Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

48. szám. csinak. Szóval a Fehérhajóban sok minden jó van összehalmozva, az épület pedig napestig visszhangzik a női trécseléstől. Van viz vezetéke, csöngetytyüje, mozgó házmestere. A szomszédok pedig hozzájutottak a lebontott épület patkányaihoz. Esik, és esik. Az emberek szobáikban kustorog- nak, de azért mégis élénk az élet s ez az esős novem­ber legalkalmasabb a diszkrét találkák rendezésére. Mert oh kénköves eső, nem riasztod vissza a kalan­dokra hajló mindkét nembelit, hogy egyes üresen álló szállodákat hotel Garnikká maguk részére fel ne hasz­nálják. Persze kiváncsi emberek még esős időben is vannak s észreveszik ezen hotelek kapuin besurranó alakokat. No de ne zavarjuk őket, minek is van sze­relem a világon ? ! Csak most tudtam meg, hogy az is szenzatiós bünügy, amit az „Ungvári Közlöny “ hire szerint Schle­singer tulahidi kereskedő tett folyamatba orgazdaság miatt; de jó vége lett, a tábla terhelteket felmentette. A minap Jakubekhez tértem be vattát vásárolni. Meglepett, hogy most drágább lett. Jakubek aztán okát adta, édeskés mosolylyal az uj divatra mutatott, hogy a hosszú szoknya iegfőképen azért divat, hogy azt hátulról kecsesen fölhúzni s bemutatni lehessen a szi­várvány minden szinében pompázó harisnyák alatt a junói idomú lábakat ; az idom kiképzésénél pedig a vatta nagy szolgálatokra haszuáltatik, ezért is lett a vattanak nagy kelendősége. Hat az öreg városházát is felvillanyozták már. A nagyteremben pénteken már villanyfény mellett ültek a képviselő urak, akik a magasban, az emeleti teremben ültek ugyan, de a közgyűlésen nem lehetett észrevenni, hogy valami magas színvonalon állana. Miért is nem szellőztetik ezt a termet; akkor is tele volt szesz-szag­gal. Láttam a gyűlésben ügyvédeket, bankárokat, iparosokat, pap ugyan egy sem volt ott, de voltak orvosok. Mikor benyitottam, az ügyész ugyancsak mos­datta a főjegyzőt, de olyan kedélyesen, hogy a jó han­gulat végre erőt vett a gyűlés összes tagjain, mire nyomban fel kellett a gyűlést oszlatni. A polgármester­nek még a bajusza is lecsüngött, midőn kimondta a határozatot, hogy az urak máskor fognak tanácskozni. A teremből való kivonuláskor többen közrefogták Ke­rekes doktort, s nem győztek gratulálni néki, hogy gyógyrendszerének olyan kedvderxtő hatása van. Bolond álmom volt a minap. A pataki kollégium tanácsa döntött stilisztikai tankönyvre beérkezett pálya­munkák fölött. A pályabirák a jutalmat egy vidéki város főjegyzőjének ítélték oda. Nevét azonban hirte­len nem tudtam megjegyezni, mert az uram álmomból fölvert, boldoggá téve csókjaival. Hétfőn lesz Andrásnapja, a házas életre vágyó lányok babonás napja. Lánykorombau András-napja éjszakáján én is egy keményre főtt tojás felét, meg egy nadrágot tettem a párnám alá, hogy megálmodjam ki lesz az uram. Az almot kevósbbé édes koplalással előztem meg, nem ettem egyebet, mint három szem búzát s nem ittam többet, mint három csepp vizet, ezt is csak egy piros almáról hörpintettem le. A leendőm nevét ugyan nem álmodtam meg, másnap azonban egy ismeretlenemtől Gyulai-féle do­bozt kaptam telve tinóm bonbonokkal. András-estéjén különben babonáznak a lányok a világ mind a négy táján. A nagykaposi déli póluson a Juliskák; a hóbo- ntotta hegyek között, vagy a forrásdús Szobránczon a Herminek; Ungvárt az Erzsik, Idák, Irének, Eták, Ilo­nák; szóval a kalendárium összes szentjeinek neveit viselő lányok, akiket attól óvjon az eg, hogy Katuska