Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-24 / 8. szám

Melléklet az „UNO“ 1901, évi 8-ik száméhoz hatalmas, mily végtelenül bölcs és jó az Isten, ki nekünk is nemcsak Urunk, de jó édes Atyánk is egyúttal. Az időről tudjuk, hogy repül, rohan feltartóztat- hatlanul. Úgy vagyánk vele, mint az utas a hajón. Járunk, kelünk, — leszünk, veszünk, — szeretünk, gyűlölünk, — remélünk és csalódunk, — és a hajó, az idő siklik, rohan és vele elrohan a mi életünk is, mig végre kidőlünk, partot érünk egy uj életrendszerben, az örökkévalóságban, hol a jó Isten vár reánk. Azt mondják, hogy a löld sarkainál hat hónapig van nappal és hat hónapig éjszaka, és azt is mondják, hogy végtelenül unalmas, leverő hatású az ily hosszú nappal és még inkább megzsibbaszlja a lelket a hosszú éjjel. Ilyenforma volna a mi életünk is, ha az időt nem tudnánk részekre osztani, nem tudnánk megmérni, ha nem tudnánk abban bizonyos határvonalakat megállapítani. A teremtő Isten, mint mindenről, gondoskodott erről is, midőn adta a napot, hogy uralkodjék nappal és a holdat, hogy uralkodjék éjjel és igy megállapította a napot, a hónapot és a nap elhajlása által az évet. Egy perez is nagyon drága. Azonban, mert az idő mérését emlitém, nem arról az időmérőről akarok szólani, mely részekre osztja a napot, perczekre az órát, és melyet zsebóránkban, mint elválhatlan élettársat, majd mind egyikünk magával hord, — hanem arról a nagy óraszer­kezetről, melyet a Teremtő az égboltra helyezett és melynek egy-egy kereke, mutatója a Nap, a Hold és a Föld, mint égi testek. íme, uj századot kezdtünk. Egy századot eltemettünk. Elhantoltuk őt ősei mellé. A naptár, melyet ma haszná­lunk, czimlapján büszkén viseli az 1901. év számát. Némi kis szokatlan dolgot is reánk parancsolt ez az év, mert emberemlékezet óta nem történt, hogy a gör. szert, katholikusok karácsonya január 7-én lelt volna, mint az idén. Szives engedelmükkel azért megismétlem ma önök előtt, igen tisztelt urak és hölgyek, a naptár csillagászati berendezésére vonatkozó, általánosan ismert tudományos rendszert, mert az, úgy vélem, most a századok válta­kozása idején eléggé aktuális, időszerű. A számtan tanításában, az elemi ismeretek közlé­sénél, legnehezebb az egység togalmának pontos meg­határozása és elsajátítása. Nagyon természetes, mert ez az alap. A legnagyobb mennyiség is egységből áll és az egység ismerete, pontos meghatározása adja a kulcsot a legnagyobb összeg ismerete és meghatározásához is. Az idő megmérésénél is ily egységre van szükségünk. Mondjuk, egy ilyen méterrudra, vagy mivel nem akarunk egyedül a földön maradni, de kirándulást tervezünk a csillagok közé is, egy ilyen mértföldnyi mérő-szalagra, melynek végeinél az idők végtelenségében jelző-táblákat állíthatunk fel. Ilyen időmérési egység az év. Nagyon fontos, hogy az pontosan meg legyen határozva. Hogy szinerei jól legyenek megállapítva. Mert ha ez ingadoznék, nem érne semmit az egész időmérés, — használhatatlanná lenne az óraszerkezet. Önök valószínűleg elgondolják, mi lehet annál valami egyszerűbb dolog, mint egy év tartamát megha­tározni? Pedig éppen az teszi a dolgot nehézzé, hogy az évet, az évnek tartamát pontosan adni, hogy az éppen egy méter legyen es még egy hajszállal sem több, sem kevesebb, — nem könnyű. (Folytatása követkszik.) KÜLÖN FÉLEK. * A polgármester-válság Ungvár város képviselőtestületének e hó 20-ara összehívott rendkí­vüli