az ungvölgyi gazdasági vasút építése ügyében Bolgár és Weszter képviselők nem régen itt voltak s az egyelőre Nagy-Bereznáig építendő rendes vá- gányu vasút építése megkezdését még ez év folyamán kilátásba helyezték. A kiépítés költségeihez, mint halljuk, a földmivelési minisztérium is tekintélyes ősz- szeggel hozzájárul. A nyomjelzéshez tegnap már hozzáfogtak. * Tiiz keletkezett pénteken reggel a Beniczky- féle házban, tetőzete kigyuladt, de hamar elfojtották. * A phylloxerával megtámadott ungvári szőllő- területekirtására a földm. minisztérium megadta az engedélyt és a szükséges mennyiségű széukéneget és az ehhez szükséges két fecskendőt díjmentesen a vármegye rendelkezésére bocsátotta. Guzman Dénes szakértő e napokban Ungvárra érkezett, hogy az irtási munkát megindítsa. E fontos ügyben kedden köz- igazgatási bizottsági gyűlés volt. * Az országgyűlési képviselőválasztók ideiglenesen összeállított névjegyzéke az 1876. XVIII. tcz. 2-ik §-a rendelkezéséhez képest a központi választmány székhelyén a megyeház nagytermében, a községek választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig a körjegyzőség székhelyén közszemlére ki van téve, — ennek nyomán: 1. A névjegyzéket f. évi julius hó 5-étőt július hó 25-ig bezárólag reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. 2. Az 1874. évi XXXIII. t. ez. 44. §-a értelmében a névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választó kerületben, melyhez tartozó valamely községben felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. Ezen felszólalások julius hó 5-étől 15-ig bezárólag írásban adandók be. 3. A felszólalásokat mindenki megtekintheti s azokra julius 16 tói jul. 25-ig bezárólag mindenki, ki felszólalni jogosítva van, Írásban észrevételeket nyújthat be, — az észrevétel minden beadványhoz külön adandó be. 4. A felszólalások és az azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intózendők, és szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. * Vasúti kedvezmény a munkásoknak. E tárgyban a keresk. miniszter a következő rendeletet intézte a törvényhatóságok és keresk. kamarákhoz: * Uj zóna rendszer. A m. kir. államvasutak vonalain az o.-m. államvasut vonalainak államosításával egyidejűleg uj zónarendszer fog életbe lépni, mely rendszer kidolgozásával tizenkét, az igazgatóságtól kiküldött tisztviselő foglalkozik. Ez újabb zónarendszert az államosított o.-m. vasutak vonalaival beállott változások teszik szükségessé. A zónák lényegesen megváltoznak, igy hát kell, hogy maga a rendszer is ennek megfelelőleg változzék. A tő góczpont természetesen most is Budapest lesz. * A vasárnapi munkasziinet szabályozása tárgyában kiadott miniszteri rendelet tervezetét, illetőleg az arra vonatkozólag a keresk. és iparkamarák és az országos ipartestületek részéről beérkezett javaslatokat letárgyalta az országos ipartanács. Az egyedárusági czikkekre nézve a miniszter a pénzügy miniszterrel egyetértőleg kivált megállapodásra jutni és egyelőre A m. kir. államvasutaknak érvényben álló új helyi díjszabása szerint munkások, ha legalább harminczan egy és ugyanazon rendeltetési állomásra utaznak együtt, személy és omnibus vonatoknál a III. kocsi osztályban fél III. osztályú jegygyei utazhatnak. TJjabb időben tapasztaltam, hogy ezen a munkásoknak nyújtott, kedvezménynyel egyesek üzérkedéseket folytatnak olykóp, hogy a munkásokat a kikötött számnak megfelelő csapatokba összeállítják és tőlük bizonyos közvetítési dijat szednek be. Miután nem tartom tneg- engedhetőuek, hogy a munkásoknak nyújtott eme kedvezménynyel egyesek ily üzérkedéseket folytassanak s hogy ezeket megrövidítsék az által, hogy a munkásoktól esetleg tetszés szerinti magasabb menetdijakat szednek, másfelől pedig a in. kir. államvasutakat is károsítják az által, hogy a bejelentett «csapatokba oly egyéneket is besorozhatnak, kik a kérdésben forgó kedvezményre foglalkozásuknál fogva igényt nem tarthatnak, ennélfogva czólszerűnek találtam, hogy (czirn) az érdekelt körüket a munkásokra nézve fennálló