férjök legyen. KÜLÖNFÉLÉK. * Örömünnepek. Az ungvári kir. gör. katholikus kántor-tanítóképző tanári testületé és ifjúsága: Ka- minszky Géza igazgató, tanári működésének negyed­százados évfordulója alkalomból, 1903. évi november hó 23-an öröműnnepet rendezett az intézet földszinti nagytermében, a mely zsúfolásig megtelt. — A közön­ség zajos tetszéssel hallgatta, végig a műsort, melynek sorából Volosin Ágoston tanár megnyitó beszéde és az énekkar számai tűntek ki. A zenekar a hangszerelé­sek arányos beosztásával nagyobb sikert ért volna el — Az ünnepély lefolyása különben a következő volt: 1. Kínai induló. Játszta az itjuság zenekara. 2. Meg­nyitó beszéd. Mondta Volosin Ágoston képzőintézeti tanár. 3. Feiköszöntő. Szügyi Józseftől. Előadta: az itjusági énekkar. 5. Igazgatónk öröniünuepére. Melles Gyulától. Szavalta : Szklar György IV. é. t.-j. 5. Üd­vözlő Sz. Nagy Józseftől. Énekelte : az itjusági énekkar. 6. Üdvözlő beszéd. Tartotta Buzinkay J. IV. é. t.-j. 7. Románcz. Játszta: az íljuság zenekara. 8. A kicsinyek hálája. Melles Gyulától. Szavalta: Kvakószky Bazil gyakorió-isk. V. o. t. 9. Magyar ünnepi dal. Dr. Vá- radi A.—Goll J. Énekelte: az ifjúság énekkara. 10. Apotheozis. Irta Buzinkay Janos IV. é. t.-j. Előadták : Hugyák M., Pákh István IV. ó. és Karpinecz H., Szóhósy János III. é. t.-jelöltek. 11. Magyar népdal­egyveleg. Előadta az itj. zenekar. 12. Szentiványi Béni. Majer Endrétől. Szavalta: Fencsák Gabor IV. é. t.-j. 13. Rákóczi kesergője. Szügyi Józseftől. Előadta: az énekkar. — A tenor-solot énekelte: Seszták Miklós III. ó. t.-j. — Harmoniumon kisérie: Cziglódi László IV. é. t.-j. 14. Rakóczi-induló. Játszta: az ifjúság zenekara. — Seszták Miklós kellemes csengésű hajlékony tenor­hangja is kellően érvényesült. — Az ünnepély végén Hidasi Sáudor tanfelügyelő üdvözölte hosszabb beszéd­ben az ünnepeltet, ki ineghatottan válaszolt. — Az ungvári gör. kath. papárvaleanyneveiő-intózet növendé­kei í. hó 23-án Kamiuszky Géza igazgató névestó- jén szép ünnepélyt rendeztek. Az ünnepélyt a tanitó- képző-intézeti növendékek által előadott énekdarab nyitotta meg, mely Brauer Zsófia ének-zene-tanárnő vezetésével szépen sikerült. Ezután Kontratovics Jolán TIT 3ST CBr tanitónőképző-int. II. o. tanuló, hosszabb beszédben üdvözölte az igazgatót, mint a kinek nemes jóságáért a növendékek őszinte tisztelettel és hálával adóznak. A beszéd előtt szép csokrot adott át az igazgatónak. Ezután a polgáriskolai tanulók adtak elő egy szin­tén szépen sikerült énekdarabot Vaszócsik Emma, tanitónőképző tanítónő vezetése alatt. Majd Czibur Erzsébet III. polg. o. tanuló szavalta el Garay János­nak egy, a tanulók háláját kifejező költeményét, mely után az igazgató atyai szavakban köszönte meg a szép figyelmet, s felhívta a növendékeket, hogy ápolják to­vábbra is a szivjóságot, s gyakorolják a női erényeket. Ezután az intézet összes tanítványai az „Éljen soká“ négyest adták elő, melylyel az ünnepély véget ért. * Az Ungmegyei nőegyesület az elmúlt szombaton tartotta meg háziestélyét. A vármegyeház fényesen kivilágított helyiségeiben szépszámú úri kö­zönség gyűlt egybe, melynek körében ott láttuk a vá­ros és vidék inteligentiájának egy részét és a helybeli tisztikarnak számos tagját. Megjelent az estélyen többek között Firczák Gyula püspök, valamint Microys Vilmos lovag tábornok szeretetre méltó nejével, Schemua és Müller ezredesek, valamint Kasza Mihály honvéd­zászlóalj parancsnok. A vármegye tisztikara élén Lő­rinczy Jenő alispánnal szintén részt vett a mulatságon. A vendégeket az egyesület alelnöke Kende Péterné Sztáray Sarolta grófnő s a választmány tagjai fogadták a náluk ismert előzékenységgel Mig a vendégek egv- része a főispáni lakosztályban terített asztalok mellett foglalt helyet, addig a nagyteremben a fiatalság Lányi Gyula zenekarának hangjai mellett a táncznak hódolt. A lefolyt mulatság különoen teljesen rászolgált a házi estély névre, mert bátran mondhatjuk, hogy fesztele­nebb és kedélyesebb estélyt ritkán rendeztek még Ungvárt. Valóban sokat vesztettek azok, kik jelen nem voltak, mert általános volt a vélemény, hogy mindenki igazán otthon érezte magát a megyeház termeiben, mit igazol az is. hogy félhatra járt máraz idő, midőn az utolsó kocsik kírobogtak a megyeház kapuján. Az egyesület választmányának ízlését dicsérte különben a buffetnek ügyes elrendezése és az egyesület által szol­gáltatott ellátásnak kitűnősége is. Köszönettel tartozik az egyesület azoknak is, két szívességük által, hozzá­járultak az-est sikeréhez, mint gróf Török József főis­pánnak és Lőrinczy Jenő alispánnak, kik tekintettel a j'tékonyczélra a megyeház helyiségeit az estély alkal­mából az egyesület rendelkezésére bocsátották ; továbbá az ungvári bútorgyár igazgatóságának, mely a kivilá­gításhoz szükséges felszereléseket ingyen nyújtotta és Lebovics kereskedőnek, ki a szükséges porczellán és üveg készleteket adta. Allábbiakban közöljük az esté­lyen jelenvolt hölgyeknek névsorát: Asszonyok : Bá- nóczy Béláné, Berhelyi Ödönné, Czibur Vilmosné, Győrötskey Istvánné, Guttmann Sáudorné, Haidinger Ottóné, Haraszthy Lajosné, Kemény Zsigmoudné, Kende Péterné, Kende Zsigáné, Komjáthy Tihamérné, özv. Komlóssy Jánosné, Kusnyiry Gyuláné, özv. Lukács Jánosnó, Microys Vilmosné, Molnár Mórné, Müller Ká- rolyné, Nehrer Adalbertné Preus Elérnémó Leányok: Balog Paula, Csuha Malvin, Győrötskey Márta, Hai­dinger Ella és Jolán, Haraszthy Ida és Jolán, Kom- ját iy Lenke és Luly, Kusnyiry Leona, és Molnár Margit. Felülfizettek a következők : Gróf Török Jó­zsef és neje 20 K, Firczák Gyula 16 K, Benkő Jó­zsef és Microys Vilmos 10—10 K, Bradács Gyula 6 K, Haidinger Ottó, Dr. Molnár Mór és Rónay Antalnó 5—5 K, Dr. Ország Jakab, Székely Simon, özv. Wein­berger Henrikné és dr. Weinberger Mór 4—4 K, Kende Zsigmondné 3 K, Borbás János, Hámos Aladár, He- verdle Frigyes, dr. Kemény Zsigmond, Lőrinczy Jenő, Mudrony Sománó, Popovics Miklósné, Reich Mór, Saáger Bertalan és Szomráky István 2—2 K, Dr. Dal­noki és Kusnyiry Gyula 1—1 koronát. Ezen adomá­nyokért lapunk utján fejezi ki hálás köszönetét az egyesület elnöksége. Az utólag még esetleg beérkezett adományok lapunk jövő számában fognak nyugtáztatni. Elismeréssel kell még végül megemlékeznünk Fuchs Manó társasköri vendéglősről is, ki mint az • egyesület megbízottja nagy lelkiismeretességgel szolgálta ki a vendégeket italokkal. * X. Pius pápa ünneplése a kath. körben. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a kath. kör-va­sárnap délután ezidei első téli felolvasó estélyét, a mely az uj pápa ünneplésének volt szentelve. A Teleki-utczai rom. kath. fiúiskola nagyterme X. Pius pápának nem­zeti szinü drapériákkal körülvett arczkópével volt di- zitve, s jóval 5 óra előtt teljesen megtelt közönséggel. Benkő József apátplebános rövid megnyitó beszéde után a képzőiutézet énekkara a hymuuszt énekelte el. Pap Katinka „Tartsd meg Isten a pápát'* 1 * * * * 6 * * * * * * 13 czimü ódát Mindszenlhytől szavalta csengő hangon, szépeu kiemelve a gyönyörű költemény megkapó részleteit Majd Mel­les Gyula képzőintézuti tanár lépett a felolvasó asztal­hoz, s emelkedett szellemben fejtegette a pápaság esz­méjét, az óv legnagyobb eseményének, a pápaválasz­tásnak lefolyását és X. Pius pápa kimagasló egyéni­ségét. A szép értekezés után az énekkar Dudinszky István karnagy vezetése mellett Felei pápa-hymnuszát énekelte el lelkesen, melyet a közönség állva hallgatott meg. A második felolvasó dr. Fibiger Sándor főgim­náziumi hittanár volt, ki az egyház láthatatlan fejének, a füldreszállt Istenembernek emberi külsejét ismertette az írott okmányokban és a legrégibb festményekben megőrzött hagyomány alapján, a mai történelmi kritika megvilágításában. Végül az énekkar Várady-Goli han­gulatteljes magyar ünnepi dalát adta elő a közönség nagy tetszésétől és tapsaitól kísérve. * Felségsegélyek. Kiss Dánielné sz. Mitrovics Mária hosszumezői lakos, özv. papné 40 kor., — Ma­joros György lehóczi lakos 50 korona felségsegélyben részesült. * A József iőherczeg védnöksége allatt álló „Első Biztositó Intézet katonai szolgálat esetén" ung­vári képviseletével Zalán Antal nyug. m. kir. honvéd- századost (lakik Csendhely-utczában) bízta meg. Akik tehát gyermekeiket előnyös feltételek mellett biztosítani óhajtják, forduljanak közvetlenül fentnevozetthez, ki készséggel megad minden közelebbi felvilágosítást. * Dohánybeváltás. A nyíregyházi dohánybe­váltó hivatal kerületében a dohánybeváltás Nyíregyhá­zán, Kisvárdán és Nyírbátorban deczember 14-étől jövő év febr. 29-éig, Vásáros-Namény és Nagytárkányban deczember 14-től jövő év február 18-ig bezárólag tart. Az erre vonatkozó, valamint a dohánybeváltási árakat feltüntető hirdetmény a vármegyeházban tekinthető meg. * Bélyeg a reczepten. Lapunk múlt számában — a napilapok nyomán — mi is hirt adtunk azon in­dítványról, mely állítólag az országos közegészségügyi tanács elé terjesztetett, az orvosok és gyógyszerészek orsz. nyugdíj alapjának megteremtése érdekében, hogy t i. a gyógyszerészek minden egyes reczeptre 1 — 1 filléres bélyeget ragasztanak s a bélyeg árát, a melyet a közönségen hajtanának be, a nyugdíjalap megterem­tésére, illetve növelésére fordítanák. E hírrel legbőveb­ben a „Pesti Hírlap" foglalkozott. A „Pesti Hirlap" ezen közleményére reflectál a „Gyógyszerészi Hetilap" f. évi 46-ik számában, melyben a következő érdekes czáfolat foglaltatik : Ehhez a hírlapi közleményhez néhány megjegy­zést óhajtunk fűzni. Első sorban is konstatáljuk, hogy az idézett lap sokkal több jóindulattal szól a kérdés­hez, mint azt újabban a napi-sajtónál megszoktuk, ha valami patikárus-dologről van szó. De daczára a jóin­dulat eme megcsillanásának, azt is kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy a közlemény minden sorából a teljes tájékozatlanság rí ki, olyannyira, hogy alig találunk benne valamicskét, a mely az igazsághoz közel járna. Lesznek azonban többen, akiket a lapok ilyfajta közleményei megtévesztenek, miért is jónak látjuk azt, hogy pár szóban reflektáljunk azokra. Ugyanis, aki csak egy kis időt szentelt arra, hogy a magyar gyógyszerészi kar ügyeinek menetét figyelemmel kisérje, tapasztalhatta, hogy mindent elkö­vettünk arra nézve, hogy egy megfelő nyugdíjintézet révén, bekövetkezendő^ aggkorunkra némiképeu bizto­síthassuk magunkat. Épen az elmúlt hetekben fejezte be munkálatait az a bizottság, amelyet az alapszabályok átdolgozására s a számítások megejtésóre küldöttek ki, s a beterjesztett és elfogadott alapszabályokból mindenki meggyőződhetik arról, hogy a „magyar gyógyszerészek nyugdíjintézete" (más intézmény nincs is !) minden sar- czolás nélkül, kizárólag a magyár gyógyszerészek — tehát a magunk — zsebéből akarja és fogja megterem­teni a szükséges nyugdíjalapot. Hadem van a dolognak másik oldala is s ha nem tévedünk, itt kell keresnünk a kérdéses híresztelés forrását. Régi kedvencz eszme volt már bizonyos or­vosi körökben a közönségnek a „reczept-bélyeg" czimén való mogpumpolása. Amikor a sajtójukban fölmerült az eszme, akkor persze még esek úgy kontemplálták a dolgot, hogy a patikárus afféle inkasszáló közeg legyen, aki meg'sarczolja az orvosok nyugdíjintézete javára a közönséget, anélkül, hogy az igy teremtett alapból bármi haszna is lenne. Becsületére válik azonban a gyógyszerészi karnak az az egyértelmű nézete, a mely annak idején a szaksajtó utján kifejezést is nyert, hogy az orvosok fölsegitésére szolgáló ilyen megalázó sze­repre még akkor sem vállalkoznának, ha erre netán presszionálnák is őket. Ez a kurta kikosarazás aztán pár évre lehütütte az eszme harezosait, mig most, ha a lapok közlésének hitelt adhatunk, uj alakban bukkant az föl és pedig olyan módosítással, hogy immár a gyógyszerészek is részesei lennének az ilj módon létrejött nyugdíjintézetnek. Ami az ilyen irányú akcziót illeti, ezt lehetetlen­nek tartjuk, határozottan elitéljük s a részesedésből sem kérünk semmit. Elítéljük, mivel ez a jogosulatlan törekvés minden oldalon rossz vért szülne, a melyre semmi szükségünk nincsen. De e mellett osztjuk azt a véleményt, hogy ha már épen a „recept-bélyeg" révén akarják a közös nyugdíjalapot megteremteni, úgy ne sajnálja se a doktor, se pedig a patikárus a pénzét, hanem ragasszon mindegyik 1 — 1 filléres bélyeget a reczeptre, de ennek az árát ne a más — hanem a maga zsebéből kotorja elő. A Gyógyszerészi Hetilap ezen önérzetes válaszát a közönség megnyugtatása czéljából is jónak láttuk közölni. * Bontják már ... A Fehér Hajó építése foly­tán szükségessé vált üzlethelyiségek bontása részben már befejeződött. Az ujtéri és nagyutezai üzlethelyisé­gek már teljesen szótszedettek, a Széchenyi-tór pedig, mely egyúttal az épitő-ezég anyagraktára volt, most van bontás alatt. * A burkoló anyagokról tartott a napokban felolvasást Popper István a magyar mérnök- és épi- tész-egylet budapesti helyiségében. A felolvasás czime „Aszfaltburkolatok különös tekintettel hazai viszo­nyainkra" volt. Minthogy a kövezetvámszedési jognak 20 évre terjedő elnyerése esetén Ungvár városának is nagyobb szabású útburkolást kell teljesittetnie, érde­kesnek tartjuk közölni a felolvasás rövid kivonatát. Előadó a burkoló anyagok és a fővárosi átburkolási rendszer fejlődését ismertetve, az aszfalt-burkolatok el­terjedését világítja meg. Magyarországon 958.567 □mé­ter kocsiút, 2,636.59' □méter járdaburkolat van, ebből kizárólag magyar aszfaltból készült 806.976 nrnéter kocsiút és 1,854.465 □méter járdaburkolat, ezeknek épitése 33 milió koronába került. Statisztikai tabellával kimutatja, hogy a kőburkolatokon a lovak csúszása és esése sokkal gyakoribb, mint az aszfalton, kimutatja továbbá, hogy még a gránitburkolaton is 8-szor oly nagy a sárképződés, mint az aszfaltburkolaton. Az asz­falt zajtalansága mellett még azon előnynyel bir, hogy ezen burkolaton a súrlódás a legkisebb lóvén, vonó­erőben is nagy megtakarítás érhető el, ami számszerü­3. oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom