Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-11-29 / 48. szám
u 2<r a 48. szám 2. oldal. Vájjon mit akar tulajdonképen a közönség elérni ? Ugyebár azt, hogy ha már az eddiginél nagyobb anyagi áldozatot hoz, úgy végre-valahára utczáinkon még tél-viz idején is szabadon járhassunk-kelhessünk anélkül, hogy térdig érő piszokban keljen gázolnunk ? Ugyebár azt, hogy ne keljen többé a városi rendőrkapitánynak, mint a köztisztaság főőrének a városi közgyűlésen felállani s megfenyegetni a képviselőtestületet és a polgármestert, (mint történt ez a múlt évben), hogy az utczák tisztátalansága miatt a várost megbüntetni lesz kénytelen? Ugyebár azt, hogy ha a szemétfuvarozás bérbe van adva, ne kelljen még a bérösszegen felül éven- kint 2000 — 3000 K-t külön e czimen kiadni, elpocsékolni, elprédálni, mindamellett szemétben járni? ! No hát ha ezt akarja, — amint nem is kívánhat mást, — úgy tessék a képviselőtestület minden tagjának, aki a köz-tisztaságot őszintén kívánja, eljönni a városi közgyűlésre, amikor ez ügy ismét napirendre tűzetik, s szavazatával megmutatni azt, hogy a képviselőtestület 112 tagja bir annyi szellemi képzettséggel, bíráló és intéző képességgel, mint a tanács, s bírva ezzel, a tormák miatt a lényeget elejteni nem engedi. A legutóbbi közgyűlésen ugyanis a tanács részéről azt hangoztatták, hogy a vállalkozóra való felügyelet meghatározása a tanács belügye (házi ügy) s mint ilyenben a képviselőtestületnek intézkedési joga nincs s tőle a tanács csakis a költségek megszavazását kéri! No már szeretném én azt látni, hol van az megírva, hogy a tanácsnak kizárólagos joga afelett intézkedni, hogy miként történjék a szemétfuvarozás! Miért volt hát akkor szükség a szervezeti szabályrendeletet oly sürgősen letárgyalni, ha nem azért, hogy a tanács részéről a képviselőtestületet ért gyakori fumigálás, semmibe ve vés végre megszűnjön s hogy a városi tanács annak tudatára ébresztessék, hogy nem o, hanem a képviselőtestület ura a város ügyei intézésének ! Kérelmem tehát oda irányul, hogy a városi képviselőtestület tagjai végre lássák be azt, hogy oly abnor- mis állapotok között, aminőben jelenleg Ungvár városa van, nem elég a tanács munkásságával szemben magántársaságban kifogásásainkat megtenni, de szükséges szemtől-szembe kijelenteni azt, hogy azzal a munkássággal, amit kifejtenek, megelégedve senki sincs! A minthogy nem is lehet ! A köztisztaság ügyét oly közelről érdeklő ügy, mint a város utczáinak tisztasága, azaz a fuvarozási vállalatnak mily módon való bérbeadása, szintén megérdemli, hogy komolyan tárgyaltassék, s ez ügyben a most benyújtott tanácsi javaslat még az esetben se fogadtassák el, ha annak elfogadása mellett a vállalati felügyelettel magukat megbizatni kívánó tanácstagok berzenkednének is. Mert ha a tanácstagok álláspontja jutna többségre, ha a gazdasági tanácsos által elkészített árlejtési feltételek szerint fog a városi „szállítási vállalat“ bérbe adatni, akkor bízvást elmondhatjuk : adtál Uram esőt, de nincs köszönet -benne. Mert akkor több lesz ugyan a ló, a (mostani három pár helyett négy), — több lesz a parancsoló, a vállalkozóval rendelkező hatósági közeg, mint most, — de a város tisztasága az erősen fokozódó bérleti ár daczára sem fog egy cseppet sem javulni, s el lehetünk rá készülve, hogy a rendőrkapitány a közeledő tél folyamán nemcsak hogy meg fogja fenyegetni Ungvár város közönségét, de mégis fogja büntetni, amiért utczái a sok felügyelő, uj szerszám, előírásos fuvareszköz, vasalt szán, lóvizitáczió, városi trágya stbbi daczára is piszkos és undort keltő lesz. Ajánlom tehát indítványom elfogadását ; amit a jelen esetben annál inkább kérhetek a városi képviselőtestület tagjaitól, mert véleményem teljesen megegyező a