Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-11 / 6. szám

költségeinek netaláni forgalmi kiadását nem csak hogy fedezni fogja, de még megtakarítása lesz.

Mert hisz egy egészen jelentéktelen menetrend változtatásról, s egy alig 16 kilóméterre terjedő uj vonat beállításáról van szó.

Ugyanis a Munkácsról Budapest-telé reggel 4 óra 20 perczkor induló vonat — mely Bátyúba 5 óra 09 perczkor ér — Beregszászba indul 5 óra 30 perczkor, azon vonathoz, mely a Munkácsról reggel 4 óra 20 perczkor indul, csapi csatlakozással indul a vonat Ungvárról reggel 4 óra 44 perczkor s az érkezik Csapra 5 óra 33 perczkor, innen kellene indulni egy különleges vonatnak Bátyúba, mely az ungi utasokat Beregszászba vinné az 5 óra 30 perczkor induló vonattal, de mert Csapra az ungvári vonat csak 5 óra 33 perczkor érkezik ; a menetrend úgy lenne átváltoztatandó hogy az ungvári vonatnak oly időben kellene indulnia, hogy Bátyúba elérje a Bergszászba menő vonatot; Csapról Bátyúig a rendes menetidő 12 perez s igy ha az Ungvárról Budapestre induló vonat reggeli 4 óra 44 perez helyett 4 óra 20 perczkor indíttatnék, akkor a Batyunál való összeköttetés könnyen lenne eszközölhető.

Hogy a törvényhozási elhelyezési sérelmeink egyelőre részben is orvosoltassanak ahhoz csak két dolog kell, először hogy Ungvárról Budapest-telé induló reggeli gyorsvonat ne 4 óra 44 perczkor, de 24 perczel előbb indittassék, másodszor hogy Csapról Bátyúig reggel 5 óra 45 perczkor induló uj összköttetés lé- tesittessék.

Régi fájdalmainknak nem is eloszlatására, de némi enyhítésére s a tűrhetetlen visszás helyzetnek nem is sanálására, de elviselhetőbbé tételére, kényszerítve érezzük magunkat az általunk képviselt polgárok érdekében a tekintetes közigazgatási bizottságot hivatalos tisztetettel arra kérni:

Méltóztassék a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi minisztériumhoz jelen beadványunkat javaslólag felterjeszteni s annak támogatására a kassai kereskedelmi és iparkamarát is megkeresni.

Az Ungvári Katii. Legény egyesület farsangi mulatsága.

A hétköznapiság szürke egyhangúságába kedves derűt szőtt az Ungvári Kath. Legény-egyesület 1. évi febr. 4-én tartott farsangi mulatsága. Sikerről, tapsról, előhívásról talán telesleges szólani is, annyi azonban bizonyos, hogy azt est sikeréből és pártolásból reményt meríthet a derék Egyesület arra, hogy a közönség’ rokonszenvével a jövőben is dicsekedhessék. Eredménye ez azon lelkes igyekezetnek, melylyei Dr. Jóna einök az Egyesületet hivatásának magaslatára emelni törekszik és eredménye az ő körültekintésének, melylyei a tagokban lappangó tehetséget fürkészi és szellemi erőiket, mint aczél a kovából a szikrát, kipattantja, hogy melegét és lényét a színpad deszkáiról az életbe is átvigye, a világnak is átadja. Az Egyesület pedig ismét jelét adta annak, hogy a vele való törődést megérdemli és iránta való érdeklődést meghálálni tudja.

Az Egyesület farsangi mulatsága sz.ini előadásból, ének és életképből állott. Úgy az első, mint a második színdarabban a komoly tanulság a derűnek legvilágosabb köntösében lép a színpadra. Az „Idegesekében a családi élet boldogságának feltétele van kifejezve, nem merengő elmélkedés alakjában, hanem mindvégig a leg- kaczagtatóbb helyzetekben. Nevetünk, de amin nevetünk, abból előcsillámiik az erkölcsi tartalom is.

Ügyes kifejezői voltak a darabban laffangó eszmének Hazslinszky Erzsiké és Bobulszky Antal szereplők. Az előbbi élénk derültséget kelt azon válaszszal, melyet atyjának ad: hogy igen, ő sokat gondol a (érjhezmene- telre s a derült hangulatot kedves naivitással ügyesen fentartja mindvégig, nevetünk vonzó őszinteségén s e közben jelenti ki, hogy ő bizony Eikficzhez, ha még ügyvéd is, nem megyen ; neki nem inponál, sőt visszatetszik az ő sánta lábával, rikácsoló hangjával, félszelopó; azt szereti legjobban, mikor már elkezdenek énekelni a vendégek, mert akkor már léiig elkészültek; azután még jobban siet, inig utoljára maga is egészen otthon lesz,------alig tudják megtalálni a pincze-gádort.

Egyszer én rám is rám borult az éjszaka a nagy sietségben ; nem is felejtem el soha, mert harmadnap már Putka-Helmeczröl kaptam gratulatiot, — biztattak, hogy csak rajta, rajta 1 tartsak lépést a becsületes emberekkel,, az a kis felfordulás ne állítson meg a közép- utón.

Különben ez volt mindig a Schneider véleménye is, a ki már elindult Budapestre, vitt magával egy alacsony, könnyen összerakható, három lábú vászon-széket is. Ugyan mit fog ez a szék Budapesten csinálni ? Mindjárt meglátjuk.

— Tudja mit, bácsi — szólt Schneider Józsi a vasúti kalauzhoz —, mi Budapestre megyünk mind a hárman, hát tessék nekünk adni egy női szakaszt, aludni lógunk egész Budapestig,valamit pedig belecsusztatott a kalauz markába, a ki csak annyit mondott: tessenek beszállani.

A menetjegy átlyukasztása után megjegyezte még a kalauz: Kőbányán majd felköltöm az urakat, — — csendes, jó éjszakát1

— No, most már üthetjük reggelig, — szólalt meg Schneider Józsi és a sarokba csapta a kabátját, leült a kis székre, igy lesz a legjobb; no csak, állítsátok a középre a kofferemet, az lesz az asztal; ne féljetek semmit, úgy megjavítjuk az ábrázatunkat holnap 10 óráig, hogy a János-kórházban sem festhettek volna jobban ki.

Az indítvány egyhangúlag, nagy lelkesedéssel fogadtatott el.

— Csak csendesen, — egy hatos a vizi, a legmagasabb két hatos lehet. Van-e borotok?

— Van.

.— Nekem is. Hát harapni való?

Bőven.

mével, aki még hozzá latinul beszél; ő bizony nem »Cicero nyelvéhez» vágyik férjhez menni, hanem olyanhoz, a ki szive világát betölteni képes. Férfiben hasonló gondolkodású a darab másik főszereplője, Bobulszky, a házasulandó gavallér, aki modern gavallér teljességgel, de ezeknek legfőbb hibája nélkül : valamint ő ideálját nem a vele felajánlott hozomány kedvéért, hanem a személyéért akarja feleségül venni, úgy azt is kereken kijelenti, hogy a házassági szerződésben semmi anyagi Ígéretet nem tesz.

Ügyesen felelt meg feladatának Bartók, Lengyel, Estók és Hecht is.

Az estnek kiválóan kedves momentuma volt s általános intenzív figyelmet (keltett a hatalmas arányú, részleteiben, mint összhangjában egyaránt megkapó élőkép. Vörös, majd zöld görögtüz-lénynyel megvilágítva, az ipart és földmivelést allegorizálta. A munka apotheo- zisa volt e csoportozat. Hungária hermelinprémes, in- pozáns alakja, homlokán a fenköltség kifejezésével, a lábaihoz támasztott magyar czimerrel, — balról a nyugodt arczu »Igazság» szimbolikus jelképeivel : mérleggel és karddal kezében, — jobbról a »Béke», szelíd tekintetű angyal képében, olajággal, elöltük a koronát és czimert tartó, mosolygó két angyal s félkörben üde arczu hajadonok és ifjak, díszes, magyar kosztümjeikben, ipar és löldmivelési eszközökkel kezeikben, fenséges kifejezői valának azon eszmének, hogy a munkakedvet az igazság ápolja, az ipart és földmivelést a béke virágoz- tatja Fölöttük a szorgalom jutalmaként a megnyugvás édes kifejezésével tartá babérkoszorúját Hungária. Mikor a Hymnus lágy, elhaló akkordjainál a függöny tellebbent, a megkapó látványra a szemlélőket néma eltogódás lepte meg s a merengő arezokon az az eszme tükröződött vissza, amit Vörösmarty Jóslatában e szavakkat fejez ki:

Itt még e föld, (a hon) mély sírjaiból Az elhunyt ősök lelke szól.

Munkát reá és szabad kezet:

Dicső kert lesz a sir felett,

Zöldelni fog Bérez és homok.

Mert még neked virulnod kelt ó hon Lelkünk kihalna hervadásodon.

A ruhák nagy értékű költsége a szereplők áldozatkészségének eléggé nem méltányolható erdeme.

Ezt követte a »Valami hibája» van ez. 1 felv. vígjáték. A szereplők dicséretre méltó otthonossággal, nagy kedvvel és ambiczióval buzgólkodtak azon, hogy betanult szerepűk mulattató előadásban kerüljön színpadra. Voltak e darabban olyan mozzanatok, a melyek gyakorlott szini erőt is kemény próbára tettek volna. Kunsch Annának valóban dicséretére válik az az alakítás, melylyei a modorában előkelő, társalgásában kedves és szellemes, vendégét fogadni és mulattatni tudó orvosnét ábrázolta. Ebben az orvosnéban minden jó tulajdonság meg van, csak egy hiányzik nála: a rendesség. E miatt elégedetlen vele az ő férje; e miatt van megzavarva a családi boldogság s bár félreértés áldozata az őket látogató nagybácsi, a vedlett fejű, íélszeg agglegény, mégis a rendszeretet hiányára vezethető vissza, mint okra az a sok kellemetlenség, melyen az agglegény rovására mindvégig kaczagunk. Rend a lelke mindennek, de főkép a férj megelégedésének feleségével. Es ez eszmét a Kunsch Anna játéka ügyesen domborította ki. Méltó ellentéte volt Huszka Mariska, az ügyes, rendes szobaleány. Kedves színpadi jelenség volt »keresztényi türelmével*, tiszta, üde csengésű hangjával s kerekded mozdulataival. Mindkettőjüket szívesen látjuk a jövőben is a színpadon. Merovics pompásul bevált agglegényi szerepével és többször adott okot arra, hogy a közönség csendes derűje zugó tapsviharrá növekedett. Székoszky, mint orvos, eleganeziávaf, mint udvarias s neje hibáját kímélettel leplező férj, azzal a rokonszenvvel találkozott, melyet különben minden el- nézésselbiró férj méltán megérdemel.

— Miskolczig iszunk, Miskolczon túl vacsorázunk és — megint iszunk.

— Beleegyeztek ?

— Bele!

— Éljen az Ínséges világ!

Budapesten, mikor az átöltözködéshez kezdtek, elkezdett Schneider humorizálni.

— Jaj, de fakó a tekinteted, Jancsi, a Misi ábrá- zatja pedig mintha páczból került volna ki. Nini! az enyém is hogy megsárgult; adjatok, fiuk, hálát az Istennek, mert mi mind a hárman nagyszerűen festünk.

Mikor az egyik kegyelmes úrhoz beállítottak, ez a kegyelmes ur kitörő hahotával fogadta, nem is engedte szí hoz jutni őket, hanem megfogta Schneider Józsit, a kollegákat pedig maga előtt tolta; igy rontottak be a másik kegyelmes úrhoz. Itt vannak az Ínségesek, kegyelmes uram, — szólt az államtitkár. A minister ur is mosolyogni kezdett, azután megveregette a deputatio tagjainak a hasát; jaj, de nagyon soványak az urak, — szólt. Ugyan mivel élnek — otthon?

Schneider Józsi nagy alázattal szólt: én puliszkán. Borsa Jancsi következett, a ki a kolompért magasztalta, de most az sincsen már, kegyelmes uram, — szólt. Erdős zárta be a jajgatást, aki hétszer eszik egy héten tatárkát.

— Hát aztán — szólt megint a minister, — mit isznak a puliszkára és a tatárkára?

— Vizet, kegyelmes uram.

— Tudom, olyan zöldes szerednyei vizet.

A deputatio elhallgatott.

— A segedelmet megkapják, — szólt most a minister ; remélem, hogy otthon az örömhír kollegáikat is kellemesen fogja érinteni. Jóindulatom kisérje haza.

így végződött az Ínséges deputatio dolga Budapesten ; csaptak is arra olyan vig napot, hogy mikor hazakerültek, sárga volt a Schneider Józsi arcza, páczolt a Borsa Jancsié; csak Erdős tartotta magát: én vagyok közietek a legerősebb, — mondván..

A műsort a népdal-egyveleg zárta be, a tenor magas hullámai s a basszus mélységei között a dalosok gazdag hanganyaga szép harmóniába simult. Úgy a kezdő jeligét, mint a befejező népdal egyveleget Dr. J[óna szakértő vezetése mellett adták elő.

Szép volt az est programmjának minden pontja, de szép volt publikuma is. Jelen voltak: Kendéné

Sztáray Sarolta grófnő, védnöknő, Firczák Gyula püspök, védnök, Weinné' Héthárssy Mária, Popovits Mik- lósné, özv. Fibigerné, özv. Hrabárné, Tabódy Ida, Grabowszkyék, Győröcskeyék, Berhelyiék, Dr. Fülöpék, Mellesék, Lőrinczy megyei főjegyző, Medreczky, Dr. Fi- biger, Dr. Suba, Blanár, Roskovics, Jaczkovics Sándor és Mihály, Volosin, tanárok, Gulácsy városi pénztárnok s városunk minden számottevő iparosa.

*

A mulatság alkalmából felülfizettek : Firczák Gyula püspök 20 koronát. Hampel János, Hehelein Károly 10—10 koronát. Langer Bódog, Dr. Mikita Sándor, Romanecz Mihály, Héthárssy Mária, Melles Gyula 4—4 kor. Jäger Bertalan 6 kor. Özv. Albertné, Túrosányi Jenő 3—3 kor. Dr. Bene Sándor, Dolinay Miklós, Dr. Kerekes István, Dr. Fibiger Sándor, Prétyi Mihály, Csucska Gyula, Roskovics Emánuel, Rakovszky József, Gulác&y Ignác/., Lepko Ferencz, Rozgonyi Ferencz, Csont Tamás, Cseli- ticzky József, Veszprémi Sándor, Buzinkay Gyula, Bla- zsek Géza, Szaxun József, Szolák Margit, Dier Lajos, Remenyiczky Mihály, Özv. Kunsch Mártonné, Hanis/. Márküsz 2—2 koronát. Demján Mihály, Erdősné, Ma- tyaczkó Tivadar, Kunsch János, Landa Károly,-Popovics Miklósné, N. N., Demcsák Péter, Beregi László, Tapasztó Pál, Dobrovszky József, Dr. Suba György, Róth Bernát, Perhács András, Harajda András, N. N„ N. N., 1—1 koronát, Hrenyó János 40 fillér. A mulatság összes bevétele 670 korona, kiadás mintegy 300 korona; marad tiszta jövedelem: 370 korona.

. « *

Az egyesület elnöksége el nem mulaszhatja, hogy hálás köszönetét ki ne fejezze mindazok iránt, kik a mulatság sikeréhez erkölcsi támogatással és anyagi áldozattal hozzá járultak. A szinházi díszletek átengedéséért Lőrinczy Jenő lőjegyző urnák köszönet, elismerés ; és sokszoros köszönetét érdemelnek városunk azon tisztes polgári családjai, kik legnagyobb készséggel tették meg az egyesület elnökének kérésére azon áldozatot, hogy az élőképben résztvevő hajadonok Ízléses ruháinak összeáliitásával az est fényét emelték ; mindazok, kik megjelenésükkel s telülfizetéseikkel a legényegyesület iránti érdeklődésüket oly szépen igazolták, hasonlólag a legmelegebb elismerés érzelmeivel adózik az egész egyesület. Az egyesület elnöke köszönetét mond még tiszt- társainak Melles, Jäger, Peltárszky, Flach, Gulácsy lg- nácz, Tapasztó, Milcsik, Demkó és a többi vál. tagoknak, hogy őt nehéz munkájában a legnagyobb készséggel támogatták. — Az egész egyesületet továbbra is ajánlja a város érdeklődő közönségének meleg pártfogásába.

Az uj bűnvádi eljárás.

11. FEJEZET.

Bírói hatáskör és illetékesség.

14. §. A büntető bíróságok hatáskörét külön törvény határozza meg.

15. §. Hatáskörét és illetékességét a bíróság hivatalból vizsgálja.

16. §. Bűnvádi eljárásra rendszerint az a bíróság illetékes, a melynek területén a bűncselekmény elkövetve volt, habár az eredmény máshol is következett be.

Ha a bűncselekmény több bíróság területén, vagy több bíróság területének határán volt elkövetve, vagy bizonytalan, hogy melyik bíróság területén volt elkövetve : akkor e bíróságok közül az lesz illetékes, a melyik a másikat megelőzte.

Megelőzés akkor forog fenn, ha az illető ügyben1 egyik bíróság a másiknál korábban hozott valamely határozatot vagy tett valamely intézkedést.

Ha az elkövetés helye még a vádirat benyújtása előtt bizonyossá vált: az eljárás az elkövetés helye szerint illetékes bíróságnál folytatandó.

17. §. Az a bíróság, a melynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik, illetékes lesz akkor, ha az elkövetés helyének bíróságát megelőzte.

Azonban ily esetben is átteendő az ügy az elkövetés helye szerint illetékes bíróságokhoz, ha a kir. ügyészség a vádirat benyújtása előtt indítványozza. A magánvádlónak vagy a terheltnek a fennebb megjelölt időpontig előterjesztett kérelmére a terhelt lakó- vagy tartózkodóhelye szerint illetékes törvényszéknek vád- tanác-a elrendelheti az ügynek áttételét.

Az elkövetés helye szerint illetékes bíróság a hozzá áttett ügyel nem utasíthatja vissza.

18. §. A tettes bírósága illetékes a részesre, az orgazdára és a bűnpártolóra, valamint ezekre külön vagy másokkal együtt elkövetett más bűncselekményeire nézve is.

Ha a részes, az orgazda, vagy bűnpártoló bűncselekménye oly súlyos, hogy reá a tettes bíróságának hatásköre ki nem terjed, az a bíróság fog eljárni, mely illetékességgel bírna, ha a tettes bűncselekménye hasonló sulyosságu volna.

A jelen §. szerint összefüggő ügyek lehetőleg egye- sitendők és együttes ítélettel intézendők el.

19. §. Ha ugyanazt az egyént több bűncselekmény terheli, a külön folytatott ügyek rendszerint egyesiíendők, s azokban lehetőleg együttes ítélet hozandó.

Az egyesítésre és a további eljárásra több illetékes bíróság közöl az van hivatva, melynek hatáskörét a bűncselekmények egyike sem haladja meg. Ha több ilyen bíróság volna, ezek közöl a legsúlyosabb bűncselekmény tekintetében illetékes bíróság, kétség esetén pedig az a bíróság jár el, mely a többit megelőzte.

Ha azonban valakit esküdlbiróság.,elé tartozó és

egyéb bűncselekmény terhel, mindez ügyek tekintetében