fentebb idézett díjszabási kedvezményről minél szélesebb körben tájékoztassa s egyszers mind figyelmeztesse az illető érdekelteket, hogy a munkásoknak az említett dij mérséklés igénybevétele czóljából nem kell vállalkozókhoz vagy közvetítőkhöz fordulni, hanem a menetdíj kedvezményt a m. kir. államvasutak vonalain minden közvetítés nélkül vehetik igénybe, ha az állomásokon akár megfelelő számban társulva, akár pedig egyenként is megjelennek, mely utóbbi esetben maga az illető állomás fog arról gondoskodni, hogy az előirt számú főből álló csapatok összegyüjtessenek és elszállittassanak. Midőn megjegyezném, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságát ily értelemben egyidejűleg utasítóin, felhívom a cziinet, hogy az érdekelt köröknek és munkásoknak a fentebbi értelemben minél szélesebb körben leendő felvilágosítása, illetve tájékoztatása iránt saját hatáskörében mielőbb intézkedjék. Budapest, 1891. junius hó 9-én. Baross s. k. arról van szó, hogy az üzletek vagy bezáratnak vasárnap délután, vagy pedig egyedáruság tárgyát, képző czikkeket a többi áruktól teljesen elkülönítve tartoznak árulni s minden visszaélés esetén az áru- lási engedély megvonásával büntetendők. — Az ipar, gyári és kereskedelmi irodákban a munka (levelezés könyvelés stb.) csak vasárnap délelőtt 11 óráig fog megengedtetni. Ellenben kiterjesztetett a munkaszünet a borbély-, fodrász- és paróka-készitő iparra, melyek űzői vasárnap déli 12 órakor tartoznak üzleteiket zárni és a fűszer-, borfesték-, csemege-, lisztkereskedésekre és szatócsokra, melyek csak vasárnap délelőtt 11 óráig lehetnek nyitva, a sátor alatti kofaüzletek, a speciális tej, gyümölcs és kenyérkereskedé- sek azonban egész nap nyitva tarthatók. — A cognacipar részvénytársaság a minap tartotta meg Budapesten alakuló közgyűlését. A társaság budapesti, osztrák* horvát és frauezia érdekeltek csoportjából áll és vezérigazgatóul Berger J. R. urat, a Berger, Volk és társa ezég beltagját hívták meg, mely utóbb nevezett ezég üzemét a társaság magához váltotta. A „MAGYAR HÍRLAP“ első számának megjelenése óta több mint három hónap múlt el. Hálával ösmerjiik el, hogy az ország olvasóközönsége lapunkat már megindulásakor a magyar hírlapirodalom történetében páratlan bizalommal halmozta fel. Fokozott szellemi és auyagi erőfeszítéssel igyekeztünk hálánknak kifejezést adni, és ez irányú törekvésünk jövőben sem fog lankadni. Politikai irányunk alapjait már első felhívásunkban kifejtettük. A „Magyar Hírlap“ a mint eddig is volt, a jövőben is az eddigihez hasonlóan gazdag tartalmú napilap lesz. Tárezarovatuuk csupán egyetlen elvnek hódol : hogy okos, érdekes, modem ezikkeket szerezzen mindenünnen, bár ha fáradság vagy utánjárás árán juthatna csak az ilyen müvek birtokába. Nem csupán az elismert nevek kultuszát űzi, hanem a névtelen akár kezdő Írók munkáit is közvetíti a közönséggel, ha azok egy vagy más tekintetben figyelemre méltó vonásokkal dicsekedhetnek, ügy a novellisztikus tárczákat, mint az' úgynevezett kontempláló, elmélkedő czikkeket egyaránt szívesen kiadja, ha elmések, érdekesek, elevenek s nem ellenkeznek azzal a diskréczióval, melyet egy család számára készült újságnak soha sem szabad szem elől tévesztenie. Apró ezikkeiben a „Magyar Hírlap“ könnyed fürge tollal dolgozza föl mindamaz aktuális eszméket és eseményeket, melyek az idő szerint az ország és világ különböző elméit foglalkoztatják. Ujdonsági rovata minden magyarországi hírlap közt a leg- dusabb s nincs egyetlen olyan száma, mely egész halmazát ne közölné a legfrissebb híreknek, melyeknek egy részét csupán a „Magyar Hirlap“-ból tudathatja azon a napon a közönség. Bár minden nevezetesebb városban sőt minden népesebb közönségben van külön levelezőnk, ujdonság-pályázatunk révén naponkint tömegesen érkeznek hozzánk önkéntes levelezőink tudósításai Szerkesztői üzenetek czimü rovatunk kedveltségét fényesen bizonyítják ama szám nélkül való levelek, melyek szerkesztőségünk asztalain naponkint összogyülekezuek. Olvasóinknak a „Magyar Hírlap“ minden lehető alkalommal szívesen áll e rovatban rendelkezésére; a beküldött munkákat lelkiismeretesen megbírálja, vitás vagy nehezebben, eldönthető kérdésekben tanácsot ad, s egyes társadalmi problémákat élénken, sokszor humorral beszél meg. Ezek a szerkesztői üzenetek képezik ama láthatatlan kapcsot, mely a „Magyar Hirlap“-ot az olvasó közönséggel összeköti. A „Magyar Hirlap“ következő pályázatokat tűzte ki, melyekkel a széplitteratura némely ágán tehetségéhez képest lendíteni akar. így novellára 100 darab aranyat, tárczaczikkre 40 darab aranyat, és egy eredeti újdonságra 10 darab aranyat tűzött ki jutalmul. Ez az utóbbi pályadij állandó és minden hó 20. napján okvetlenül kiadatik annak, a ki a legjobb, legérdekesebb újdonságot bocsátotta a hirlap rendelkezésére. A „Magyar Hirlap“ rendes tartalmán kivtil három mellékletet ad olvasóinak hetenkint. Minden vasárnap mezőgazdasági mellékletet, minden kedden irodalmi mellékletet, és minden csütörtökön tanügyi mellékletet küld szét olvasóinak, melyeknek redi- gálását igazi szakférfiak végzik sok tudással és törekvéssel. A „Magyar Hirlap“ minden előfizetője — legyen az bár régi vagy olyan, aki most lép be az előfizetők sorába — ingyen és egész terjedelmében megkapja főmunkatársunk, Mikszáth Kálmán Galamb a kalitkában czimü terjedelmes elbeszélést. A „Magyar Hirlap“ szerkesztőségének belső tagjai a következők : Abonyi Árpád, Ambrus Zoltán, Báttaszéky Lajos. Fenyő Sándor (h. szerkesztő). Füredi Mór, György Endre, Horváth Gyula (felelős szerkesztő), Iriney Ferencz, Janovics Pál, Kürtby Emil, Kohn Dávid, Kálnoki Izor, Márkus Miksa, Mikszáth Kálmán főmunkatárs. Szana Tamás, Szomaházy István, Szemere Atillia, Szcre- dai-Sváb Leó, Szabó Endre, Szemere Huba, Zilahi Kiss Béla. A „Magyar Hirlap? -előttzetési ára; Egész évro 14 frt. Hat bóra 7 frt. Három bóra 3 frt 50 kr. Két bóra 2 frt 40 kr. Egy hóra 1 frt 20 kr. A „Hét“ czimü szépirodalmi hetilappal együtt ; egész évre 20 frt. félévre 10 frt, uegvedévre 5 frt. Júliustól kezdve lapunk előfizetői kedvezményes áron rendelhetik meg az „Üstökös“, humorisztikus heti lapot is, t. i. a „Magyar Hírlapot“ és az Üstököst“ együtt egész évre (22 frt helyett) 20 írtért, félévre 10 írtért, negyedévre 5 írtért. A „Magyar Hirlap“ kiadóhivatala Budapest, Grauátos-utcza 16. fog és nemcsak helyeselve az eszméket, melyeket az irat tartalmazott, hanem maga is kifejezést adva azoknak. Ekkor megesett rajta olyan megszokott, látszólag olyan közönséges valami, hogy rendesen elkerüli figyelmünket, pedig életünknek egyik legtitokszerübb legkiválóbb jelensége; ez abban a körülményben áll, hogy az úgynevezett élő ember igazán életre ébred, hogy ha érintkezésbe lép az úgynevezett halottakkal, egy életet élve ezekkel. Julius lelke belemélyedt e gondolatok Írójának leikébe és e benső érintkezés után szemlélni kezdte magát és végig tekintette saját életét. És ő maga és egész élete borzasztó csalódásnak látszott neki. Nem élt; hanem az élet körüli minden gondjával és aggodalmával, mind ama kísértésekkel, melyeknek alá volt vetve, szétrombolta az igaz élet lehetőségét. ■— Nem akarom életemet széttaposni s tönkretenni, inondá magában: élni akarok, rá akarok térni arra az útra, a mely az élethez vezet. Mindezt elmondta neki Pamphilius régebbi beszélgetéseikben, melyek most a tiz év előtti élénkséggel és erővel támadtak föl benne, és mindez oly tisztának és oly világosnak látszott neki, hogy csudálko- zott a felett, hogy képes volt az idegen ember szavaira hallgatni és felhagyott azzal a szándékával, hogy kereszténynyé fog válni. Most eszébe jutott az idegennek egyik tanácsa is, mely igy szállott: „Ha majd megpróbáltad az életet, akkor aztán, ha még mindig kedved lesz hozzá, térj át a keresztényekhez*. — Megpróbáltam az életet, mondá magában, és nem találtam benne semmi vonzót, semmi lényeget. Eszébe jutott továbbá Pamphilius Ígérete, hogy bármikor jönne a keresztényekhez, bizonyos lehet szívélyes fogadtatás felől. — Elég! kiáltott fel; eleget tóbolyogtam és szenvedtem; már most elhagyok mindent és kereszténynyé leszek és a hit szabályai szerint akarok élni. Feleségével közölte szándékát s ez magánkivül volt a boldogságtól, mikor ezt hallotta. Felesége kész volt őt követni. Már most csak az volt a kérdés, hogy miként hajtsák végre ezt a tervet. Mit kezdjenek a gyermekekkel? Ezeket is magukkal vigyék és kereszteltessék meg, vagy pedig pogány nagyanyjukkal hagyják? Tanácsos, emberséges lett-e volna őket keresztényekké tenni és az eddigi kényelem és fényűzés után mindazoknak a megpróbáltatásoknak és nélkülözéseknek kitenni, melyekben e szekta tagjai annyira gyönyörködtek. A rabszolganő hajlandónak nyilatkozott velük menni ős a gyermekekre, mint szeme fényére ügyelni. De az anyai szív nem engedte meg, hogy ehhez hozzájáruljon. Alihoz ragaszkodott, hogy nagyanyjuknál maradjanak. Julius erre ráállott és ezzel el volt hárítva az egyetlen komoly akadály, és miután ez a kérdés kielégítő módon el volt intézve, Julius és felesége nyomban hozzáfogtak a többi intézkedésekhez, hogy életük legfontosabb lépését megtegyék. Hetedik fejezet. Végre valamennyi előkészület meg volt téve ős már csak Julius betegsége volt az egyedüli nehézség — sebei még mindig nem hegedtek be — és ez arra kényszeritette, hogy néhány héttel élhalaszsza az utolsó dön ő lépést, mely örökre szét fogja oldani azokat a kötelékeket, melyek őt ősei vallásához, hagyományaihoz és gondolkozásmódjához fűzték, és mely őt befogja vezetni az általa választott uj életbe. A mint egy reggel álmából felébredt, hírül hozták neki, hogy egy ügyes orvos, ki véletlenül a városon keresztülutazott, azt az óhajtását fejezte ki, hogy őt látni akarná és megkísérlem egészségét és testi épségét helyreállítani. Julius nagyon megörült ennek és CJ3 S3 03S. GS. Dolgozzatok a mig mécsetek ki nem alszik. Regény a kereszténység első korszakából. Irta: gróf Tolsztoj Leó. — Fordította: Somogyi Ede. (Folytatás.) Régen, mielőtt a kéziratot végig olvasta, abban a helyzetben érezte magát, a melyben sokan vannak, mikor egy könyvet olvasnak, azaz mikor mások gondolatait olvassák azzal az őszinte vágygyal, hogy az igazságot kutassák; leikeik érintkezésbe lépnek azokkal, a kik ezeket a gondolatokat támasztották. Folytatta az olvasást, előre kitalálva azt, a mi következni azt mondta, hogy menten látni akarja az orvost, és néhány pillanattal utóbb betegágya előtt látta ugyanazt. az idegen férfiút, kivel több év előtt, mikor a keresztényekhez készült menni, az országúton találkozott és hoszabb beszélgetést folytatott. Az orvos gondosan megvizsgálta a sebeket s aztán bizonyos füvekből álló orvosságot irt elő, mely a beteg erőit helyre fogja állítani és gyógyulását elő fogja segíteni. — Képes leszek-e valaha kezemmel dolgozni? kérdező Julius. — Ú, minden bizonynyal. Képes lészsz lovakat hajtani, a hogyan ezelőtt hajtottál, és Írni is, a menynyit tetszik. — Igen ám, de én kemény munkát értek, például kapálni. — Bevallom, hogy ilyen munkára nem gondoltam, viszonzá az orvos, mivel a te állásodbeli embernek nincs szüksége arra, hogy ilyen munkát végezzen.-- Sőt ellenkezőleg, a munkának épen ez a neme az, melyre vállalkozni akarok, viszonzá Julius; aztán elmondta az idegennek, hogy mily lelkiismeretesen követte tanácsát és próbált életet, mennyire tapasztalta, hogy minden csalfa, a mit az élet igér és hogy most, csalódva és elégedetlenül, szilárdan el van tökélve, hogy megvalósítja azt a szándéká\ mely több év előtt íneafogamzott benne és fölkeresi a keresztények községét. — Az igéző hamisságoknak valóban gyönyörű hállóját szőhettek körülötted, hogy te, a ki oly magas társadalmi állást foglalsz el, a kire megtisztelő és tiszteletreméltó kötelességek és telelősségek hárulnak — különösen gyermekeidre való tekintettel — képtelen vagy álezájukon keresztül látni ős megtévesztéseiket szétoszlatni. — Légy szives ezt elolvasni, viszonzá Julius, az idegennek odanyujtva azt a görög kéziratot, melyet ő maga nehány nap előtt oly bámulatos erővel tanulmányozott. (Folyt, köv.)