város köztisztaságát minden alkalomkor előmozdítani igyekvő városi t. orvoséval. Városi közgyűlés. — Nov. 26. — Gyéren látogatott rendkívüli közgyűlése volt az elmúlt csütörtökön Ungvár város képviselőtestületének. A délutáni 3 órára összehívott közgyűlést jóval 3 és Va óra után nyitotta meg Ivántsy László dr. polgár- mester. A napirend első pontjaként a lemondás folytán megüresedett számvevőszéki tagság töltetett be, megválasztatván e helyre Flach Jakab. Majd Fejér Emánuel kanonoknak az iskolaszéki tagságról, s ezzel együtt az iskolaszéki elnökségről való lemondása vétetett sajnálattal tudomásul. A katonai előfogatok előállításáról, valamint a szemóthordás és pöczegödör tisztításról alkotott szabályrendeletek tárgyalása elhalasztatott, s ezek helyett a 20 éves kövezetvámszedósi jog elnyeréséhez szükséges árlejtési feltételek megállapítása került sorra. Mocsárv Géza t. ügyész adta az ügyet elő, jelezvén, hogy a kövezetvámból készítendő általános csatornázási hálózat, a radvánczi utón, Kossuth-tér, Nagy- és kis-hidutcza, vármegyeház-tér és szobráncz- utczán átvonuló állami útnak koczkakővel való kiburkolása, s a mellékutczáknak macadammal való ellátása a tett számítások szerint mintegy 210,000 koronát igényelnek. Minthogy pedig a kereskedelemügyi m. kir. miniszter csak úgy engedélyezi a 20 éves kövezetvám- szedési jogot, ha látni fogja, hogy mily összeget igényel a tervbe vett csatornázási és utczakövezési munkálat, s ez okból ajánlja, hogy az általa elkószitett próbaárlejtési feltételek fogadtassanak el, s hogy a tervezett munkálatokra próbaárlejtés tartassák meg. A képviselőtestület ehez hozzájárult; a feltételek részletes tárgyalása alkalmával azonban kitűnt, hogy azt a pénzügyi és gazdasági bizottság nem tárgyalta, s igy a2 a napirendről levétetvón, javaslattétel végett a pénzügyi és gazdasági bizottsághoz utasittatott. Majd helybenhagyatott a tanácsnak azon intézkedése. hogy Mandula Ignácz dohánytőzsde-tulajdonos 40, Ackermann Dávid vállalkozó pedig 50 K telepe- dési dijat tartozik fizetni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek leirata folytán a reáliskola jelenlegi helyiségének bérfizetését a képviselőtestület jövő évi julius hó 31-óig ismét elvállalta. Az ungvári bútorgyárnak több laktanyai helyiség — kizárólag raktárhelyiségekül — évi 1050, Schuh Miksának és Lévai Mórnak raktárhelyiségül pedig egy- egy szoba évi 120 K bérért kiadatott. Barajevácz Szvetozár, mint a Fehér Hajó bérlője, aziránt kérelmezett, hogy az általa megajánlott bérösszeget szállítsa le a város. A kérelemnek hely nem adatott Wassermann Károly szintén elutasittatott azon kérelmével, hogy a Fehér Hajóban bérelt üzleti helyiségeibe a város kályhákat állítson. Most került sor, a közgyűlési meghívóban 12-ik- nek jelzett, s „A szállítási vállalat bérbeadására szükséges árlejtési feltétel megállapítása“ czimmel felruházott napirendi tárgyra, melyről lapunk más helyén bővebben emlékezünk meg. A tanácsi javaslattal szemben Gaar Iván azt indítványozta, hogy a szemét- stbbi fuvarozási vállalat úgy adassék bérbe, mikép a vállalkozó köteles legyen az utczai szemetet még aznap elszállítani, amikor az össze- söpörtetik, s ne az eddigi rendszer tartassák fenn, hogy a vállalkozó bizonyos számú lovat és fogatot legyen köteles a város rendelkezésére bocsátani, anélkül, hogy egyéb kötelezettsége lenne, aminek, eredménye, hogy a szemétfuvarozás a bérleti 3600 koronán felül még 2—3 ezer koronába kerül, s az utczák mégis piszkosak. Ez indítványt ajánlotta elfogadásra Ország Jakab dr. tiszti orvos és Grossmann Péter képviselőtestületi tag. Mocsárj Géza t. ügyész a kivitel módját házi ügynek mondva, a képviselőtestületet csak a költségek megszavazására kérte. Eközben az idő előre haladván, a kis számra apadt képviselőtestületi tagok türelme pedig elfogyván, a közgyűlés befejeztetett azzal, hogy majd a határozat a legközelebbi közgyűlésen fog meghozatni. Kiállítás az „Erzsébet Örökimádás- templom“ alapjára. Az „Erzsébet örökimádás templom“ ungvárme- gyei gyüjtőbizottsága, Török Hermina és Sztáray Irma grófnők kezdeményezésére elhatározta, hogy az „Erzsébet örökimádás templom“ alapjának gyarapítására, Ungvárt mübecsü tárgyak, valamint régiségek és ereklyékből a jövő év tavaszán kiállítást rendez. E tárgyban f. hó 15-én a vármegyeházában Török Hermina grófnő elnöklete alatt értekezlet tartatott Az értekezleten jelen voltak Lám Sándorné, Kende Péterné, Komjáthy Tihamérné, Sztáray Irma grófnő, Wein-Héthársy Mária úrnők, továbbá Bánóczy Béla, Benkő József, Gebe Andor, dr. Hiersch Károly, Hidasi Sándor, Laudon István dr., Medreczky István, Papp János, Petridesz János, Eoleizek Mátyás és Saxun József. — Az értekezlet hosszabb eszmecsere után a kiállítás tervét egyhangúlag magáévá tette és a szükséges előintézkedósek megtételére Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő elnöklete alatt egy szükebb körű bizottságot küldött ki, melynek tagjaiul megválasztattak Hodula Károlyné és Wein-Héthársy Mária úrnők, Bánóczy Béla, Hodula Károly, dr. Laudon István, Papp János, Petridesz János és Saxun József. E bizottság munkáját már megkezdette és a kiállítás érdekében f hó 20-án számos példányban a következő kérelmet bocsátotta ki: Kérelem ! Az „Erzsébet Örökimádás Templom“ ungvárme- gyei gyűjtőbizottsága 1904. év május havában Ungvárt mintegy 15 napra terjedő kiállítást rendez, melynek czélja egyrészt a közönségben a műizlést és érdeklődést a műbecsü tárgyak (régiségek, ereklyék) iránt felkelteni és fokozni, másrészt az „Örökimádás Templom“ alapját gyarapítani. A kiállításra a bizottság elfogad: a festészet, szobrászat, műipar, majolika és kerámia, női kézimunka, házi ipar, a néprajz stb. körébe tartozó, akár újonnan készült, akár régi minden olyan tárgyat, amely vagy a műizlés fejlesztésére alkalmas, vagy történelmi becsénél fogva az érdeklődésre számot tarthat. Felkérjük Ungmegye t. közönségét, hogy aki ilyen tárgy birtokában van, azt a nemes czél érdekében a kiállításra átengedni s a jelen kérelemhez mellékelt ivén a rendező bizottságnak a jegyzék beküldése által bejelenteni szíveskedjék. Kérjük továbbá az érdeklődőket arra is, hogy azon ismerőseiket, akikről tudják, hogy ilyen tárgyakkal rendelkeznek, a kiállításban való részvételre buzdítani és igy az ügy sikerét előmozdítani szíveskedjenek. Miután pedig az egyik czél az, hogy az „Örökimádás Templom“ alapját gyarapitsuk, felkérjük az i. t. hölgyeket és urakat, hogy a kiállítás befejezésével rendezendő tombola vagy sorsolás czéljára egyes tárgyakat adományozni s ezeket is az alábbi jegyzékben e bizottság tudomására hozni méltóztassanak. Midőn megjegyezzük, hogy a tárgyak beküldésének ideje a kiállítókkal annak idején közöltetni fog, felkérjük az érdeklődőket, hogy a kitöltött iveket Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő czimére Ungvárra f. é. deczember végére beküldeni szíveskedjenek. Kelt Ungvárt, 1903. év november hó 20. Hazafias tisztelettel: Török Her min Kende Péterné grófnő szül. Sztáray Sarolta grófnő. Sztáray Irma grófnő. Laudon István dr. Hidasi Sándor »Örökimádás Templom« rendező bizottsági elnök, ungmegyei gyüjtőbizottságának titkárja. Midőn a vármegye és Ungvár város közönségének jóakaratu figyelmét a tervbe vett kiállításra előzetesen is felhívjuk, megvagyunk győzőzve, hogy minden szépet és nemeset lelkesen felkaroló közönségünk a kiállítás rendező bizottságát — a kitűzött szent czél érdekében is — a legmesszebb menő támogatásban fogja részesíteni. TARKASÁGOK. Czenczi néni beszél.... Az olvasó előtt eddig sikerűit ismeretlennek maradnom. Annyi indiskretiót elkövetek mégis, hogy elárulom, miként nem vagyok vén asszonv, amit az igazol főkép, hogy pár hét óta ismét férjnél vagyok. Azért is nem jutottam hozzá, hogy a mézes hetek alatt röpke gondolataimat okulásul a kárörvendő világ elé bocsássam. Szerelem nélkül mentem ugyan férj hez, de a házasság folyamán megszerettem uramat, aki negyven éven túl van s igy inkább arra szorul, hogy szeressék, mint arra, hogy szeressen. A sógorasszonyom is hozzánk költözött Komoly asszony vagyok s nem vagyok rá félteke y, bár az uram az én jelenlétemben bizalmaskodik is vele De ép ezt veszem bizonyítéknak arra nézve, hogy nincs közöttük semmi bűnös viszony, különben tüntetőleg, kimérten viselkednék a sógorasszony irányában, mikor én is jelen vagyok. Hetek óta másról se hallok beszélni, mint a bútorgyári munkások sztrájkjáról. A múltkor a nagy-utczai korzón szellőztettem magamat. A városháza előtt állottak akkor is a vénasszonyokból, fiatal lányokból, vénemberekből meg ifjakból álló sztrájkolok, zúgtak, mint a mikor a tengert vihar korbácsolja. De bolond dolgot hallottam. Nem a marszellyóz-t énekelték, hanem a „Kornevilli harangokéból Gáspár apónak (összeaszott, sovány, vézna kis alak) ama dalát: „Akinek pénze van, mindene van!“ A sok csinos bútorgyári lányok egyike az énekdarabnak eme változását kérdésemre megmagyarázta. Egyik tanácsostól hallották ezt, s mivel ő tanácsos, tanácsosnak tartják erre a dalra gyújtani. Azt se hittem volna, hogy a városi tanács tagja között is vannak a vörös zászlót követő szoczialisták. Ugyanaz a tanácsos mondta azután, hogy a tanácsban a jutalom kiosztását megszavazták. Igazán csak nagy is lehet az ő emberismerete, hja, akinek a kisujjában vannak a törvények ! Milyen hasznos volt, hogy a rendőrtanácsos egyenruhát visel. Szavára még a katonaság is kivonult a tombolók fékezésére. Milyen szerencsés is az a Pista kapitány, hogy mindig szabadságon van, amikor valami nagyobb emotiót kellene elhárítani. De hát majd ha hazajön, ő is kiveszi a részét. Már is. láttam nehány friss libácskát, akiknek szárnyai még nincsenek megtépázva. A minap a csapi vasúti állomáson több ungvári szállott ki a Beregszász felől érkező vonatból. Esküdt- széki tárgyalásról jöttek haza. A vonatok kapcsolása közben Dubró építésszel szóba állottam. Onnan ösme- rem, mert a villámat építette pótköltség nélkül. Felháborodással beszélte, hogy valamelyik ungvári gézengúz azzal rágalmazta a törvényszéki elnöknél, hogy az irás és olvasás mesterségéből mindössze annyit ért, hogy a nevét tudja aláírni. Tiltakozására az elnök olvasó próbát tartott véle, és csodálatos véletlen, az „Ung“-nak azon régibb számából kellett olvasnia, amiben a beregszászi britannika vétel volt leírva, ami állítólag szintén Dubróval történt. A fogam végett fennjártam a „Fehérhajó“ bérkaszárnyában. Micsoda sürgés-forgás van ott. A discret pongyolába öltözött lakó asszonyságok a gangon át beszélték el egymásnak éjjeli álmaikat, a kormosképű cselédnép pedig a pinczékbe vonult a szárnyasokat gondozni. A földszinti üzletek kirakatait az ember nem győzi bámulni, minha Amerikában élnénk, még Was- serman is valódi ungvári vörös-bort hirdet korcsmájának kirakatában, mintha az ungváriakkal minden bolond dolgot el lehetne hitetni, még azt is, hogy a hegyükön vörös bort szűrnek. Utóvégre miért áruljon csak az Erzsébet vendéglő alku szerint vörösbort? Azután meg a Feuerlicht trafik is tele van édességekkel, nem akik ott szivart árulnak, hanem hamisítatlan bonbonokkal van elárasztva. Mikor benéztem, ép akkor Irmuska pakkolt teli egy jó nagy bonboniért Suchard- I féle édességgel s kecsesen nyújtotta át Mokcsay bá-