közgyűlésén jelentette be Fekésházy Miklós v. főjegyző, Popovics Miklós ny. táblabirónak a polgár­mesterségről való lemondását. A képviselőtestület a lamondast tudomásul vette s egyúttal az alispánt meg­keresni határozta a pályázat kiírására és az uj vá­lasztás határnapjának kitűzésére. * Miniszteri elismerés. A vallás- és köz- okt. m. kir. miniszter az ungvári „Gyermekbarát-Egye- sület“-nek azért, hogy a karácsonyi ünnepek előtt szegény tanulók közt 617 kor. értékű ruhaneműt osz­tott ki s lehetővé tette, hogy ezek fennakadás nélkül látogathassák az iskolát, hazafias áldozatkészségeérl őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki s erre vo­natkozó leiratát Weinné-Héthársy Mária alelnöknő- höz küldte le. A Társaskör közgyűlése. Az ungvári t ársaskör e. hó 17-én tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk részvételével. Török József gróf elnök megnyitó beszédében vázolta a kör hivatását társadalmi életünkben, rámutatott a múlt év eredményeire, kivált az anyagi helyzet javulását emelte ki, mely a kör ez évi költségvetésében jut kifejezésre. Az elnöknek éljenzéssel fogadott megnyitója után Mazuch Ede, mint a körjegyzője terjesztette elő a választmány megbízá­sából készített évi jelentését. A jelentés adatai szerint a körűek jelenleg 232 tagja van; az utolsó öt évben 50-nel gyarapodott a tagok száma. Egy jelentkezőnek a választmány felvételt megtagadó határozata ellen beadott felebbezését elutasította a közgyűlés, mire a tisztikar és választmány lemondása után az alapszabályok értelmében uj választás történt meg a következő ered­ménynyel : elnök: Török József gróf. Alelnök: Novák Endre dr. Felügyelő: Haraszthy Gyula. Pénztáros: Lám Sándor. Könyvtáros: Gálócsy Zoltán. Jegyző: Mazuch Ede, Ügyész : Virányi Sándor dr. — Választ­mány : Arky Fülöp, Benkő József, Fekete Vincze, Grabovszky Román, Hidasi Sándor, Hirsch Károly dr., Ivántsy László dr., Kende Péter, Kornstein József, Kozma Gyula, Lám Gyula, Lám Vilmos, Lőrinczy Jenő, Lüley Sándor dr., Ország Jakab dr., Popovics Miklós, Remeniczky Mihály, Ronjánecz Mihály, Rónay Antal, Schürger Ferencz, Spitzer Sándor dr., Szabó Lajos és Seidler Lipót. * Ünnepély. Folyó hó 12-en szép ünnepélynek volt a szinhelye az ungvári papnevelő-intézet. Védő­szentjeinek, a »Három püspökinek napján ugyanis a seminariumnak ájtatoskodókkal zsúfolásig megtelt kápolnájában Firczák Gyula püspök, Fejér Emánuel prépost-kanonok és seminariumi rector concelebralása mellett, fényes segédlettel nagymisét mondott, melyen a székesegyházi énekkar Boksay János karnagy veze­tése alatt hatással énekelt. Az ünnepi szent beszédet Jaczkovics Mihály alapítványi pénztáros mondotta. Délután pedig fél 5 órakor a növendékpapok egyház­irodalmi iskolája ünnepélyt lendezett, mely a mily so­kat Ígért, oly fényesen sikerült. Első sorban kieme­lendő Román József IV. é. h. h.-nak szép és magvas megnyitó- és záró-beszéde, melyeket a fiatal szív hevé­vel s atérzett szónoki elegancziával adott elő. Nagy tetszést aratott az énekkar, mely tagjainak csekély száma daczara is, a válogatott énekesek precisitásával s kellemével énekelte el darabjait. Az elismerés itt Boksay János székesegyházi karnagyot illeti, aki lan- kadást nem ismerő buzgalommal fáradozott a nehéz konczert-darabok betanításában. Figyelemre méltó pon­tok voltak szavalatok is A költeménybe fektetett gondolatok megértése és mélységes átérzése s a mű­vészi alakítások valóban dicséretére válhattak Karczub Pál ás Bellovics Góyula III. é. h. h.-nak. Nemkülön ben kiemelendő Kiss Andor IV. é. h. h.-nak szabá­lyos és nagy gonddal kidolgozott felolvasása, mely' tárgyának érdekessége mellett a jó előadás révén is folytonosan lekötve tartotta a figyelmet. Megdicsérendő Szabad Antal IV. é. h. h.-nak ügyes hegedüjatéka is. De a zenekar sem maradt ezek mellett halra, hiszen azok az édes-bús akkordok, melyek a húrokról a szivekbe szálltak, —igazán kedves hangulatba ringat­ták a közönséget. Szóval az ünnepély nagyon szépen, sőt fényesen sikerült, mely siker elérésében a fent említetteken kívül Oebé Péter tanulmányi felügyelőnek, mint az egyházirodalmi iskola igazgatójának is mél­tánylandó része van, amennyiben tapintatos vezetésé­vel az ifjúság buzgalmát, mint mindig úgy most is ügyesen oda irányítottá, hogy a növendekpapság fényes tanujelét adhatta tudományának, a szép jó s nemes iránti lelkesedésének. A terem Ízléses díszítése és berendezése Simsa Andor I. é. h. h.-nak szakava- tottságát és buzgalmát dicséri. A szép számú hallga­tók között Firczák Gyula püspökön s a káptalan tagjain kívül ott láttuk városunk és a vidék intelligen- tiáját. A tetszés szerinti belépőkből befolyt összeg — 80 korona, azaz nyolezvan korona — az „Örökimádas templomáénak építési költségeire ajánltatott fel. * Felolvasó-este. A Kath. Kör harminczegyedik, a téli időszakban utolsó felolvasó-estéjét február 24-én, vasárnap délután 5 órakor tartja a képzőintézet föld­szinti nagytermében a következő műsorral: Gyermeki bizalom. Élőkép, szövegét irta Paszlavszky Sándor. Szavalja: Kassa Boriska ; az élőképben résztvesznek: Gáspár Anna, Levandovszky Erzsébet és Gáspár Mariska Gizella-hazi növendékek. 2. Szent László ki­rály. Felolvassa Duliskovics Elek, képzőintézeti ta­nár. 3. A kis leány a zálogházban. Előadja Eperjessy Mariska. 4. A kenyér. Felolvassa Roskovics Emánuel főgimnáziumi hittanár. * Az ungvári dalárda sikere Csapon. Régóta nem volt az ungvári dalárdának olyan szép sikere, mint amilyet az e hó 17-én Csapon rendezett hang­versenyevei aratott. Úgy erkölcsileg, mint anyagilag egyike volt a legfenyesebbeknek és számottevő ered­ménye egy lépéssel előbbre viszi ezt a nemes dalos- testületet, hogy a kassai országos dalos versenyen résztvehessen. Mert az ungvári dalárdának most ez az ambicziója. Három vármegye intelligens közönségé­ből kerültek ki a hangverseny látogatói, kik a fenyő- galyakkal és vasúti simbolumokkal rendkívül ízlésesen diszitett és tánezteremmé átalakított váróteremben él­vezték végig a műsor minden egyes pontját. A da­lárda számain kivül, melyek a már megszokott diadalt aratták, kiválóan kitűntek Gulacsy Irénke és Pogány Ilona kisasszonyok, akik Rubinstein „Nem állok meg .. .“ ez. duettjével és egy nehány, érzéssel elő­adott magyar nótával ragadták ellenállhatatlan tapsra a közönséget. Csinos volt Papp Viktor hegedűszólója, ámbár zongorakiséret nélkül nem kellett olyan hatást, amilyet játéka megérdemelt volna. így is megtapsolták. Nagy tetszésben részesült Gopesa Gerő szavalata, ki egy monológgal tartotta állandó derültségben a közönséget, tapsokban itt sem volt hiány. Vé­gül Vidor Mór olvasott fel költeményeket a színi életből, melyeket »Festett világ« czim alatt foglalt össze. A „Színfalak mögött“, .Visszatérés“ és „Dal egy nyári színházról“ czimüek közül különösen az utolsó humoros versével, melyben ügyes karrikaturat rajzol a vidéki színi sajtóról, — ért el kivaló hatást. A .felolvasót szívélyesen megtapsoltak. A hangverseny utolsó pontja este 10 órakor zajlott le és ekkor kez­detet vette a táncz, mely Lányi Lajos zenéje mellett eltartott reggel 6 óráig. Az első négyest 32 par tán- czolta és Balázs Ferencz államvasuti mérnök rendezte, a második négyes rendezője Vidor Marczi volt. A mulatság rendezése körül kiváló érdemei vannak Makutz Gyula állomásfőnöknek, az ungváriak közül Dudinszky Istvánt és Gaal Sándort illeti meg az elismerés. — A résztvevő hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Bacskay Samuelné, Baulovics Mihályné, Bernáth Fe- renezné, Diószeghy Józsefné, Dudinszky Istvánné, Fe kete Tituszné, Friedmann Farkasné, Garai Ignáczné, Gergelyi Ferenczné, Gopesa Gerőné, Gönczy Istvánné, Gulacsy Ignáczné, Heinemann Károlyné, Jancsár Já- nosné, Klein Menyhértné, Kovács Józsefné, Könye Nandorné, Kupecz Mihályné, Lipták Józsefné, Makucz Gyuláné, Malinics Józsefné, Mártonyi Gyuiáné, Mezei Mórné, Mihálik Jánosné, Misky Ferenczné, Nagy Bé- láné, Nagy Józsefné, Neumann Mórné, Pajor Tarrjásrje, Peristein Jakabné, Pogány Gyuláné, Rónay Jánosné, Sugár Györgyné, Szemerédy Béláné, Szovák Jánosné, Tompos Endréné, Weinné-Héthársy Mária és Zeisler Lajosné. — Leányok: Bacskay Erzsiké, Baulovics Margit, Bernáth Margit, Cserszky Olga, Fekete Ma­riska, Gergalyi Eta, Gergelyi Margit, Glusák Georgina, Gönczy Gizella (Csap), Gulacsy Irén, Kapdebo Ilona, Klein Etel, Leska Paulina (Debreczen), Lipták Mariska, Mártonyi Ilona, Mezey Margit, Nagy Gizella, Nagy Szerén, Pajor Ilona, Pogány Ilona, Schlesinger Emma, Sére Teli Tériké (Szomotor), Schwetz Irma, Stern Emma, Tóth Mariska, Tóth Vilma és Virág Jolán. — Vajha ez a gyönyörű siker nemes összetartásra buz­dítaná a dalárda tagjait, hogy egyesült erővel ezentúl is dicsőséget hozzanak Ungvár városának. * Adományok. Az Ungmegyei Takarékpénz­tár 50, az Ungvári Népbank pedig 40 koronát volt kegyes a Gyermekbarát-Egyesületnek adományozni. Mely összegekért az egyesület nevében hálás köszö­netét mond : Szabó Józsel, egyesületi pénztáros. * Halálozások. Debelak János, ny. cs. es kir. őrnagy, a katonai érdemkereszt tulajdonosa, aki hosszabb időn át Ungváron, a 66. gyalogezredben szolgált, e hó 15-én, életének 55. évében, Ciliiben (Stájer) elhunyt. Özvegye : Kovács Maria és gyer­meke Mariska gyászolják. — Özv. Grün Lipótné, Horvát Sándor dr. helybeli ügyvéd édesanyja, e hó 16-án, életének 69. évében, szivszélhüdés következté­ben hirtelen elhunyt. * Nyilvános köszönet. A kalikó-bál alkal­mával utólag még felülfizettek: Patay Gyuláné és Patay Andrásné 10—10 kor., Tomcsányi Ödön 4 kor. es özv. Raitli Jenőné 2 koronát. Fogadják a nőegyesület elnökségének halás köszönetét. Végül ked­ves kötelességet teljesít az elnökség, midőn Rónay Antal kir. főerdőtanácsos urnák ez utón is hálás kö­szönetét fejezi ki, a terem díszítésére ajándékozott fenyőgalyakért. * Díszpolgárrá választás. Tabódy József cs. és kir. kamarást, miniszteri osztálytanácsost Mun­kács városa az ottani szegény népre nézve áldásos fehér-kereszt-egyleti gyermekmenhely létesítése alkal­mából egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává válasz­totta. E nagy tevékenységű férfiú, mint vármegyénk szülöttje, nem jobban illett volna-e Ungvár város dísz­polgárának ? Audiant Consules! * Nyugtázás. Dicső emlékű Erzsébet magyar királyné emlékére Budapesten emelendő »Örökimádás temploma« költségeire az ó-komoróczi gör. kath. hívek érmek kiosztásakor adtak 12 kor. 80 fillért, azaz tizenkét koronát és 80 fillért. Az ungvármegyei gyűjtő-bizottság által eddig eszközölt gyűjtés eredménye 3704 korona 89 fill. Kiadás érmekért 180 kor. 65 fill. A 3524 kor. 24 fill, tiszta összegből 3000 kor. Budapesten, a magyar altalános hitelbankban, az 524 kor. 24 fill, pedig az ungvári népbankban van elhelyezve. Ung- várott, 1901. február 18. Iíj. Gébé Andor, teológiai líceumi szénior-professzor és az ungvármegyei gyűjtő- bizottság pénztárnoka. * Eredménydús vadászat. A kincstári er­dészet e hó 20-án a radvánczi pagonyhoz tartozó Krupcsó nevű erdőreszben tartott vadászatot, a föld­művelésügyi miniszter által engedélyezett 10 darab szarvastehén és dúvadak kilövése czéljából. Bár az idő nem volt kellemes, a kedvező szél s a jól begya­korolt s fegyelmezett hajtok szigorú láncztartása biz­tosította az eredményt. Az első hajtásban elesett egy szarvastehén, melyet Schmuck erdőgyakornok lőtt. A 2., 3. és 4-ik hajtásban szarvasok jelentkeztek, de kitörtek. Az 5-ik hajtásban Török József gróf főispán, aki pár héttel ezelőtt a kosztrinai vadászaton egy haj­tásban egy állóhelyről 6, mondd hat vadsertést ejtett el, — egy szép vadmalaczot lőtt meg. A hatodik haj­táshoz elég későn érkeztek, mert az idő már szürkülni kezdett, de oly sok volt a vad-nyom, hogy a vadászok nagy lelkesedéssel és reménynyel siettek helyeikre. E hajtás volt a legszerencsésebb, melyben Spiczer Sán­dor dr. két vadsertést duplázott le, Banóczy főispáni titkár és Nopholtz al-erdőfelügyelő egy szép kant lőttek keresztül, mely a lövések után elrohant, de kis idő múlva megfeküdt, vertócsákat hagyva maga után. Másnap a nyomozók az éjjeli erős havazás daczára meg­találták. A szép eredménytől lelkesült vadásztársaság 6 órakor oszlott szét. * A tisztviselők előlege és hagyatéka. Az elhunyt törvényhatósági tisztviselők jogosan felvett illetményei tárgyában nevezetes döntése van a közigaz­gatási bíróságnak. Egyik vármegye törvényhatósági bizottságának határozatával szemben kimondotta nemrég a közigazgatási bíróság, hogy az előleges részletekben kiszolgáltatandó s a törvényhatósági tiszt­viselők által felvett fizetés és lakbérilletmeny az illető tisztviselő hagyatékából, vagy pedig jogutódjától vissza nem követelhető, mert ezt semmiféle törvény el nem rendeli. Annál kevésbé vonható be az elhalt tisztviselő­nek a meg nem szolgált időre járó illetmény-részlete, valamint a személyes tártozását képező fizetés-előleg a fennálló rendeletek s jogszokás alapján az elhunyt nejét, gyermekeit, vagy szüleit megillető temetési negyedből, mert ez a temetési negyed nem az elhunyt hátrahagyott vagyona, amelyből tartozása behajtható lenne, hanem a hátrahagyott jogosított családtagoknak a köteles gyógyítási, ápolási és temetési költségek megtérítéséül kiszolgáltatandó illetmény. * Vasúti kedvezmény katonatisztek nek. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter meg­engedte, hogy azok a katonatisztek és katonai tisztvi­selők, a kik valami fürdőhelyre utaznak, az államvasutak személy- és gyorsvonatára féláru vasúti jegyet kapjanak. A kedvezményért a m. kir. államvasutak igazgatóságá­hoz kell folyamodni, a kérvényt azonban az osztrák Fehér-Kereszt-Egyesület központi választmánya terjeszti be pártolólag.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom